A közétkeztetés átalakításánál elsősorban az egészségügyi érdekeket kell figyelembe venni, hiszen a betegségek kialakulása szorosan összefügg a táplálkozással – mondta Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató-főorvosa.
A szakember úgy véli, a minőségi, a helyesen elkészített ételeket nem elsősorban az alapanyagok ára határozza meg. Az OÉTI által kidolgozott közétkeztetési rendelettervezet reményei szerint a jövő évi óvoda és iskolakezdés előtt életbe lép. Ajánlások már most is vannak, de ezt a közétkeztetésben résztvevők egy része nem tartja magára nézve kötelezőnek. Martos Éva emlékeztetett arra, hogy egy 2009-es országos óvodai közétkeztetési felmérés drámai eredményeket hozott. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az óvodában felszolgált menüsor táplálkozási kockázatot hordoz. Nagyon sok sóval készítették az ételeket, a kalcium mennyisége viszont messze elmaradt a kívánatostól, kevés volt a zöldség és a gyümölcs.
A konyhatechnikai eljárások sem voltak megfelelőek, az ételek zsírosak voltak, a diétás étkezés pedig gyakorlatilag megoldatlan volt a közétkeztetésben. A főigazgató-főorvos szerint egy sokszereplős területet kell a lehető legjobban szabályozni, hiszen számos érv és ellenérv hangzik el a közétkeztetésben résztvevőktől és a szülőktől egyaránt. A rendelettervezet kidolgozásánál figyelembe vették a nemzetközi standardokat, amelyek előírják, hogy milyen közétkeztetést kell biztosítani az egyes korosztályoknak. Mára egyértelmű vált ugyanis, hogy a táplálkozás megválasztása nagyban összefügg a későbbi betegségek – cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás – kialakulásával. Martos Éva beszámolt arról is, hogy júniusban megismételték a korábbi felmérést, és az adatok nem sokban tértek el a 2009-es eredményektől. Példaként említette, hogy a napi sóbevitel még mindig háromszoros, a megengedett 2 gramm helyett 6,7 gramm volt, a napi kalciummennyiség 270 milligramm volt a kívánatos 520 milligrammal szemben. A korábbinál jobbnak tűnik a zöldség-gyümölcsellátás, és valamelyest javult a diétás étkeztetést igénylők helyzete is.
Azt, hogy a közétkeztetésben valóban megfelelő alapanyagokból, kevesebb só, cukor, zsír felhasználásával főznek-e, a népegészségügyi szakigazgatási szervek ellenőrzik majd. Arra is ügyelnek majd, milyen nyersanyagokat használtak fel, van-e adagolási útmutató, továbbá laboratóriumi vizsgálatra is számítani lehet – ismertette. A gyerekek ízlése rendkívüli módon formálható – mondta a szakember, és feleslegesek azok a riogatások, hogy eltűnik a tányérról a rántott hús. Szemléletváltásra van szükség, hiszen a rendelettervezet elsődleges célja, hogy a felnövekvő generációk egészségesek legyenek – hangsúlyozta. Hozzátette: nemzetközi adatok igazolják, hogy a helyes, minőségi étrenddel összefüggésben javul a gyerekek teljesítménye, csökken a hiányzás, és megfigyelhető az a trend is, hogy egyre többen választják a közétkeztetést, ha az a gyerek fejlődését mindenben kielégíti. Martos Éva úgy vélte, nem biztos, hogy a megreformált közétkeztetés drágább is lesz, hiszen drága alapanyagból is lehet íztelen, rossz ételt készíteni és fordítva.
A közétkeztetésnek vannak rejtett tartalékai, utalt az Országos KözÉtkeztetői Szakácsversenyre. A közétkeztetésben 1,2 millió gyermek vesz részt a bölcsődétől a középiskoláig, ezen kívül ebbe a kategóriába tartozik a kórházi étkeztetés, a szociális intézményekben élők és az egész napos szociális ellátásban részesülők, valamint az állami, önkormányzati táborokban pihenők étkezése is.[product id=”334″ sku=””]
Kategória: Jogszabályváltozások
