Az óvoda működésének néhány higiénés feltétele

Takarítás: Az óvoda minden helyiségében (rendeltetésének megfelelően) naponta nedves, illetve fertőtlenítő takarítást kell végezni. A takarítást úgy kell megszervezni, hogy az a gyermekek napirendjét ne zavarja. Nem szabad a helyiséget akkor takarítani, mikor abban gyermekek tartózkodnak. A felmosórongyokat minden használat után ki kell mosni, és tisztán (a veszélyes készítményeket kivéve) a takarítóeszközökkel és -szerekkel együtt kell tárolni az erre kijelölt zárt helyen. A foglalkoztatók szőnyegeinek rendszeres tisztítását és fertőtlenítését biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a konyha takarítására, fertőtlenítésére. Más takarítóeszközt (vödör, felmosó-, illetve lemosóruha) kell használni a konyhai és mást az egyéb helyiségekben. Havonta portalanítani kell a falakat és a mennyezetet. Az ablakokat az óvodai év megkezdése előtt, majd legalább negyedévenként meg kell tisztítani. Le kell mosni az ablakkereteket és az ajtókat is. Félévente el kell végezni a világítótestek és buráik tisztítását. Rendben kell tartani a bejáratot és az udvart is (azaz a sport- és pihenőterületet). Az udvari szeméttárolók rendszeres ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni kell. Az intézményben szükség szerint, de évente legalább egyszer rovar- és rágcsálóirtást kell végeztetni a 18/1998. (VI. 3.) NM-rendeletben leírtak szerint, olyan időpontban, amikor a gyermekek nem tartózkodnak az óvodában. Tiszta óvodában könnyen megvalósítható a gyermekek higiénés szemléletének kialakítása, a tisztaság igényére való nevelés. 

Festés 
Évente tisztasági festést kell végezni a konyhában, a hozzá tartozó kiegészítő helyiségekben, valamint a dolgozók és gyermekek által használt vizesblokkokban. Közegészségügyi elvárás, hogy az óvoda minden helyiségének festését szükség szerint, de legalább 3 évente, újratapétázását 5 évente biztosítani kell. 

Kémiai biztonság 
A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályait a 44/2000. (XII. 27.) EüM-rendelet tartalmazza. A munkáltatók kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet írja elő. A veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének a 44/2000. (XII. 27.) EüM-rendelet 13. mellékletében szereplő I. adatlapon. A tevékenységet végző kötelezettsége, hogy a bejelentéskor közölt adatokban bekövetkezett változást jelentse a 13. melléklet II. adatlapján. A bejelentés díjköteles, a változás bejelentése ingyenes. A jogszabály hatálybalépése előtt kiadott általános tevékenységi engedéllyel rendelkezők esetében a kiadott, érvényes engedély mentesít a tevékenység bejelentésétől. (A változás bejelentésétől nem!) Az általános tevékenységi engedély meglétét vagy a tevékenység bejelentésének megtörténtét ellenőrizni kell a közegészségügyi helyszíni szemle alkalmával. Minden tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell a tevékenységhez használt valamennyi veszélyes anyag biztonsági adatlapjával, illetve veszélyes készítmény esetében a készítményre vonatkozó magyar nyelvű biztonsági adatlappal. A tevékenységet végző a biztonsági adatlapot a forgalmazótól kapja a termék első alkalommal történő vásárlásakor. A termék ismételt vásárlásakor – a tevékenységet végző külön kérésére – a forgalmazónak kötelessége a biztonsági adatlapot ismételten rendelkezésre bocsátani. A biztonsági adatlapot a felhasználás helyszínén, a dolgozó által is hozzáférhető helyen kell tartani (például a takarítószerek raktárában). Abban az esetben, ha az óvodában alvállalkozó takarít, a takarítószerekre vonatkozóan nem az óvoda, hanem az alvállalkozó kötelessége a biztonsági adatlapot beszerezni, gondoskodni arról, hogy az a tevékenység végzésének helyszínén legyen, ellenőrzéskor is hozzáférhetően. 

A munkáltató többek között köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló 
• megismerje a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó előírásokat, 
• megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjon a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről (amit az oktatási naplóban rögzítenek), amelyek ismeretében később képes lesz megfelelően védekezni, 
• megismerje a forgalmazó által átadott biztonsági adatlap tartalmát, továbbá a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatokat, 
• számára hozzáférhetővé tegyék azt a nyilvántartást, amely a biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozik, a munkahelyeken alkalmazott veszélyes anyagokról. 

A fel nem használt vagy nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző gondoskodik, és az erre vonatkozó dokumentációt az ellenőrzést végző hatóság részére – felhívásra – rendelkezésre bocsátja. A veszélyes vegyi anyag vagy veszélyes készítmény előírás szerint történő tárolásáért és szállításáért a munkáltató a felelős. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (OKBI-ETTSZ) a veszélyes anyagokról országos nyilvántartást, a veszélyes készítményekről terméknyilvántartást vezet. 

Óvodai tálalókonyhák működése 
Figyelem! Az élelmezés-egészségügy területén a tálalókonyhák működésére jelenleg érvényes legfontosabb rendeletek: 
– az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszerhigiéniai feltételeiről szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESZCSM együttes rendelet Figyelem! (folytatás) 
– a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer- előállítás és -forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet 
– az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról szóló 9/1985. (X. 23.) EüM-BkM együttes rendelet.