Egy intézményben a főállású pedagógus óráinak száma nem éri el a kötelező minimumot, ezért a munkáltató részmunkaidős foglalkoztatást ajánl fel neki, melyhez a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges.
Ha a dolgozó nem fogadja el ezt a részmunkaidős munkaviszonyt, a munkáltató köteles-e végkielégítést fizetni a dolgozónak, ha a további teljes munkaidős foglalkoztatására nincs lehetőség?
A válasz: A kinevezés szerint teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott munkaidejének csökkentéséhez, így a foglalkozatás részmunkaidőssé történő átalakításház az Mt. 82. §-a értelmében közös megegyezés szükséges. Ha a közös megegyezés nem jön létre, sor kerülhet a felmentésre, amely csak a Kjt. 30. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímek valamelyike alapján történhet. Eltekintve a nyugdíj-jogosultságtól, a 30. (1) bekezdés b) pontja alapján akkor lehet felmentéssel élni, ha a fenntartó döntése következtében: különösen a feladatok változásából eredő átszervezés vagy költségvetési támogatás csökkentése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs szükség. A felmentésről szóló munkáltatói intézkedésben azonban a fenntartói döntésre hivatkozni kell, azt pontosan jelölni. A felmentéshez egyrészt felmentési idő tartozik, másrészt végkielégítés kapcsolódik. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint nem csökkenthető a végkielégítés, ha a felajánlott állást az érintett nem fogadja el.
Második kérdés: A pedagógusnak egészségi állapota miatt időnként orvosi ellenőrzésre kellett mennie, ám a vizsgálatokat csak munkaidőben tudják elvégezni. Jár-e neki erre az időre díjazás?
A válasz: A Mt. 107. § d) pontja szerint a munkavállaló a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő vizsgálatot) teljes idejére mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg a Mt. 151. § (2) bek. c) pontja alapján. Kötelező orvosi vizsgálatnak a távolléti díj megállapítása szempontjából csak azokat a vizsgálatokat lehet tekinteni, amelyeken a munkavállaló az egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles részt venni. A terhességgel összefüggő vizsgálat mellett ilyen például a 33/1998. (IV. 24.) NM-rendelet alapján elrendelt munkaköri alkalmassági vizsgálat. Azonban akkor, ha az ilyen vizsgálatokra munkaidőn kívül is sor kerülhet, a munkáltató nem köteles a munkavégzés alól mentesítést adni. Nem tartozik a szóban forgó kötelező vizsgálatok körébe a beteg munkavállaló rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat akkor sem, ha a vizsgálat csak a munkaidő keretében lehetséges. Ebben az esetben az orvosi vizsgálaton való részvétel igazolt távollétnek minősül, azonban a távol töltött időre nem jár díjazás. Ha az orvosi vizsgálat idejére a munkavállalót keresőképtelen állományba helyezik, akkor természetesen betegszabadság vagy táppénz jár.
Kategória: Jogszabályváltozások
