Pünkösd – Népi mondókák

Pünkösd ideje a húsvét utáni hetedik vasárnap jön el. Ekkor a népszokás szerint pünkösdi királyt vagy királynét választanak. Az ünnep jelképei a zöld ág és a rózsa. A pünkösdi király címét ügyességi játékokkal lehet kivívni, például: kötélhúzással, lóversennyel. Aki a legügyesebb, és megnyeri a versenyeket, megkapja az egy napig tartó királyságot. 




Egyes helyeken pünkösdkor állítják a májusfákat is.

A pünkösdölő hagyomány szerint a lányok fehér, ruhában fejükön rózsakoszorúval házról-házra járnak. A ház előtt körbeállnak és megkérdezik, hogy szabad-e pünkösdölni. Ha igen a válasz együtt énekelnek, táncolnak, mondókáznak.

•    Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mi is meghozzuk király kisasszonykát.
Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja,
Holnap lészen, holnap lészen a második napja.

•    Gyönge vessző vagyok,
Mindenfelé hajlok,
Nem anyától lettem,
Rózsafán termettem.
Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtem.

•    Kék ruhája, sárga selyem rojtja,
Azt üzente Róza néném
Piros pünkösd napján,
Koszorúkat fonjunk!

•    Cserebogár, mikor lesz nyár?
Pünkösd táján, vasárnapján.
Mikor a fák virágoznak,
Vénasszonyok tollászkodnak.

•    Mi van ma? Mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.

•    Szitakötő, szitakötő,
Süt a nap, süt a nap,
Szitakötő, szitakötő,
Adjál egy kis aranyat!

•    András pajtás, bokrétás,
Jól megfogd a lovad száját,
Ne tipossa, ne tapossa,
A pünkösdirózsát.

•    Nem anyától lettél,
Rózsafán teremtél,
Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtél.

•    Piros pünkösd napján,
Mindenek újulnak,
A kertek, a mezők,
Virágba borulnak.

•    Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora barackot,
Öreg asszonyoknak,
Kemence kalácsot.
Ifjú legényeknek,
Szegfűbokrétájuk,
Ifjú leányoknak,
Rózsakoszorújuk.