Tudatosság az óvodai foglalkozások tervezésében 2. rész


A pedagóguskompetenciák és a foglalkozásterv elemzésének összefüggései

Az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott Útmutató a pedagógusminősítés alapdokumentuma, az óvodai területre is egyedi tartalmakkal egészül ki a fejlesztés következő szakaszában.A minősítési eljárás során azt, hogy a pedagógusnak milyen kompetenciái vannak, és a meglévő kompetenciák milyen szintet mutatnak, nagyban befolyásolja, hogy a foglalkozás megtervezése, megtartása és elemzése milyen értékelést kap.Jelen felsorolásban azok a kompetenciák/indikátorok lettek kiemelve, amelyek biztosan értelmezhetők majd egy adott óvodai foglalkozás tervezésekor, értékelésekor. Így segítséget adhatnak a tervezés során a tudatos rákészülésre a tartalmi területek tervezésében. Mivel az indikátorok megfogalmazása általános, ezért az óvodai területre is értelmezhető nyelvi formában kell gondolkodni.

  1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, elméleti és gyakorlati tudás

 

Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik.

Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.

Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt).

A szaktárgy tanítása során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.

A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli, és megfelelően használja.

A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.

Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.

Törekszik az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek felismertetésére.

 

  1. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

 

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.

Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel.

A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt.

Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.

Alkalmazza a differenciálás elvét.

Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.

Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.

  1. kompetencia: A tanulás támogatása

 

Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.

Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra.

A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával.

Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására.

 

  1. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

 

Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.

A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.

Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.

 

  1. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

 

Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.

Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.

Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli.

A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi.

Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.

Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit.

 

  1. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.

Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.

Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.

 

  1. Kommunikáció és a szakmai együttműködés, problémamegoldás

 

Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.

A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket biztosít.

Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.

 

  1. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

 

Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.

Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.

 

Felhasznált irodalom

 

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak- Az óvodás- és kisiskoláskor pedagógiája

  1. Ambrus Ágnes 2010–2011-es egyetemi tanév, 25–32. old.
  2. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2009.

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Oktatási Hivatal. Az emberi erőforrások minisztere által 2013. november 1.

 

Rendeletek, törvényi hivatkozások:

 

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet

326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet

48/2012. (XII. 12.) EMMI-rendelet

363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról