Egy szép téli vers a borzról és a rókáról.
Székely Dezső: Ezüsterdő
Szél kavart
vén avart,
zsákos felhő havat hordott.
Hűs vackában
egymagában
egy torzonborz borz borzongott.
Nyúl nyomán
túl sovány,
horpadt hasú róka iszkolt;
varjú-néne
fáról nézte:
hogy fut az a vörös színfolt!
Szél kavart
kék vihart,
tűlevélen csillag porzott:
ezüst ágak
muzsikáltak
altatták az árva borzot.
Beszélgetés a versről: Milyen állatokról volt szó a versben? Honnan lehet tudni, hogy tél volt? Miért volt olyan árva ez a kis borz?
Mutassátok meg, hogyan ringatták a deres faágak a kis borzot? Ringassátok álomba ti is szegényt!
Játékos mozgásfejlesztés
Mit csinált a borz? Játsszuk el, hogyan borzongott a borz! Mutasd az ujjaddal, hogyan szedte a lábacskáit, amikor a vackába menekült a hideg elől!
Elemi tapasztalatok az anyanyelvről
Hogyan kiabált varjú néne az ágon. Utánozzátok halkan a varjú hangját! Figyeljétek meg, milyen hangot hallunk először! Most csak ezt hangoztassátok!
Kinek a neve kezdődik közületek ugyanígy? A te neved milyen hanggal kezdődik? Figyeld meg, amikor kimondod!
A gyerekek egymás nevét is kimondhatják és próbálják hangoztatni a név kezdő hangját.
Most játsszunk egy kicsit a szavakkal!
Tudsz olyan szót mondani, amelyik ugyanúgy kezdődik, mint a keresztneved? Mondd ki először a nevedet és utána ezt a szót! Pl. Cili cica, Medve Márk, eszes Emma, kedves Kata, gyors Gyuszi
Ha a gyerekek ráéreznek a nyelvi játék ízére, esetleg a versben található másik két alliterációt is megkereshetjük: „nyúl nyomán, horpadt hasú.
(Forrás: Óvónők kincsestára)
[product id=”348 “]
