Az utóbbi években a minél korábban kezdett nyelvoktatást is célul tűzi ki egyre több óvoda. A nyelvtanulás ennyire korai kezdete számos kérdést vet fel, melyekből jelen cikk két aspektust említ.
A kétnyelvűség kérdése
Egyfelől a kétnyelvűség természetes jelenség azon gyerekek számára, akiknek egyik közeli családtagjának anyanyelve nem az adott ország nyelve. Ez általában vegyes nemzetiségű házasságokban és a bevándorló családok esetén igaz. Ezekben a családokban a gyerekek életében magától értetődik, hogy egyik vagy mindkét szülővel, illetve az adott családtaggal más nyelven beszél, mint amit az óvodában vagy bölcsődében használ a többi gyerekkel és az ottani nevelőkkel. Elsősorban a bevándorló gyerekek szempontjából fontos a korai nyelvtanítás, hiszen esélyt teremt a beilleszkedésre. A migránsok beilleszkedését erősen hátráltatja, hogy az általában alacsonyan kvalifikált bevándorlókat hasonlóan alacsonyan képzett társaik próbálják oktatni, így később a munkaerőpiacon már a nyelvtudásuk miatt is a perifériára szorulnak. További hátrányt jelent, hogy a gyerekek csak az óvodába kerüléskor, azaz négyéves koruk körül kezdenek ismerkedni a célország nyelvével, tehát a nyelvtanulást legjobban megalapozó első évek kimaradnak. Ráadásul a viszonylag nagy csoportokban nincs lehetőség a mindennapi beszédfordulatok begyakorlására.
Azonban jó példa a svájci BiLiKid-program, amely a gyerekekkel folytatott játékos foglalkozásokon kívül a szülőkre is irányul. Ráadásul mivel a svájci BiLiKid-játszócsoportokat létrehozó szakemberek maguk is bevándorlók, ezekben nemcsak a családok új otthonát adó ország nyelvének megtanítása a cél, hanem a bevándorlók anyanyelvi tudásának megerősítése is. Ugyanakkor a 2–5 év közötti gyerekek nyelvi készségeinek fejlesztése csupán kiegészíti a testi, érzelmi, kognitív fejlődésük elősegítését.
Idegennyelv-tanulás csak az óvodában
Másfelől azonban felmerül, mennyire hasznos a korai nyelvtanulás azoknak a gyerekeknek, akik a gyermekellátó intézményen kívül nem hallanak idegen szót, illetve nem használják a nyelvet, sőt, az intézményben is esetleg csak abban a néhány órában, amíg az adott foglalkozást tartják nekik. Ez az aspektus önmagában is sokféleképpen vizsgálható pró és kontra. A sikeres élet megalapozása szempontjából tudjuk, hogy minél több nyelvet tud valaki, annál nagyobb esélye van a munkaerőpiacon. A személyiség alakulását illetően pedig közismert, hogy a többnyelvű emberek nyitottabbak, elfogadóbbak más kultúrák felé. Most egy újabb érvet emelünk ki a nyelvtanulás korai kezdete mellett.
Egy, az Egyesült Államokban dolgozó kutató, aki maga is többnyelvű környezetben nőtt fel, és sok nyelven beszél, magyar tudósokkal együtt vizsgálta a többnyelvűség kognitív fejlődésre gyakorolt hatását. Két felfedezést is tettek:
- Az egyik fényt derített arra, hogy mivel a kétnyelvű csecsemőknek gyorsan kell tudnia váltani egy adott hangsor különböző jelentéstartalmai között, ezért könnyebben alkalmazkodnak a változó szituációkhoz az élet más területein, életük későbbi részében is.
- Emellett azt is kimutatták, hogy a több nyelv használatának minél korábbi kezdete több évvel késlelteti az öregkori elbutulást, illetve egyfajta védelmet jelent az Alzheimer-kórral szemben.
Az Önök óvodájában van nyelvoktatás? Akkor ezek érdekesek lehetnek:
Der lachende Hans – Szórakoztató mondókák, énekek és karaoke verziók németül tanuló gyerekeknek
Sing-a-Song – Angol gyerekdalok
[product id=”17332″] [product id=”17328″]
