Tavasszal több magyarországi állatkert is új lakókkal bővült.
Mivel nyakunkon a kirándulások időszaka – amikor az óvodás csoportok is ellátogatnak az állatkertekbe – ezért cikkünkben beszámolunk az állatkertek legújabb látványosságairól. Az állatokról sok-sok érdekességet olvashat.
Új komodói varánuszokkal gyarapodott a Nyíregyházi Állatpark
A Florián és Durian névre keresztelt ötéves hímek már beköltöztek az állatpark Zöld Piramisába. A két hüllő a 2010-ben Indonéziából, tudományos célból kapott varánusz tenyészpár pótlására érkezett az állatparkba. Az akkor tizenhat éves hím Bagolhoz és nyolcéves párjához, Indrihez a szaporulat szempontjából sok reményt fűztek a szakemberek és gondozók: bár az első év sikerrel kecsegtetett, később kiderült, hogy Indri tojásai terméketlenek voltak. A következő évtől kezdve egyre kevesebb és egyre deformáltabb tojás került a fészekbe, ami azt mutatta, hogy az állat fokozatosan öregszik.
Bagolnak egy évvel ezelőtt ízületi problémái jelentkeztek, amelyet sikerült kezelni, de közben Indri is egyre nehezebben mozgott. Tavaly év végén – néhány hónap különbséggel – mindkét állat elpusztult.
A két fiatal állatot saját tenyészetéből ajánlotta fel a Nyíregyházi Állatpark számára a prágai állatkert. A “kamasz” varánuszok most körülbelül 150-160 centiméter hosszúak, Florián 27, míg Durian 21 kilogramm súlyú. Mire elérik kifejlett korukat, ők is három méter hosszú és száz kilogrammos sárkányokká válnak.
A komodói varánusz a ma ismert legnagyobb termetű gyíkféle. A természetes élőhelyén, az Indonéz-szigetvilágban csúcsragadozónak számító, komodói sárkányként is emlegetett faj egyik különlegessége veszélyes harapása, mivel az állat szájüregében olyan kórokozó baktériumok élnek, amelyek a vérbe jutva pár napon belül vérmérgezést, majd halált okoznak.
Az óriásgyík további különleges tulajdonsága, hogy képes a szűznemzésre, vagyis a nőstények alkalmanként hímek nélkül is képesek utódoknak életet adni. Több európai állatkertben születtek már ilyen módon varánuszok.
Új hímoroszlán is érkezett a Nyíregyházi Állatparkba
Az ötéves, Zeusz névre hallgató oroszlánt az hollandiai arnhemi Burgers’ Állatkerttől kapta a park. A hím most ismerkedik a gondozóival, a kifutójával, az oroszlánházzal és annak külső területével. Az új hely megismerése, várhatóan egy hét után engedik majd a nyírségi állatparkban élő három fiatal nőstény oroszlánhoz a későbbi szaporulat reményében.
A hímet a sörényéről könnyű felismerni, és 200 kilogramm feletti súlya is nagyobb, mint a nőstényeké, amelyek 120-185 kilósak.
Az oroszlán a tigris után a legnagyobb termetű és a legelterjedtebb nagymacskaféle. Az emlős Fekete Afrika legnagyobb részén megtalálható. A legtöbb oroszlán Közép- és Dél-Afrika országaiban, Botswanában, Angolában, Mozambikban, Zambiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban él. Kisebb populációja Kelet- és Nyugat-Afrikában is előfordul.
A történelmi időkben Eurázsiában is éltek oroszlánok, az utolsó vadon élő állatok, az ázsiai alfaj tagjai ma csupán az Északnyugat-India területén lévő Gir-erdőben fordulnak elő.
Tavasszal nyílik a megújult pécsi állatkert.
Hollandiából érkezett növendék zebracápa (Stegostoma fasciatum) a pécsi állatkertbe. A kétmilliárd forintos fejlesztés alatt álló állatkertben tavasztól cápát, fókát, fehér tigrist és leopárdot is lehet majd látni.
A most másfél méteres zebracápa a több mint ezer kilométeres utat egy speciális tartályban tette meg, sasráják társaságában. Ezután a pécsi állatkert gondozói fokozatosan hozzászoktatták az állatot új otthona vizéhez, majd búvárok segítségével beemelték a százezer literes akváriumba. A zebracápa nemsokára két fekete foltú szirti cápával osztozik a medencén. Sulyok Ábris állatgondozó elmondta, hogy a felnőtt korában kétméteres, közepes méretű trópusi cápának nem kell folyamatosan úsznia, le tud pihenni az aljzatra.
Jaguár született a Szegedi Vadasparkban
Jaguárkölyök (Panthera onca) született karácsonykor a Szegedi Vadasparkban. A Szegedi Vadasparkba a németországi Halléból érkezett anya, Kiara 2010 és 2012 között négy kölyköt nevelt fel. Valamennyi alapszíne fekete volt, vagyis apjuk, a Nyíregyházi Állatkertből született Negró színét örökölték.
A jaguár nőstényt és hímet már akkor külön kell választani, amikor a gondozók észlelik, hogy közeledik az ellés napja, a hím ugyanis veszélyes lehet saját utódára. A kölyök a jaguárház oltalmában nevelkedett, de ahogy növekszik és az időjárás is tavasziasra fordul, anyjával együtt kiengedik a külső kifutóba, amelyet így felváltva használnak majd az apaállattal.
A Szegedi Vadasparkban fajmegmentési program keretében nevelnek jaguárokat. A kölyök – ahogy korábban testvérei is – más állatkertbe kerül, egyéves korában előreláthatólag Prágába költözik majd – közölte az igazgató.
A jaguár az amerikai kontinens legnagyobb macskaféléje, az Egyesült Államok déli területétől egészen Argentína és Brazília északi részéig őshonos. Elsősorban a folyók, tavak környékén, mocsarakban és esőerdőkben fordul elő, de megfigyeltek jaguárokat a hegyvidékeken, 3800 méteres magasságban is. A tigrishez hasonlóan kedveli a vizet, kiválóan úszik, de ha veszélyt érez vagy vadászik, ügyesen mászik fára is.
Testhossza 150-180 centiméter, farka 70-90 centis, átlagos tömege 100 kilogramm körüli. A nőstények általában 20 százalékkal kisebbek a hímeknél. Két színváltozata létezik: az egyik típus sárgás-vörösesbarna bundáját sötét foltok tarkítják, a másik variáns fekete, közelről azonban ezen is megfigyelhető a mintázat.
A jaguár nősténye száznapos terhességet követően hozza világra 700-900 grammos kicsinyét. A fejletlen újszülött teljesen anyára van utalva, szeme is csak néhány naposan nyílik ki. A nőstény kölykét 5-6 hónapos koráig szoptatja, ekkor kezdenek el közösen vadászni. A hímek három-négy évesen, a nőstények egy esztendővel korábban érik el az ivarérettséget.
Főként hajnalban és szürkületkor aktívak, a szaporodási időszakon kívül magányosan élnek. A jaguárok harapása a szárazföldi ragadozók között a hiénák után a második legerősebb. A jaguár vadászterülete 25-50 négyzetkilométer, zsákmányállatai között előfordulnak a szarvasfélék, a tapírok, pekarik, kajmánok, de nem veti meg a békákat, halakat, teknősöket sem.
A természetes élőhelyének gyors pusztulása, a zsákmányállatok eltűnése mellett az orvvadászat veszélyezteti leginkább. A szőrmebundák elleni állatvédő kampányoknak hála e célból nem vadásszák a 70-es évek óta, de a mancsa, foga továbbra is keresett szuvenír, illetve több területen kártevőként irtják a háziállatok védelmében.
Oroszlánkölykök születtek a Gyöngyösi Állatkertben
Afrikaioroszlán-kölykök születtek a Gyöngyösi Állatkertben. A két nőstény és egy hím kölyök január 12-én született.
Fotó: MTI
