Áprilisi jeles napok

Áprilisra számos népi elnevezésünk van. Ezek közül a legismertebb a Szent György hava. Cikkünkben összegyűjtöttük a további elnevezéseket, népszokásokat és jeles napokat.

 

Népi elnevezések

Szent György hava, Bika Hava, Szelek hava, Báránytor (Rügyezés) hava, Virághozó, vigasztaló Szent György hava…

 

Szent György a lovagrendek patrónusa

Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Ünnepe előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. A mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

 

Április hónapja nemcsak hagyományokban gazdag, hanem ihletként előkelő helyet foglal az irodalomban, képzőművészetekben.

 

Mivel április igencsak csalfa, változékony jellegű, talán innen eredeztető a sok bolondozási szokás, amely ezt a hónapot jellemzi szerte a világon. Eredete valójában nem tisztázott.

– Egyik magyarázat szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek.

– Más magyarázat szerint IX. Károly egyik rendeletéből ered. 1564-ben az újesztendőt április 1-ről január 1-re tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

 

Április elsejéhez – a bolondjáratás napjához – régebben több babonás hiedelem is tartozott. Minthogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás, e napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották.

 

Népi megfigyelések, szokások

–    Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak.

–    A kis bárányok vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár “a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől”.

–    A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon.

–    Április elsején nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem.

–    Ha eső támadt abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.

 

Április 11. – A Magyar Költészet Napja

“Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” – László Zoltán.

 

József Attila: Ne légy szeles…

 

Ne légy szeles.

Bár a munkádon más keres –

dolgozni csak pontosan, szépen,

ahogy a csillag megy az égen,

úgy érdemes.

 

József Attila Budapesten, 1905. április 11-én látta meg a napvilágot. Balatonszárszón hunyt el, 1937. december 3-án. Huszadik századi magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Április 11. József Attila születésnapja, egyben a Magyar Költészet Napja, 1964 óta ünnepeljük meg.

 

Forrás: http://kossuthsuli.lapunk.hu/