Tavaszváró versek, mondókák

 

Kibújás vagy bebújás?
Barlangjának sötétjéből barnamedve kitekint.
Körül kémlel: – jó idő van? Süt már a Nap idekint?

Hogyha a szél havat hord még, egyértelmű, nem vitás:
visszafekszem a vackomba, korai a kibújás.

////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél.
Kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom, óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok,
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem!

////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

 

Sarkady Sándor: Gólyahír

– Mi szél hozott, kis futár?

– Nem szél hozott, napsugár.

– Kedves gazdád ki lehet?

– Fűnevelő kikelet.

– S mi a jó hír aranyom?

– Sárgulhat a kalapom!

– Jó a hír, jó a hír,

Isten hozott, gólyahír!

////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők

Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren.
Szállj, szállj felhő,
pamacsos,
hullj le, te zápor,
aranyos,
hullj le, te zápor,
égi virágpor
égen nyíló bodzavirágból.

////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

 

Kisüt a Nap, fogy a hó, eltűnik a takaró.
Illatozik a virág, zöldbe borul a világ.

Füstifecske csicsereg: – Megjött már a kikelet!
Kelepel a gólya pár: – Mehetünk a tóra már.

////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

 

Székely Dezső: Tavaszváró

Ibolyalevélen

bogárka- könnyek.

Nehéz a sírás,

nevetni könnyebb.

Derül az ég is,

örül a napnak.

Gyere szép tavasz,

ölbekaplak!

////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

Szabó Lőrinc: A szél meg a nap

Licskes-lucskos öreg bácsi,
Hujj, hujj én a szél vagyok!
Kék udvarban seprűjével
Megkergette a napot.
Szél mondta: Hujj, hujj, hujj!
Nap mondta:bujj, bujj, bujj!
Szél kergette,
utolérte,
jól megverte a napot;
megkergette,
utolérte,
jól megverte,
összetörte,
kék udvarból kiseperte,
kendőjébe bekötötte,
mondjátok meg: hová tette?
Zsebre tette a napot.
Zsebre tette? Zsebre ő!
Azért van most rossz idő.

////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

 

Tavasztündér

Varázspálcám suhogása
felkelti a vidéket.
A tél végi utazásra
barátaim kísérnek.

Varázsigém hatalmával
elaltatom a telet.
Az ágakra rásuhintva
ébresztem a rügyeket.

Virág nyílik ahol járok,
ágak végén tipegek.
Tündérszárnyam nyomában már
ott virít a kikelet.

////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

 

Zelk Zoltán:

Tavaszi dal
Egy, kettő, három, négy,
kis őzike, hová mégy?
– elég, hogyha tudom én:
tavasz elé futok én.

Egy, kettő, három, négy,
te kis nyuszi, hová mégy?
– se erdőbe, se rétre:
a szép tavasz elébe!

Egy, kettő, három, négy,
te kis madár, vígan légy!
Olyan szépen daloljál,
szebb legyen a tavasznál!

 

 

Forrás: bogex.hu