Mit tegyünk az ovikezdés előtti hetekben, napokban?

Mivel szinte rettegtem az óvodába való beszoktatástól (annak ellenére, hogy a lányom már járt közösségbe) utánanéztem a lehetséges megoldásoknak. Beültem a könyvtárba, s kb. 25 magazint, szakkönyvet és tanácsadó könyvet nyálaztam végig a megoldásért. Gondoltam, megosztom veletek az eredményt, hátha jár még valaki hasonló cipőben.

 

Tehát, mit tegyünk óvodakezdés előtt?

 

Mindenképpen jó kezdés, ha a gyerekkel közösen ellátogattok a leendő oviba, még ilyenkor, nyár végén. Így ő is láthatja milyen teremben fog játszani nap mint nap, megismerheti leendő óvónőit, megbarátkozik az udvarral és a játékokkal, s az otthoni közös beszélgetések alatt bele tud folyni a beszélgetésekbe, fel tudja tenni kérdéseit, és ami a legjobb, nem egyszerre éri minden „elsőnapazóvódában“ inger. Ha a választott oviban vegyes csoportok vannak, akkor még a leendő csoporttársakkal is lehet játszani a látogatás alatt. Lássa, hogy hol lesz a szekrénye, hol fog enni, hol fog majd pisilni, kezet mosni…stb.

 

Klassz megoldás, ha még kezdés előtt összebarátkozunk valakivel aki ugyanabba az oviba fog járni, persze még jobb, ha ugyanabba a csoportba. (A mi baráti körünkben több anyuka már az óvodaválasztásnál egyeztetett, az egymást ismerő csemeték együtt iratkoztak be és egy csoportba kérték magukat – ez is egy okos megoldás, a csapat marad, csak a helyszín változik.)

 

Később esetleg meg is kérdezhetjük, hogy melyik gyerek lakik hozzánk közel, így a jövőben akár együtt járhatunk majd haza, és a kölcsönös segítségeknél is hasznos lehet :-)

 

 

Minden óvodában kérnek egy úgynevezett kezdőcsomagot. Tornadressz, tornacipő, tisztasági csomag, kreatív csomag,…stb. Próbáljuk meg a gyerekkel együtt bevásárolni az oviba szükséges dolgokat. A gyerekek élvezik, ha beleszólhatnak pl. fogmosópohár színébe vagy az ágynemű mintájába.

 

 

Közösen számolhatunk: hányat kell még aludni, hogy végre nagy óvodások legyünk? Így tudja, mi vár rá a következő hetekben napokban. Ha van egy naptár valahol a lakásban, be is jelölhetjük a szeptember elsejét, mondjuk odarajzolhatjuk az óvodai jelét. Ha még nem választottatok jelet, rajzoljatok valami vidám arcot, mosolygós napocskát, bármit amit a manó szeret vagy tetszik neki.

 

 

Mi is voltunk óvodások. Ha még emlékszünk, nyugodtan meséljünk ovis élményeinkről. Mi volt a mi óvó nénink neve? Hogy hívták a dadust? Kik voltak a barátaink? Mi volt a kedvenc játékunk? És a kedvenc ennivalónk? Mi volt a jelünk?

 

 

Ha van rá lehetőség, még évkezdés előtt próbáljunk meg jó kapcsolatot kialakítania leendő óvó nénivel. Erre persze korábban a családlátogatás adta meg a legjobb lehetőséget. Ma is vannak óvodák, amelynek pedagógusai kimennek a családhoz, hogy lássák milyen körülmények között él a gyerek, de sajnos egyre ritkábban hallunk ilyet. Elterjedtebb a kérdőíves megoldás, tehát írásban kell a szülőknek tájékoztatni az óvodát, az óvónőket a gyermek adatairól, szokásairól és családi körülményeiről. A kérdőíveket az óvoda juttatja el a szülőkhöz, inkább tényekre kérdeznek rá és a kialakult kép abszolút a szülők szubjektív válaszain alapszik. Előnye az óvoda szempontjából, hogy időkímélő, hátránya viszont, hogy nem adja meg ugyanazt a benyomást, mint a személyes találkozás. A gyerek és az óvoda közötti kapcsolat is ezzel a találkozással kezdődhetne meg igazán.

 

 

Mondjuk el a gyereknek, hogy az első (néhány) napon/reggelen mi is ott leszünk vele az oviban, megmutathatja nekünk a termet, az udvart a mosdót…stb. Semmiképp se maradjon szorongás benne azzal a gondolattal, hogy egyedül hagyjuk majd. (Persze mielőtt ezt megbeszéljük a gyerekkel, egyeztessünk az óvodával, hogy valóban bemehetünk-e az első napo(kba)n.)

 

Forrás: http://ovodasleszek.blog.hu/2008/08/15/mit_tegyunk_az_ovikezdes_elotti_hetekben_napokban