Március 15. – játékötletek a matematikai készségfejlesztés tükrében

Március idusának ünnepe az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc hőseire és eseményeire való emlékezés napja. A gyermek számára az ünnep mondanivalóját, szépségét, erkölcsi üzenetét nem lehet egyetlen nap alatt közvetíteni, ezért mint minden ünnepet, jeles napot, ezt is egy hosszabb előkészületi időszakkal készítsük elő az óvodában, változatos tevékenységekkel tegyük örömtelivé, a gyermek érdeklődését, kíváncsiságát napról napra tovább fokozva. A különböző eszközök, kiegészítők, kellékek elkészítésére a gyerekek is inspirálnak minket.

 

  • Jelmeztárunkból ilyenkor előkerülhetnek a gyöngyös párták, huszárcsákók, mellények, seprűnyél paripák is. Az ünnepi készülődésből kivehetik részüket a gyerekek is. Ők is készíthetnek zászlókat, kokárdákat. A zászlók 3 egyenlő részre osztása, a színek sorrendje, a kokárdák kicsi, középső és nagy koncentrikus körei látványukkal teszik emlékezetessé ezeket a formákat.

  • Kardokat is hajtogathatunk átlós irányban magunk elé tett újságpapírból. Növekvő, majd vastagodó-rövidülő alakzattal találkoznak a gyerekek. Már csak a csákó hajtogatását kell megfigyelni. A legegyszerűbb origamival ismerkedhetnek meg a gyerekek, most már lehetnek huszárok csákókkal, kardokkal és okosabbak sok geometriai tapasztalattal.

 

  • Építhetnek várakat nagy papírdobozokból is. Melyik dobozt hová, milyen építőelemnek tudjuk hasznosítani? (Hová illik a keskeny, szélesebb, a hosszúkás, magasabb doboz vagy a hosszú papírhenger?) Mi vagy ki fér bele? Ki is festhetjük, miközben megtapasztalhatjuk a méreteket, az arányokat… mennyivel könnyebb egy kicsi papírlapot átlátni, mint egy hatalmas felületet! Mennyivel vastagabb ecset szükséges hozzá!

 

  • A képeskönyveket nézegetve várakat, erődöket, csatajeleneteket, huszárokat, katonákat látnak a gyermekek, miközben bővülnek ismereteik, és általa az építményeik is különböző részletekkel egészülnek ki. Megjelennek a lőrések, bástyák, várárkok, amelyekkel kapcsolatban érdemes rávilágítani a jellegzetes alakjuk és a betöltött funkciójuk közötti összefüggésre (például a várárok medre vagy a lőrés kifelé szűkülő alakja).

 

  • Az udvari játék során is szívesen folytatják a vitézkedést, örömmel játszanak ügyességi játékokat, melyek közül ilyenkor az Adj király, katonát a legközkedveltebb. Az udvari lehetőségek új lendületet adhatnak a várjátékoknak, matematikai tapasztalatokkal gazdagítva az óvodásokat. (Például az Adj király, katonát játék közben a gyermekekből álló „vonalalakzat” hossza, gyarapodása vagy fogyása, a több–kevesebb reláció átélése jelenik meg.)

 

 

További játékötleteket a Mindenben matematika című kötetünkben olvashat.