Milyen a jó idegennyelv tanítás az óvodában?

Nemzetközi viszonylatban a nyelvtanulási programok egyáltalán nem újkeletűek. Az ötvenes, hatvanas években több népszerű program működött, ám ezek többsége a hetvenes évekre eltűnt. Emögött több ok húzódik meg, többek között a gyerekek életkori sajátosságának nem megfelelő tantervek, és az átfogó szakmai támogatás, illetve az anyagi háttér hiánya.

 

Annak érdekében, hogy az új programok hosszútávon fenntarthatók és sikeresek legyenek, félig strukturált interjút készítettek 16, a kora gyerekkori nyelvtanulás terén vezető szakértővel, akik meglehetősen széleskörű tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek. A beszélgetések kiértékelésekor kiderült, hogy a megkérdezett szakértők egymástól függetlenül ugyanazokat a fő tényezőket nevezték meg kulcsfontosságúnak.

 

Ezek a következők:

 

  1. Jól képzett, a gyerekeket motiváló tanárok és minőségi oktatás – mivel ezek biztosítják az oktatási modelltől függetlenül a diákok magasabb szintű eredményességét. Fontos, hogy a tanárok megfelelően képzettek legyenek a nyelvtanítás módszertanában, folyamatosan csiszolja saját nyelvi készségeit, és a lehető legtöbbet használja az idegen nyelvet a gyerekekkel való kommunikációban, mivel így tud modell lenni a gyerekek számára.
    A megfelelő tanári felkészültséghez pedig fontos egy hosszabb külföldi tanulmány, amelynek során nemcsak az anyanyelvihez nagyon hasonló nyelvi szintet sajátíthat el az oktató, hanem a célnyelvre jellemző kulturális kompetenciákat is.

 

  1. Kezdet kezdetétől egyértelműen határozzuk meg az elérni kívánt célokat – mind nyelvi, mind tartalmi, mind kulturális szempontból.

 

  1. A kezdetektől tervezzünk a teljes iskolaköteles kor időtartamára – bármennyire óriásinak tűnik ez a kihívás, az összes évfolyamra kiterjedő, megfelelően tagolt oktatássorozat mégis létfontosságú.Korábbi tapasztalatokból a tanulmány elkészítéséhez megkérdezett szakértők elmondták, milyen hasznos volt mind emberileg, mind szakmailag az ilyen szemlélettel végzett munka. Ez ugyanis úgy valósítható meg legjobban, ha a pedagógusok és az intézményvezetők havonta beszámolnak az éppen folyó munkáról. Így mivel ismerik egymás munkáját, lehetőségük van beszélgetni egymással, szakmai tapasztalatokat cserélni. Ugyanakkor ezek az értekezletek segítik a tananyag megfelelő tagolását. Emellett így arra is lehetőség nyílik, hogy realisztikusabb nyelvi célokat határozzanak meg, és folyamatosan figyelemmel kísérjék a gyerekek fejlődését.

 

  1. Az érintettek között folyamatos kommunikáció kezdeményezése és fenntartása – ez azért szükséges, hogy a nyelvi programokat a teljes tanterv integrált részének tekintsék és széleskörű támogatást kapjanak az iskolában és tankerületi szinten. Ehhez azon érdekeltek bevonása is szükséges, mint a szülők és intézményvezetők, akik közvetlenül nem vesznek részt a program napi munkájában.

  1. Állandó pozitív kép fenntartása a nyelvi programról a nagyközönség előtt – elsősorban azzal, hogy a nyilvánosság számára érdekes és fontos információkat bemutatva kommunikáljuk, hogy a gyerekek mit tudnak az általuk tanult nyelven. Az emberek különböző háttérrel rendelkeznek és sokuknak talán nincs jó élményük a nyelvtanulással kapcsolatban. Viszont erőteljes pozitív benyomást tehetünk rájuk egy decemberi előadással, ami megmutatja, mennyit fejlődtek a gyerekek a tanév kezdete óta.

 

  1. A nyelvtanulással kapcsolatos általános tévhitek eloszlatása – amelyeket ez a cikk is érint. A legjellemzőbbek:
  • idősebb korban a gyerekek már nem tudnak nyelvet tanulni – holott a nagyobbak tudatosabb tanulók.
  • a foglalkozások száma meghatározza, milyen szinten tudják a gyerekek elsajátítani a nyelvet – holott a mennyiség helyett a minőség sokkal meghatározóbb.
  • rövid idő (akár 2 év) alatt tökéletesen meg lehet tanulni idegen nyelven akár tantermi környezetben, jórészt anyanyelven kommunikálva is – holott tudjuk, hogy a nyelvtanulás és a megtanult nyelv gyakorlása életre szóló folyamat, és leginkább az adott nyelv minél többszöri használata segíti.

 

  1. Szükséges a nyelvi fejlődés folyamatos figyelemmel kísérése – az eredményeket pedig közzé kell tenni, hogy a szülőktől a program minél nagyobb támogatást élvezhessen. Ebben a munkában fontos a többéves munka longitudinális adatgyűjtéssel, statisztikailag megbízható kiértékelése.

 

  1. A tartalomalapú, „bemerítés” jellegű nyelvtanítás támogatása – friss adatokból kiderül, hogy az ezzel a módszerrel nyelvet tanuló gyerekek az anyanyelvükön is jól teljesítenek. A nyelvtanulás folyamán ugyanis fejlődik a gyerekek problémamegoldó képessége, kreativitása, és az összetett tények könnyebb átlátásának képessége. Az Egyesült Államokban arra vonatkozó adatok is vannak, hogy a korábban ilyen módszerrel tanulók tanárként is ezt választják, szülőként pedig így tanító óvodába és iskolába íratják a gyerekeiket.

 

A szakértők ezen kívül megfigyelték, hogy az idegen nyelvekkel kapcsolatos nemzeti szintű elvárások alapvetően meghatározzák, ha szükséges, akkor megváltoztatják a nyelvtanítást. Ugyanakkor a gyerekek számára a legnagyobb hajtóerő, ha a nyelvet számukra értelmes, sikerélményt nyújtó feladatokban használhatják, az intézmény falain belül és kívül egyaránt. A jó nyelvtanulás tehát nem maradhat az intézmény falain belül, és nem merülhet ki nyelvtani magyarázatok átadásában, szókincs számonkérésében, és néhány dal vagy mondóka megtanításában.

 

9. A nyelvtanítás nemzetközi gyakorlatai

 

Felnőtt nyelvtanulók körében gyakran elhangzik a következő vicc. Két turista sétál London utcáin, ahol egyszer csak hallanak egy angol kisgyereket az anyukájával beszélgetni. Az egyik turista erre így szól a másikhoz: „Nézd, milyen kicsi ez a gyerek, és máris milyen jól tud angolul!” Magyar anyanyelvűként talán azért is merül fel bennünk némi irigység épp az angolok vagy az amerikaiak iránt, hiszen az ő nyelvüket beszéli az egész világ. Ők tényleg nincsenek rákényszerítve arra, hogy idegen nyelvet tanuljanak az életben való boldogulásukhoz. Mégis az angol nyelvterületen is működnek idegennyelv-tanító programok.

 

 

Szerző: Kranz Nikoletta