STEM oktatás: Mi az a STEM és miért fontos nekünk – illetve a gyerekeknek?

A Nemzeti Tudományos Alapítvány által alkotott STEM kifejezés (Science, Technology, Engineering and Mathematics) olyan oktatási megközelítés, amely a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek és a matematika négy tudományának egy vagy több területére koncentrál. Egy olyan korszakban, amikor a műszaki és tudományos készségek egyre fontosabbak a munkaerőben, a gyermekek jobb, ha mihamarabb kapcsolatba lépnek a STEM tantárgyakkal, hiszen ennek a jövő szempontjából kulcsfontosságú szerepe van. Jelenleg a világ STEM állásainak csak 26% -át töltik be nők. Fontos gondoskodni arról, hogy a lányokat ugyanúgy megismertessék és ösztönözzék a STEM tárgyak szeretetére, mint a fiúkat. Soha nem túl korai bevezetni a STEM-et a gyermekek számára, és elgondolkodni azon, hogyan lehet fenntartani az érdeklődésüket az óvodában és az általános iskolában.

STEM totyogóknak és kisgyermekeknek

Fontos, hogy már kisgyermekkorban segítsük az érdeklődés kialakulását. A gyerekek természetükből adódóan kíváncsiak a világra, ezért rengeteg lehetőségük nyílik arra, hogy a környezetükben lévő játékokon és eszközökön keresztül felfedezzék és megismerjék azt. Szigorú felügyelet mellett igazi tárgyakat is megkaphatnak tanulmányozásra és tanulásra. Gyakran a valós tárgyak, mint például egy alma, vagy egy fényes, csörgő vizes palack, esetleg egy furcsa textúrájú papír sokkal érdekesebbek a kicsiknek, mint a műanyag játékok és anyagok. Az innovatív játékok révén a gyermek STEM oktatása már otthon is elkezdődhet.

 

STEM tanulás óvodás- és kisiskolás korban

Az óvodásoknak és kisiskolásoknak már megpróbálhatjuk bevezetni a tudományos megközelítést: logikus és szisztematikus választ és magyarázatot adhatunk bizonyos kérdésekre illetve történésekre. Próbáljuk ki például a következőket:

  • Kezdjük egy kérdéssel, amit a gyermek már feltett, például: „Melyik a gyorsabb? Ez az autó, vagy az a teherautó?” Beszélgessünk arról, hogyan válaszolhatnánk meg ezt a kérdést. Mondjuk el a gyereknek, hogy a kutatás azt jelenti, hogy megpróbálunk segítséget és támpontot keresni a kérdéseink megválaszolásához.
  • Meséljük el a gyermeknek, hogy a tudósok, miután megfigyeléseket végeznek, végül valamilyen megállapításra jutnak. Teszteljük hát mi is az autókat. Miután többször legurítottuk őket, kérdezzük meg a gyereket, mit gondol: melyik a gyorsabb?
  • Biztosítsunk megfelelően kiválasztott anyagokat és teret a gyerek hipotézisének bizonyításához. Nézzük meg, hogy valós marad-e az állítás különböző feltételek mellett: szőnyegen, járdán, stb.
  • Segítsünk a gyermeknek abban, hogy emlékezzen megfigyeléseire. Bátorítsuk, hogy készítsen róluk rajzokat, ami alapján lediktálhatja majd az eredményeket nekünk.
  • A visszajelzés gyakran a tanulás legfontosabb része. Kérdezzük meg a gyermeket, hogy mit tanult? Beszéljük meg vele, hogy a kísérletek nem mindig úgy sikerülnek, ahogy elterveztük őket, de van, hogy a vártnál sokkal jobb eredményt érünk el. Azonban a sikertelen kísérletekből is tanulhatunk: például új problémamegoldási technikákat.
  • Természetesen nem kell ragaszkodnunk a túlságosan tudományos nyelvezethez, nyugodtan mondhatjuk, hogy „Oldjuk csak meg ezt a problémát!” vagy „Mit gondolsz, ez hogy fog sikerülni?”

STEM feladatok óvodásoknak és kisiskolásoknak

Tudomány. A tudományos felfedezések alapja a jó megfigyelőképesség. Segítsük a gyerekeket megfigyelőképességük fejlesztésében.  Utazás közben játszhatunk velük „A szemeimmel látok valamit, ami…” játékot, ami az angol „I spy” játék megfelelője. Mondhatjuk például, hogy „ A szemeimmel látok valamit, ami nagy és piros” – a gyereknek pedig addig kell tippelgetnie, amíg ki nem derül, hogy egy traktorra gondoltunk. Ebben a játékban a gyerekeknek mindig a környezetünkben lévő tárgyakat, épületeket kell megtalálniuk megfigyelőképességük segítségével, ráadásul adott határidőn belül (amíg tovább nem gurul az autó, vagy  a busz).

A másik játék a „20 kérdés”. 20 kérdésre felelhetünk igennel és nemmel amíg a gyerkőc ki nem találja, mire gondoltunk. Ebben a játékban bármire gondolhatunk, nem kell hozzá a tárgy fizikális közelsége.

 

Technológia. Mutassuk meg, hogyan használhatja a gyermek az internetet biztonságosan egy probléma megoldásához.

 

Mérnöki ismeretek. Állítsuk a gyereket mókás kihívások elé, mint például:

„Tudsz ezekől a poharakból derékig érő tornyot építeni?”

„Tudsz készíteni egy hidat, hogy a műanyag állataid átkeljenek rajta?”

„Tudsz építeni ezekből a papírpoharakból egy tárolót a játékautóidnak?”

 

Matematika

Mutassuk meg a gyereknek a természetben található mintákat. Figyeljük meg a rendszámok felépítésének logikáját, vagy a farönkök gyűrűit.

Használja a képzeletét hogy még több STEM játékot játszhassanak a gyerekekkel. Gondoljon vissza, mi késztette Önt gyermekkorában a tudomány alaposabb megismerésére? Esetleg egy vízibomba készítése, vagy az, ahogy az édesapja motort vagy éppen vízvezetéket szerelt otthon? Különös lelkesedéssel készített papírhajókat és bocsájtotta őket útra a közeli patakban?

A STEM játékok inkább a tanulási metódusok és a kritikus gondolkodás elsajátításáról, mintsem a feladatok aprólékos megtervezéséről szólnak.

 

 

Forrás: https://www.brighthorizons.com/family-resources/e-family-news/stem-education-what-is-stem-why-does-it-matter