Amennyiben a családlátogatás során a kisgyermeknevelő képes volt figyelmét tudatosan, átgondoltan és tervezetten a gyermek szűkebb és tágabb környezetének megismerése szempontjából lényeges információkra fordítani és azt jól dokumentálni, akkor a családlátogatásról készült feljegyzés jó alap a kisgyermeknevelő saját pedagógiai munkájának szakszerű, írásos tervezéséhez. Olyan tervezés, ami meghatározza a kisgyermek megismerésének következő állomását, vagyis a beszoktatást. – Nagy Béláné írása.

Nézzük a folyamatot, avagy mit ismert meg eddig a kisgyermeknevelő, és mire használja az ismeretet:

 A családlátogatás során jó esetben a kisgyermeknevelő képet nyert az alábbiakról:

A családlátogatás lehetőség a szülő számára fontos információk megosztására, illetve arra, hogy a kisgyermeknevelő rátekintsen a család működésére. A beszélgetés irányítása a kisgyermeknevelő kezében van, természetesen kellő figyelemmel, empátiával, ugyanakkor a mederben tartás képességével. Fontos, hogy megfigyelje a gyermek helyét a családban, a nevelői attitűdöt, a család természetes támaszrendszerét, a gyermek egyéni szokásait, addigi fejlődését, a család klímáját, értékrendszerét. Mindezek a kisgyermeknevelő figyelmét a család erősségeire irányítják, melyre később épít annak érdekében, hogy a család elakadásait tovább segítse, gyengeségeit erősségre váltsa, és mindezek érdekében a családot célirányos mozgásba hozza.

Hogyan tudja jól használni a kisgyermeknevelő a családlátogatás során szerzett megfigyelési tapasztalatait?

A család, működésének és körülményeinek fényében, lehet védőfaktor és lehet rizikófaktor. Ha a kisgyermeknevelő jól figyelt a családlátogatás során, akkor képesnek kell lennie arra, hogy mindkét oldalt feltérképezze. A védőfaktorokban gondolkodva kell hogy a család felé az erősségeket kommunikálja, és ő maga is arra támaszkodva irányítsa a családok figyelmét abba az irányba, hogyan tudják gyermekük fejlődését mindjobban támogatni.

A családlátogatás tehát környezettanulmány, de nemcsak az, jóval több annál, egy nagyszerű lehetőség a gyermek és a család együttes megismerésére. Ez pedig alapja a következő állomás, vagyis a bölcsődei adaptáció megtervezésének.

 

A cikk teljes terjedelmében a Bölcsődevezetők kézikönyve – Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára című előfizetésünk júniusi számában jelent meg.

Még nem előfizető? Ezen ideje változtatni!