Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjáról az UNESCO 1965. szeptember 8-án, Teheránban tartott világkongresszusa rendelkezett, amelyen szeptember 8-át az analfabetizmus elleni küzdelem napjának nyilvánították. Ennek apropóján az írástanulás előkészítéséről írunk.

Korai  írástanítás vagy képességfejlesztés?
Valaha úgy gondolták – a gyerekek korai munkába állása miatt -, hogy elemi szinten már óvodás korban tanítani kell írni, olvasni és számolni a gyerekeket, mert erre esetleg a későbbiekben nem lesz lehetőségük. A 19. század végére azonban Európa-szerte (nálunk 1883-tól) megszüntették ezt a káros gyakorlatot. Helyette beszéd-és értelemgyakorlatokkal készítették elő a gyerekeket arra, hogy az iskolába lépve sajátítsák el majd ezeket az alapvető készségeket.
Érdekes módon 100 évvel később, az 1980-as években ismét felmerült a korai olvasástanítás gondolata  Amerikában. Ugyanis a Szputnyik-sokk hatására úgy gondolták, hogy ha korán, már az óvodában elkezdenek olvasni a gyerekek, a felnövekvő generáció olyan jelentős tudás-előnyhöz juthat, mellyel a tudomány és a technika világában megelőzheti az USA a szovjeteket.   Ez azonban nem így történt: inkább a pszichiátriai rendelők forgalma növekedett meg, megtelt óvodás korú páciensekkel, akik neurotikus tüneteket produkáltak az életkorukhoz és fejlettségükhöz nem illeszkedő követelménytámasztás miatt. Ráadásul a követő mérések bebizonyították, hogy az olvasni tanított óvodások 12 éves korukra elveszítették korán szerzett előnyüket azokkal a társaikkal szemben, akiket nem olvasni tanítottak – idő előtt -, hanem igényes, inger gazdag anyanyelvi környezetben nevelkedtek és sokrétű anyanyelvi tapasztalat birtokában az iskolában kezdték meg az olvasás és az írás megtanulását.
Bár  gyakorlatból tudjuk, hogy a 4-5 évesek általában élénk érdeklődést mutatnak a betűk világa iránt, azonban ez nem jelenti azt, hogy az olvasás és az írás megtanítása az óvoda feladata lenne. Helyette olyan képességek fejlesztésére van szükség, amelyek alkalmassá teszik az iskolakezdés idejére a kisgyereket az olvasás-írás jelrendszerének megismerésére, az írásmozgások és a kézírás technikájának elsajátítására.Az írástanulás feltételrendszerének fejlesztési feladatai: Verbális fejlesztés:
szókincs, beszédészlelés, beszédértés, szóbeli kifejezés, rövid és hosszú távú verbális memória és előhívás, vizuális és verbális szerialitás, ritmusészlelés.

Elemi  tapasztalatok az anyanyelvről:
hangok,szavak, szó részek, mondatok konkrét tapasztalásra épülő megkülönböztetése, játékos felismerése.

Értelmi fejlesztés:
logikai-elemző gondolkodás: megfigyelés, analízis szintézis, szekvenciális gondolkodás, sorrendiség, figyelem, emlékezet, képzelet- képteremtő képesség

Mozgásfejlesztés:
testséma, tájékozódás térben és síkban, irányfelismerés, mozdulatok követése – tapintás, ritmusérzék, vizuális kép és mozgás összekapcsolása, egyszerű írásmozgások.

Szokásalakítás:
a kéz dominanciájának erősítése, írószerfogás, feladattudat.

Attitűdformálás:
az írásbeliség iránti érdeklődés, tevékenység motiváció és türelem, kivárás.

Fejlesztő feladat:

Tordon Ákos: Őszi mondóka
Arany hintón jött a Nyár,
hintója már messze jár.
Ezüst szánon jön a Tél,
erről dalol most a Szél.
Lám a Tűz is erről pattog.
Gyerekek, ma bent maradtok.
Kint esik.
Bent a meleg
jólesik.

Formaérzék és  finommotorika fejlesztése
Beszélgetés arról, hogy mit játszhattak a gyerekek a jó meleg szobában. A színes golyó is jó játék.
Mit lehet  csinálni golyóval?
Legyetek most ti is golyók! Gömbölyödjetek össze!
Rajzoljátok le a levegőbe, hogy milyen szép gömbölyűek voltatok!
Rajzoljátok le az ujjatokkal az asztalotok lapjára is!

Rajzoljanak négyrét hajtott papírlap rekeszeibe színes golyókat a gyerekek!

Az írás tanulásának alapozásáról szóló teljes tanulmány,  illetve a hozzá kapcsolódó feladatsorok megtalálhatóak az Óvónők kincsestára augusztusi kiegészítő kötetében.

 

[product id=”348″ sku=””]