Bőséges szaporulat volt az idén a Nyíregyházi Állatparkban, ahol 63 fajnak 250 utódja született.

Révészné Petró Zsuzsa, a nyírségi állatkert szóvivője, osztályvezetője szerdán az MTI-nek elmondta: számos ritka, veszélyeztetett állat- és madárfajnak is lett utóda az intézményben. Három fiókát költött például a világ egyik legritkább és rendkívüli mértékben veszélyeztetett madara, a bali seregély az állatparkban. A szinte teljesen fehér tollú, arcrészénél élénkék színű, sötétbarna szemű madár Bali szigetének endemikus faja, csak ott fordul elő, a szabad természetben már csak 80-100 egyed él belőle. Igazi különlegesség volt, hogy Magyarországon, a Nyíregyházi Állatparkban született először borneói orángutánbébi is az idén. A hosszú vörös szőrű, hatalmas karú majomfaj Ruti névre keresztelt utóda március 15-én látta meg a napvilágot az intézmény Ázsia-házában, a Zöld piramisban. Egy másik majomfajnak, a zászlósfarkú gerezának szintén születtek utódai. A ritka fajt száz évvel ezelőtt a kipusztulás fenyegette, mivel a különleges bundája miatt vadásztak rá. 

Az idén az európai állatkertekben 15 gereza jött világra, s abból kettő Nyíregyházán. A nyírségi nagyvárosban található az ország legnagyobb állatkerti nagymacskagyűjteménye, amely az idén ugyancsak rendkívül ritka perzsiai párduc- és afrikai leopárdbébikkel, valamint szibériai tigrisekkel szaporodott. A patás állatok állománya pedig szintén kuriózumnak számító fekete lóantilop és nyársas antilopborjúval növekedett. A nyírségi zoo-ban fehér farkaskölykök is születtek 2013-ban. A madarak akárcsak tavaly, most is hatalmas szaporulattal gazdagították a szárnyasok állományát. A különlegességnek számító koronásdarvak és kakaduk is költöttek, s a kis katonaarapárnak szintén lett utódja. A több éve Nyíregyházán élő madárpár a papagájfélék családjához tartozik, természetes élőhelye Mexikóban és Dél-Amerikában található. 

A 70 centiméter hosszú madár zöld alapszínű, szárnyai kékek, homloka pedig skarlátvörös. Révészné Petró Zsuzsa kiemelte: az állatcsöppségek jó része az Európai Fajmegőrzési és Törzskönyvi programban Nyíregyházára kihelyezett szülőállatok utódjai. A bőséges szaporulatot a szóvivő azzal magyarázta, hogy igyekeznek a legoptimálisabb, a természetes élőhelyhez legjobban hasonlító körülményeket teremteni az állatoknak és a madarakban a Sóstói-erdőben lévő intézményben. Kiemelte továbbá a gondozók odaadó munkáját is, amelyről az európai fajmegőrzési programot irányító szakemberek rendre elismerően szólnak.

[product id=”338″ sku=””]

[product id=”336″ sku=””]