- Az óvodai nevelőmunka foglalkoztatási szabályainak változása
2.1 Nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak esetében
A köznevelési törvényt módosító 2013. évi CXXIX. törvény 34. § hatálybalépésével a Nkt. 61. § (3) bekezdés kiegészítésével az óvoda intézményét érintő változás (Megjelent: Magyar Közlöny 116. szám)
Az óvodában a nevelőmunkát közvetlenül segítők finanszírozott létszáma 2013. szeptember 1-jétől továbbra is törvényi szinten szabályozott. (Nkt. 2. mellékletben)
Az iskolák, kollégiumok esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámának szabályozása kormányrendeleti szintre került, a 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet 4. mellékletben rögzítve.
Az óvodára figyelemmel, a Nkt. 2. melléklet arról rendelkezik, hogy az óvodai nevelőmunkát segítő feladatok megszervezésében milyen létszámhatárig biztosítható fenntartói igényre alapozottan a központi költségvetésből forrás. A finanszírozott létszám nem értelmezhető kötelező létszámként. Ugyanakkor az óvodai nevelés megszervezésében e létszám meghatározásakor abból az alapvetésből szükséges kiindulni, hogy melyek az óvoda alapfeladatai, továbbá melyek azok, amelyeket törvény kötelezően előír. Az óvoda alapfeladata, az óvodai nevelőmunkához és az óvodai nevelőmunkát segítő tevékenységekhez kötött. Ezen túl törvény írja elő az integrált óvodai nevelés, valamint gyermeklétszámhoz kötötten óvodapszichológusi feladatok megszervezését is. Mindez a települési önkormányzatok kötelező közszolgáltatása körében biztosítandó az óvodai nevelés keretében.
A nevelőmunkát (óvodapedagógiai munkát) értelemszerűen a teljes óvodai életet magában foglaló időkeretben, a gyermekekkel közvetlenül eltöltendő foglalkozások, tevékenységek rendjében, a köznevelési törvényben előírt végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező óvodapedagógus láthat el. E felhatalmazás alapján valósul meg, az óvodai nevelés országos alapprogramjában előírt szakmai követelmények teljesülése, az óvoda pedagógia programjának szakmai részletszabályai végrehajtásában.
A nevelőmunkát segítő tevékenység egyrészről az óvodapedagógus nevelőmunkáját segítő asszisztencia (ezt láthatja el a pedagógiai asszisztens), valamint a gondozói tevékenység, amit ellát a dajka, de szükségszerűen elláthat a pedagógiai asszisztens is. E két szereplő azonban nem felhatalmazott óvodapedagógusi hatáskörökben eljárni és e körben felelősséggel sem rendelkezik.
A pedagógiai asszisztens alkalmazása olyan óvodában mindenképpen célszerű – amennyiben a Nkt. 2. melléklet szerinti feltételek fennállnak –, amelynek körzetében pl.: több a sajátos nevelési igényű gyermek, vagy a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő gyermek, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, vagy a tehetséges gyermek, (…).
Mindezek ismeretében tehát jól elhatárolhatóak az óvodai nevelés megszervezésében előírt feladatok ellátásához rendelhető munkakörök, hatáskörök ekképpen az óvodai nevelőmunkát közvetlenül segítők létszámának meghatározása.
A feladat finanszírozás erre alapozottan biztosít forrást támogatásként a központi költségvetésből.
Az óvodában a nevelőmunkát közvetlenül segítők finanszírozási mutatói:
Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása fejezet alatt követhető nyomon.
Mind a nem állami, nem önkormányzati – (együtt magán-), mind az egyházi óvodafenntartók esetében a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak átlagbér finanszírozása megegyezik az önkormányzatok által fenntartott óvodákban alkalmazott pedagógusok és nevelőmunkát segítő alkalmazottak átlagbér finanszírozásával.
3.2 Az óvodapedagógusok foglalkoztatásában
Az óvodában, mint ahogy a köznevelési intézményekben, az alkalmazási feltételek a személyi feltételek biztosítása körében meghatározott. Az általános alkalmazási feltételekről a Nkt. 66. § rendelkezik. Eszerint az előírás szerint, a köznevelési intézményekben foglalkoztatásra kerülő alkalmazottaknak általánosan rendelkezniük kell az adott munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel szakképzettséggel, valamint büntetlen előélet és cselekvőképes jogállással.
A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a köznevelési törvény 3. melléklete állapítja meg, amelyre figyelemmel az óvodai nevelőmunka végrehajtásához, az óvodapedagógusi munkakör betöltéséhez óvodapedagógusi végzettség, szakképzettség az előírt szakmai alkalmazási feltétel.
Az a korábbi szabály, amely szerint a tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható az a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója, aki olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést szerzi meg, már 2011. szeptember 1-jétől hatályát vesztette, ezért annak joggyakorlata az óvodában törvénytelen.
A köznevelési törvény 99. § (6) bekezdés b) pont azonban megnyitotta annak lehetőségét, hogy pedagógus-munkakörben nem csak továbbfoglalkoztatható hanem újonnan is alkalmazható az, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, amennyiben a bizonyítvány megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig óvodapedagógusi munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. Ez a felhatalmazás konkrétan azt jelenti, hogy az, aki szakközépiskolai végzettséggel szerzett óvónői szakképesítést, abban az esetben is foglalkoztatható újonnan óvodapedagógus-munkakörben, ha időközben pályaelhagyó volt. Ennek feltétele az e bekezdésben hivatkozott jogszabályhelyen előírt határnapig megszerzett hét év óvodapedagógiai-szakmai gyakorlati idővel való rendelkezés.
- Az óvodapedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkaidőszabályai
Az óvodapedagógus kötött munkaidejének meghatározásában főszabály szerint, a Nkt. 62. § (1), (5), (7) és (8) bekezdés, valamint az 5. melléklet az ami irányadó jogszabály.
Az óvodapedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amelyből a heti kötött munkaidő 32 óra (a teljes rendes munkaidő 80 %-a). A heti teljes munkaidő és a heti kötött munkaidő között fennmaradó idő (8 óra) felhasználhatóságáról a Nkt. 62. § (8) bekezdés rendelkezik. Ennek felhatalmazásával a munkáltató további feladatként, legfeljebb heti négy órában elrendelhet még az óvodapedagógus számára:
- a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatot,
- a nevelőtestület munkájában való részvételt,
- gyakornok szakmai segítését, továbbá
- eseti helyettesítést.
Az eseti helyettesítés elrendelésekor azonban több feltételre és mennyiségi határra is figyelemmel kell lenni. Így a Nkt. 62. § (8) bekezdésre, amely az óvodapedagógus esetében heti négy órában határozza meg az eseti helyettesítés felső határát.
Az eseti helyettesítés kérdésében figyelemmel kell lenni arra a gyakran hivatkozott 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (5) bekezdés szabályaira is, amelynek alapján az eseti helyettesítés, az e rendelet 17. § (4) bekezdésben foglalt okok miatt rendelhető el. Konkrétan, ha:
- a) az óvodapedagógusi munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
- b) az óvodapedagógusi munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy
- c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (5) bekezdésben foglalt előírásokból az óvodapedagógusra az a szabály is alkalmazandó, amely alapján az eseti helyettesítés nem haladhatja meg nevelési évenként a legfeljebb harminc nevelési napot. Az egy óra eseti helyettesítési idő már egy napnak számító idő.
Az eseti helyettesítés szabályaival együtt az óvoda működésében is alkalmazni kell a Nkt. 62. § (7) bekezdésben foglaltakat. Eszerint az óvodavezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál az arányos és egyenletes feladatelosztást érvényesíteni köteles a nevelőtestület tagjai között, továbbá a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdés értelmében, az éves munkatervben meghatározott feladatok elosztása során köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Ennek érdekében az eseti helyettesítés elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítania kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felett az eseti helyettesítést meghaladó mértékben elrendelt foglalkozási időt a munkáltató a hatályos jogi szabályozásban meglévő olyan munkajogi eszközökkel kell, hogy díjazza, mint például a garantált illetménynél magasabb illetmény megállapítása (erre a kinevezésben egy tartósan üres álláshely miatt kényszerül sorozatosan többletfeladatok ellátásával), de a helyettesítési díj eszköze is alkalmazható, tekintettel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltakra. Eszerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Ez a rendelkezés a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó közalkalmazottak esetében sem kizárt. Az arányosság kritériumának megtartására tekintettel a Kjt. részletszabályt nem tartalmaz, de méltányos, ha helyettesítési díjként a megtartott többletfoglalkozásokat és az ahhoz kapcsolódó felkészülési-, értékelési időt veszi alapul a munkáltató és az ezen órákra eső illetményt fizeti ki pluszban helyettesítési díjként az érintett pedagógus számára.
Hosszabb távú helyettesítés:
- határozott időre szóló megbízással vagy
- a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 30. § alapján a pedagógusok állandó helyettesítési rendszere igénybevételével
szervezhető meg.
A kötött munkaidő tárgyában, gyakran merül fel annak kérdése is, hogy miként értelmezhető a Nkt. 62. § (9) bekezdésben szabályozott vezetőpedagógus neveléssel-oktatással lekötött és afeletti munkaideje a gyakorló óvodában.
Ebben a kérdésben figyelemmel kell lenni:
- az óvodapedagógus heti teljes munkaidejére (heti 40 óra),
- az óvodapedagógus-munkakörben, a gyermekekkel közvetlenül eltöltendő időre (heti 32 óra) és
- a vezetőpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidejére, ami gyakorló óvodában, a teljes munkaidő hatvan százaléka (heti 24 óra).
Gyakorló óvodában, a vezetőpedagógus teljes heti 40 óra munkaidejéből a gyermekekkel közvetlenül eltöltendő munkaidő 24 óra, a főszabály szerint óvodapedagógusi munkakörben foglalkozatott számára előírt 32 óra kötött munkaidőből. A vezetőpedagógus 24 óra neveléssel lekötött munkaideje a 32 óra kötött munkaideje közötti heti nyolc órában, a gyakorlatvezetéssel összefüggő feladatokat köteles ellátni.
A heti teljes munkaidő (40 óra) és a vezetőpedagógus gyermekekkel közvetlenül eltöltendő heti 24 óra kötött munkaideje + a gyakorlatvezetési feladatokra biztosított heti 8 óra munkaidő (összesen 32 óra) között fennmaradó nyolc óra munkaidőből legfeljebb heti négy órában a vezetőpedagógus számára is elrendelhető a Nkt. 62. § (8) bekezdés felhatalmazásával a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladat, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, valamint eseti helyettesítés.
3.4 Munkaidőnyilvántartás
Az óvodapedagógus munkaidejének szabályira figyelemmel a munkaidő nyilvántartás alapvetően arra az időtartamra nem terjed ki, amellyel a Nkt. 62. § (5) felhatalmazása alapján az óvodapedagógus maga rendelkezik.
Az óvodapedagógus munkaidejének kötelező nyilvántartása, a Nkt. 62. § (8) bekezdés előírásaira alapozottan a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott óvodapedagógus:
- gyermekekkel közvetlenül eltöltendő kötött munkaidejének, valamint
- a heti teljes rendes munkaidő és kötött munkaidő fennmaradó részéből a számára legfeljebb heti négy órában (ez lehet kevesebb, de nem lehet több) szükségszerűen elrendelhető feladatok végrehajtásához előírt munkaidő vezetésére értendő.
A Nkt. 62. § (9) bekezdésre figyelemmel, a gyakorló óvodában óvodapedagógus–munkakörben foglalkozatott vezetőpedagógus esetében nyilván kell tartani:
- a neveléssel lekötött munkaidőt (heti 24 óra) és afeletti munkaidőt (heti 8 óra), továbbá
- a Nkt. 62. § (8) bekezdés alapján a számára szükségszerűen elrendelhető feladatokra előírt munkaidőt.
A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdés rendelkezése szerint az intézményvezető köteles az éves munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok munkaidő-nyilvántartását vezetni/vezettetni és a munkavégzést havonta igazolni. A munkaidő nyilvántartás módja, rendje helyi szinten szabályozható.
- Az óvodában pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak pihenőidejének új rendelkezései
Bevezette az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvény (Magyar Közlöny 2013. évi 116. szám)
Melyek is a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályok?
A pedagógus alapszabadsága [Nkt. 64. § (2a) bekezdés]
- 20 munkanap középfokú végzettségű pedagógus esetében
- 21 munkanap felsőfokú végzettségű pedagógus esetében
A pedagógus pótszabadsága:
- 25 munkanap [Kjt. 57. § (3) bekezdés], amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató, nevelő-, illetőleg a neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet.
A nevelőmunkát segítő alkalmazottak alapszabadsága (Kjt. 56. §):
- 20 munkanap középfokú végzettségű pedagógus esetében
- 21 munkanap felsőfokú végzettségű pedagógus esetében
A nevelőmunkát segítő alkalmazottak pótszabadsága (Kjt. 57. § (1) bekezdés):
A fizetési fokozattal egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. A szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.
Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
A nevelő munkát segítő alkalmazottak pótszabadságára kiterjedő szabály alól kivétel a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott!
A pedagógiai asszisztens alapszabadsága (Kjt. 56. §):
- 20 munkanap középfokú végzettségű pedagógus esetében
- 21 munkanap felsőfokú végzettségű pedagógus esetében
A pedagógiai asszisztens pótszabadsága [Kjt. 57. § (3) bekezdés]:
- 25 munkanap
Kivételes szabályt a 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet 30. §-a rögzít
- Munkaközi szünet az óvodában
A munkaközi szünetre vonatkozó szabályt a munka törvénykönyve 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 86. §-a tartalmaz.
Eszerint a:
Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
A Mt. 52. cím „A munkaközi szünet” 103. §-a, a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő (a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni) Időtartama
- a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
- b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt
perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni:
- legalább három,
- legfeljebb hat óra munkavégzést követően
A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni, de a kiadott részlet legalább húsz perc időtartamú kell hogy legyen, azaz nem lehet kevesebb, mint húsz perc.
Az óvodapedagógus a munkakörével kapcsolatos foglalkoztatási szabályok, feladat-, és hatáskörök, valamint az Mt. itt kifejtett előírásai ismeretében és összefüggéseiben írásban kérheti a munkáltatójától a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával.
Döntésében azonban javasolt átgondolni azt, hogy a heti kötött (32 óra) munkaidejének egy munkanapra eső (6.4 óra) munkaidejéből, mikor érvényesíthető a legalább három, vagy legfeljebb hat óra munkavégzést követően biztosítandó nem kevesebb, mint húsz perc munkaközi szünet a munkavégzés megszakításával.
A húsz perc munkaközi szünet a munkavégzés megszakításával értelemszerűen nem csökkenti a heti kötött (32 óra) munkaidőt, illetve az abból egy munkanapra eső (6.4 óra) munkaidőt, csupán megszakítja annak folyamatát.
- Az óvodai nevelőmunka eredményességét támogató új rendelkezés
Az óvodapszichológusi ellátás megszervezésének szabályaival
Az óvodapszichológusi feladatellátást a Nkt. 61. § (3) bekezdés alapján köteles megszervezni az óvodafenntartó 2013. szeptember 1-jétől.
Mit jelent ez a kötelezettség?
Amennyiben az adott nevelési év kezdésével tehát az óvodával (valamennyi feladat ellátási helyet beszámítva) legalább 500 gyermek jogviszonyt létesített, úgy az óvodapszichológiai feladatok ellátására egy félálláshely megteremtésével biztosítani kell az óvodapszichológusi szakképzettséggel rendelkező szakembert.
- Az 1–499 fő közötti létszámtartományban nem kötelező a foglalkoztatása.
- Amennyiben a létszám eléri az 500 főt, de kevesebb mint 1000 fő, akkor 0,5 fő óvodapszichológus alkalmazása válik kötelezővé.
- Amennyiben eléri vagy meghaladja az összlétszám az 1000 főt, de kevesebb mint 1500 fő, úgy 1 fő óvodapszichológus alkalmazása kötelező.
- Ha eléri vagy meghaladja az összlétszám az 1500 főt, de kevesebb mint 2000 fő, úgy 1,5 fő óvodapszichológus alkalmazása kötelező.
A további számítás ennek analógiájára képezhető.
Az óvodapszichológus kötött munkaideje 32 óra (a teljes munkaidő 80%-a) a neveléssel lekötött munkaideje a Nkt. 62. § (11a) bekezdés értelmében – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében – heti huszonkettő óra. Az óvodapszichológus a neveléssel lekötött munkaidőben végzi a gyermekek egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvodapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvodapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.
Az óvodapszichológusi feladatok ellátáshoz igényelhető állami költségvetési támogatásról Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA 1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása b) pont „ A számított óvodapedagógus, és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározása” rendelkezik.
- Új jogintézmény a pedagógusok szakmai érdekképviseletében
Bevezette az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvény 36. § (Nkt. 63/A–63/L § ) (Magyar Közlöny 2013. évi 116. szám)
A Nemzeti Pedagógus Kar
Jogállása: köztestület
Tagjai: állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben (értelemszerűen óvodákban is) pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak.
A törvény erejénél fogva 2013. szeptember 1-jével automatikusan, kötelezően a kar tagjává válnak. A tagság nem jár tagdíjfizetési kötelezettséggel, és fennáll a jogviszony fennállásának ideje alatt.
A jogviszony megszűnésével a tagság automatikusan megszűnik.
(Paszkoszné Kulcsár Andrea)
[product id=”334″ sku=””]
