Mesékről beszélgetni csoportban

A mesehallgatás spontán élményét felhasználhatjuk a gyerekek tudatos fejlesztésében. Ennek kell érvényesülnie már a mesék szándékos megválasztásában, a mesélés gyakoriságának meghatározásában, a kedvenc mesék szándékos ismétléseiben, az illusztrálásban, a rajzoltatásban, a dramatizálásban. A mese élményének átélését és a meséről való csoportos beszélgetés hatásait kutattuk, jelen cikkben következtetéseinket mutatjuk be.


A mese élménye

 

A mesékről való beszélgetésnek egyetlen megfogalmazható célja lehet: a mese által nyújtott élmény fokozása. Vagyis: nem a mese értelmezéséről, megmagyarázásáról, „megtanulásáról”, kikérdezéséről van szó. A közös élményekről való beszélgetés során újra élhető az öröm, oldódhat a feszültség, a szorongás és a félelem, választ kaphatunk felmerülő kérdéseinkre, megerősödhet, tovább kristályosodhat a véleményünk, erősebbé válhat az élménytársak közötti összetartozás-érzés, kohézió. Az élményekről való beszélgetésnek egyrészt feltétele, másrészt következménye egyfajta mélyebb, intimebb kapcsolat a beszélgetőpartnerek között. Ez a fajta intimitás már a mesemondás/mesehallgatás során is jelen van: a gyermek attól a felnőttől kéri és fogadja szívesen a mesét, aki érzelmileg igazán közel áll hozzá.

 

Meséket magyarázni

 

A mese értelmezése, megmagyarázása kerülendő, mert abban a pillanatban, amikor valamiféle mondanivaló, tanítási szándék nyilvánvalóvá válik vagy expliciten megfogalmazódik, magának a mesének a lényege illan el. A beszélgetés kezdeményezése egy jó játék kezdeményezéséhez lehet hasonló. Úgy gondoljuk, a csoportos beszélgetés a mesék feldolgozásának a leghatékonyabb módja; az egy gyermek ‑ egy felnőtt beszélgetések ebben az esetben könnyen válhatnak faggatássá, számonkéréssé. A válaszok negatív minősítése szigorúan tilos!

 

Melyek a csoportos beszélgetés lehetséges előnyei?

 

A csoportban nincs megszólalás-kényszer, az a gyermek beszél, aki szívesen teszi ezt. (A kisgyermekek között jelentős különbségek vannak beszédkedv és beszédfejlettség tekintetében. A beszédfejlődés szempontjából rendkívül fontos, hogy a gyermeknek pozitív élményei legyenek a beszéddel mint tevékenységgel kapcsolatban, ne alakuljanak ki benne gátlások, ne féljen megszólalni.)

 

Egymás beszéde is „kedvcsináló”, motivációt segítő és minta a gyermekek számára. A közös beszélgetések élménye más helyzetekben is pozitívan befolyásolja a társas kapcsolatok alakulását, segíti a csoportképződést. A gyermekek számára megfogan egy tapasztalat, hogy „nem mindenki ugyanúgy látja a világot, mint én”. Ugyanakkor: „az én világom is megláttatható”.

 

Pozitív tapasztalatokat szerezhetnek az élményekről, véleményekről és érzésekről való beszélgetésről, ennek hatására a későbbi életszakaszokban feltételezhetően könnyebben nyílnak meg mások előtt. Ez a pszichés egészség szempontjából rendkívül fontos.