Áprilisra számos népi elnevezésünk van. Ezek közül a legismertebb a Szent György hava. Cikkünkben összegyűjtöttük a további elnevezéseket, népszokásokat és jeles napokat.
Népi elnevezések
Szent György hava, Bika Hava, Szelek hava, Báránytor (Rügyezés) hava, Virághozó, vigasztaló Szent György hava…
Szent György a lovagrendek patrónusa
Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Ünnepe előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. A mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.
Április hónapja nemcsak hagyományokban gazdag, hanem ihletként előkelő helyet foglal az irodalomban, képzőművészetekben.
Mivel április igencsak csalfa, változékony jellegű, talán innen eredeztető a sok bolondozási szokás, amely ezt a hónapot jellemzi szerte a világon. Eredete valójában nem tisztázott.
– Egyik magyarázat szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek.
– Más magyarázat szerint IX. Károly egyik rendeletéből ered. 1564-ben az újesztendőt április 1-ről január 1-re tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.
Április elsejéhez – a bolondjáratás napjához – régebben több babonás hiedelem is tartozott. Minthogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás, e napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották.
Népi megfigyelések, szokások
– Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak.
– A kis bárányok vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár “a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől”.
– A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon.
– Április elsején nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem.
– Ha eső támadt abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.
Április 11. – A Magyar Költészet Napja
“Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” – László Zoltán.
József Attila: Ne légy szeles…
Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres –
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.
József Attila Budapesten, 1905. április 11-én látta meg a napvilágot. Balatonszárszón hunyt el, 1937. december 3-án. Huszadik századi magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Április 11. József Attila születésnapja, egyben a Magyar Költészet Napja, 1964 óta ünnepeljük meg.
Forrás: http://kossuthsuli.lapunk.hu/
