Az óvodába jelentkező, a szomszédos országokból érkező nem magyar állampolgár, illetve kettős állampolgársággal rendelkező gyermeknél vizsgálni kell, hogy van-e a gyermeknek egyáltalán valamilyen állampolgársága, van-e magyar állampolgársága, hogy hány éves, van-e kísérője, törvényes képviselője, és az ő és törvényes képviselői tartózkodásának jogcímét igazolni tudja-e érvényes okmányokkal.

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) alapján lehetőség van arra, hogy nem magyar állampolgár gyermekeket magyarországi óvodák felvegyenek, és ott az óvodai nevelést meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen, illetve a feltételek hiányában díjfizetés ellenében igénybe vegyék.

 

Az uniós tagországokból – például Szlovákia, Románia, Horvátország – érkezők

 

Az óvodába felvételét kérő gyermek szülei és a gyermek is szlovák állampolgárok. A szülők és a gyermek tartózkodási engedélyének intézése jelenleg folyamatban van, magyarországi tartózkodási hellyel és befogadó nyilatkozattal már rendelkeznek, valamint az apukának már magyarországi munkaszerződése is van. Felveheti-e a gyermeket az óvoda?

A köznevelésről szóló törvény 92. § (1) bekezdése alapján a nem magyar állampolgár kiskorú – többek között – akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá Magyarországon, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, azaz valamely uniós tagállam, vagy Norvégia, Liechtenstein és Izland, Svájc polgára. Amennyiben ezt igazolni tudja, akkor a magyarországi óvodába jogszerűen felvehető.

 

Térítésmentes vagy fizetős ellátás

 

Az, hogy az óvodai nevelést

  • a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel – azaz lényegében ingyenesen – veheti-e igénybe az uniós tagállamból érkező gyermek, vagy
  • díjat kell érte fizetnie,

attól függ, hogy a gyermek mellett legalább az egyik szülője Magyarországon három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Ha ezt igazolni tudja, akkor a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett részesülhet az óvodai ellátásból.

A köznevelésről szóló törvény 92. § (7) bekezdése alapján az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a fenti körbe, az óvodai nevelésért, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat köteles fizetni, amely nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy gyermekre jutó hányadát. Az óvoda vezetője azonban a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.

 

Milyen dokumentumokat kell vizsgálni?

 

Az uniós állampolgár gyermek óvodai felvételénél vizsgálni kell

  • az útlevelet / személyazonosító okmányt,
  • a regisztrációs igazolást, illetve
  • az állandó tartózkodási kártyát

külön a gyermek, külön a szülő(k) vonatkozásában.

Minden esetben külön vizsgálni kell a dokumentumok érvényességét is!

 

A regisztrációs igazolás

 

Az uniós tagállam polgára három hónapot meghaladó magyarországi tartózkodása csak regisztrációs igazolás birtokában jogszerű.

A hatályos előírások szerint annak az EGT-állampolgárnak is külön rendelkeznie kell ezzel, aki

  • életévét nem töltötte be, és
  • önálló úti okmánya, személyazonosító igazolványa nincsen,
  • de személyes adatait a tartózkodási jogot igazoló okmánnyal rendelkező szülő úti okmánya tartalmazza.

Amint arra már utaltunk, nem elég a szülő regisztrációs igazolását megvizsgálni, szükséges, hogy a fenti feltételekkel rendelkező gyermeknek önálló regisztrációs igazolása legyen, amit az óvodai felvételnél be kell mutatni.

 

A lakcím kérdése

 

A magyarországi lakcímnek abból a szempontból van jelentősége az uniós tagállam állampolgárságával rendelkező gyermek esetében, hogy amennyiben ilyennel, ennek hiányában magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik, akkor a körzetes óvoda felvételi kötelezettségét a jelentkezés megalapozza.

Ha az érintett gyermeknek nincs magyarországi lakcíme, tartózkodási helye (például ingázik), akkor is felvehető a magyarországi óvodába, de csak a szabad férőhelyekre.

Fentiekre figyelemmel a szlovák állampolgár gyermek felvehető az óvodába, a szülő és a gyermek három hónapot meghaladó tartamú tartózkodási engedélyének megszerzéséig azonban csak díjfizetés mellett jogosult a nevelésre. A díjfizetés mértékéről, módjáról, esetleges elengedéséről a fenntartó adta keretek közt az óvodavezető dönt.

 

 

Szerző: Dr. Farkas Ildikó

A teljes cikk, ahol a nem uniós szomszédos államokból (Szerbia, Ukrajna) érkező és a kettős állampolgársággal rendelkező gyermekek felvételének feltételeiről írunk az áprilisi Óvodai Jogfutárban jelent meg.