Január 2-ától indulnak az OH-ellenőrzések! – Az óvodába járási kötelezettség ellenőrzése

Az EMMI-rendelet felhatalmazása alapján az Oktatási Hivatal 2019. január 2. és 2019. március 29. között szakmai ellenőrzés keretében megvizsgálja az óvodákban az óvodába járási kötelezettség teljesítését és dokumentálását. A szakmai ellenőrzés tárgya: a jogszabályban előírtak teljesülése, valamint az iratkezelési protokoll szerinti dokumentáció.

Írásunk nemcsak a jogi előírásokat gyűjti csokorba, hanem az óvodába járási kötelezettség nyomon követésére szolgáló tanügyi nyomtatványokhoz is kínál saját, szerkeszthető mintákat.

Mindezekről az ÓvodaVezetési Ismeretek decemberi kötetében olvashatnak.

Részletek az írásból:

Külföldi tartózkodásról

Óvodáskorúak külföldön

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban R.) 20. § (2) bekezdése bejelentési kötelezettséget ír elő a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője részére, ha gyermeke óvodakötelezettségét külföldön teljesíti.

 

Ennek értelmében a szülő írásban értesíti a külföldre költözésről a gyermek lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt az óvodai beiratkozás idejének utolsó határnapját követő 15 napon belül. Amennyiben a gyermek már jogviszonyban áll az óvodával, a szülő előzetesen értesíti a kiutazásról a jegyzőt.

 

Amennyiben külföldön nem oldható meg az óvodáztatás, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 8. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít a felmentésre egyes esetekben.

 

A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a körülmények ezt indokolják.

 

Az Nkt. 53. § (1) bekezdése értelmében:

A magyarországi intézmény abban az esetben szüntetheti meg az óvodaköteles gyermek jogviszonyát, amennyiben a jegyző engedélyt adott az óvodából történő kimaradásra.

 

Abban az esetben, ha a gyermek külföldön teljesíti óvodakötelezettségét, csak akkor lehet megszüntetni az óvodai elhelyezést, ha eléri a tanköteles kort.

 

A család külföldi szolgálata, munkavállalása miatt a gyermek is külföldön él

 

Ezen esetben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 20. § (2) bekezdés szerint kell eljárni, vagyis ha szülő a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül bejelenti az óvodaköteles gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, hogy a gyermeke külföldön teljesíti az óvodakötelezettségét, úgy nincs szükség a felmentési eljárás kezdeményezésére.

 

A szabályozás ugyanitt azokra a Magyarországon már óvodai jogviszonyt létesített gyermekek esetére is kitér, akik családi okok miatt várhatóan külföldön fogják teljesíteni a további óvodakötelezettségüket is. Ebben az esetben a szülő ennek várható idejéről a gyermeke lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt kell hogy előzetesen értesítse. Ez utóbbival összefüggésben:

 

Megszűnik annak az óvodaköteles gyermeknek az óvodai jogviszonya, aki óvodakötelezettségét külföldön teljesíti. Ennek határnapja a tanköteles kor elérésének időpontja.

 

Amennyiben a szülő nem kért felmentést gyermeke kötelező óvodalátogatására vonatkozóan és nem is járatja oda, a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző elrendelheti ennek teljesítését. A jegyző nyilvántartást vezet a lakóhelyen élő, óvodaköteles gyermekekről, illetve figyelemmel kíséri a Nemzeti Köznevelési törvény által előírt kötelezettségek teljesítését, elmulasztását.

 

 

Az óvodai mulasztások igazolása

Az óvodai mulasztások igazolásával kapcsolatosan a nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) tartalmaz kötelező jogszabályi előírásokat.

Ennek részeként úgy rendelkezik, hogy az óvoda házirendjében kell szabályozni a gyermek

  • távolmaradásának,
  • mulasztásának,
  • késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket.

Megjelent a 2016/17-es tanév rendjéről szóló rendelet

A házirend szerepe

A gyermek késésének, mulasztásának szabályozása alapvetően intézményi szintű döntést igényel, amelyet a házirendben a megfelelő részletességgel szükséges rögzíteni.

A belső szabályzatnak kell előírást tartalmaznia például:

 

  • a mulasztás kezdetének megfelelő bejelentésére, ennek dokumentálására,
  • az igazolható napok számára,
  • az előírt bejelentési és dokumentálási határidő elmulasztásának következményeire, szankcionálására.

 

A szülőknek ismernie kell a mulasztás igazolásának szabályait, mert az igazolatlan mulasztásnak súlyos következményei lehetnek.

 

Az igazolt mulasztás

A miniszteri rendelet 51. §-a alapján, amennyiben a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

Az igazolt mulasztás eseteit a jogszabály meghatározza. E szerint a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

  • a gyermek – a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint, engedélyt kapott a távolmaradásra,
  • a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
  • a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

 

A helyi szabályozásnak ki kell terjednie az orvosi igazolással kapcsolatos teendőkre is. Az orvosi igazolásban foglaltak olyan orvosszakmai kérdések, amelyek vitatására az óvoda nem jogosult. Ugyanakkor orvosi szempontból is csak arról a tényről, körülményről, állapotról adható orvosi igazolás, amely az egészségügyi, orvosszakmai előírások hatálya alá tartozik. Ennek mérlegelése, eldöntése az orvosszakmai felelősségének a része. Az óvodának természetesen nincs jogosultsága az orvosi igazolásban leírtakat felülbírálni, azokat vitatni.

 

Arra azonban lehetősége van, hogy

 

  • az orvosi igazolás benyújtásával kapcsolatosan határidőt állapítson meg,
  • annak elmulasztását szankcionálja,
  • az igazolás leadását óvodai ellenjegyzéshez kösse.

 

A miniszteri rendelet előírása alapján igazoltnak kell tekinteni a gyermek óvodai hiányzását abban az esetben is, amennyiben azt valamilyen hatósági intézkedés – például rendőrségi, gyermekvédelmi vagy gyámhatósági ügy – indokolja. Ebben az esetben a szülő – amennyiben erre mód van – előzetes bejelentése, valamint az illetékes hatóság hivatalos irata szolgál alapul a távollét igazolásához.

Az egyéb alapos ok körébe minden olyan körülmény beletartozik, amely indokoltan és jogszerűen tartotta távol a gyermeket az óvodai foglalkozástól. Ezen a jogcímen lehet elfogadni például a tetűvel való fertőzöttség megszüntetése céljából való távollétet, természetesen kizárólag a fertőzést megszüntető szer hatóidejének időtartamára. Erről az óvodaorvostól, a védőnőtől, illetve az ÁNTSZ-től kérhető pontos információ.

 

Az igazolatlan mulasztás és következményei

A miniszteri rendelet 51. § (3) bekezdése alapján amennyiben a gyermek óvodai távolmaradását nem igazolják, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni.

Az igazolatlan mulasztás több szempontból is hátrányos következményekkel jár.

 

Óvodavezető feladata a gyermek igazolatlan hiányzása esetén

 

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

 

Öt nap hiányzás esetén

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 51. § (4)

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.

Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít,amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.

 

Tíz nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

 

Húsz nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. [20/2012. EMMI-rendelet 51. § (4)]

 

A jegyző feladata: nyilvántartás és figyelemmel kísérés

 

Az óvodának tájékoztatási, jelzési kötelezettsége körében szorosan együtt kell működnie a jegyzővel. A jegyző szerepe azért fontos, mert ő vezeti az óvodaköteles életkorba tartozó gyermekek jegyzékét, továbbá ő rendelkezik az adott eset kiderítéséhez és esetleges szankcionáláshoz szükséges hatósági hatáskörrel.

 

A köznevelésről szóló törvény 45. § (8) bekezdése alapján a jegyző

 

  • gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról,
  • a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a megyei kormányhivatal számára, valamint
  • az óvodás gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának.

 

A járási hivatal szabálysértési eljárása

 

A kötelező óvodai nevelésben való részvételhez kapcsolódó szabálysértési jogkör gyakorlására 2013. január 1-jétől a járási hivatal jogosult.

A szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: szabálysértési törvény) 247. § c) pontja alapján az a szülő vagy törvényes képviselő, akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban a nevelési évben az óvodai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt, szabálysértést követ el.

A miniszteri rendelet 51. § (6) bekezdése alapján a szabálysértési törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben összesen a kötelező óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap.

 

További feladatokat, illetve mintadokumentumokat az ÓvodaVezetési Ismeretek decemberi kiadványában olvashatnak.

Óvodavezetési ismeretek

Óvodavezetési ismeretek