Munkaügyi kérdések és válaszok decemberben – 2. rész

Válaszol: Dr. Selmecziné dr. Csordás Mária

Egy pedagógus kolléga azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy tudomása szerint munkavállalóként 7 nap szabadsággal ő rendelkezik, és szeretne élni ezzel a jogával a szorgalmi időszakon belül. Milyen jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmaznom? Teljesíthetem-e a kérését?

 

Válasz 

Mt. 122. §

(1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) a munkaköri pótszabadságról és a szabadság kiadásáról az alábbiak szerint rendelkezik:

  1. §

(1) A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra

  1. a) nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus,
  2. b) pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott pedagógus, valamint
  3. c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász

munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:

  1. a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
  2. b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
  3. c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

(3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.

(4) A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell.

Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

 

Az idézett jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával egyértelműen megállapítható, hogy azok betartása mellett a pedagógus is élhet az Mt.-ben szabályozott jogával, következésképpen 7 munkanap szabadságot kérelmének megfelelően akár a szorgalmi időben is ki kell adni számára.

 

További hasznos kérdéseket és válaszokat a Munkaügy a közoktatásban című kiadványunkban talál.