A gyermek, a szülő és a köznevelési intézmény kapcsolata

Dr. Szüdi János teljes írását a Joggyakorlat a közoktatásban 2019 áprilisi számában olvashatja.

 A gyermek intézményes nevelésben való részvétele az állam által előírt kötelezettség. Ennek a kötelezettségnek a sajátossága, hogy a köznevelési intézmény, az óvoda, illetve az iskola és a gyermek között szerződéses kapcsolat jön létre: az óvodai nevelési jogviszony és a tanulói jogviszony. A gyermek és a tanuló életkorától függetlenül jogokat és kötelezettségeket szerez, amelyeket személy szerint neki kell teljesítenie, illetve amelyek személy szerint őt illetik meg.

 

Ennek a kötelezettségnek másik sajátossága, hogy teljesítésért egy harmadik személy, a szülő tartozik felelősséggel.Látszólag a szülő nem szerződő fél. Valójában a szülő és az óvoda között is létrejön egy jogi kapcsolat, amelynek lényege a kölcsönös együttműködés.

 

Az intézményes nevelésben való részvétel kötelezettségének teljesítését az állam figyelemmel kíséri. Miután gyermeke fejlődéséért a szülő tartozik felelősséggel, az állam a szülővel szemben alkalmaz szankciót, ha a gyermek igazolatlanul marad távol az óvodából, illetve az iskolából.

 

A külföldön folytatott tanulmányok, a külföldiek hazai tanulmányai

  1. A „külföldi” ügyek felosztása

Az ország nyitottá válásával megoldásra váró feladat lehet a külföldi tanulmányok megítélése, külföldi tanulmányok magyarországi folytatásának a kérdése:

  • Szükség lehet Magyarországra érkező nem magyar állampolgár fogadására.
  • Előfordulhat, hogy magyar állampolgár kívánja a külföldi oktatási intézményben megkezdett és be nem fejezett tanulmányait folytatni a magyar iskolarendszerben.
  • A harmadik és talán a leggyakoribb szülői kérelem, hogy gyermeke, félbeszakítva magyarországi tanulmányait, külföldön járhasson iskolába, ahonnan visszatérve a magyar iskolarendszerben folytatja tovább és fejezi be tanulmányait.

Az ilyen tárgyú kérelmek elbírálása az iskola igazgatójának a jogköre.

 

  1. Az Oktatási Hivatal szerepe és feladata

 Az Oktatási Hivatal látja el az általános iskolai és középiskolai bizonyítványok, valamint a szakképesítések hazai elismerésével összefüggő feladatokat. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 19. §-a alapján e tevékenységet a Hivatal ekvivalencia- és információs központként látja el. E minőségében hivatalos tájékoztatást ad a külföldi oktatási rendszerekről, a külföldi közoktatási intézményekről.

 

Ezek az információk azért fontosak és lényegesek, mivel az iskola igazgatójának kell mérlegelnie a külföldi bizonyítványok elfogadását, illetőleg a résztanulmányok elismerését. Az oktatási intézmény vezetője a végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése, illetőleg résztanulmányok vagy vizsga beszámítása esetén a döntésének meghozatalához megkeresheti az Oktatási Hivatalt. [A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény – a továbbiakban: Kbe. tv. – 4. § (2) bek.]

  1. Az iskola feladatai a bizonyítványok elismerése kapcsán

A külföldi bizonyítvány továbbtanulási célú elismerése annak az oktatási intézménynek a hatáskörébe tartozik, amelyben a tanulmányokat folytatni szándékoznak. Ebből tehát az következik, hogy a külföldön szerzett általános iskolai bizonyítvány középiskolai tanulmányokhoz történő elismerése az érintett iskola igazgatójának a jogosítványa.

 

Ugyancsak az érintett iskola hoz döntést a résztanulmányok beszámításával kapcsolatosan. Ezeknek a döntéseknek a meghozatala előtt – szakértőként – megkereshető az Oktatási Hivatal. [Kbe. tv. 4. § (2) bek.]

 

  1. Az általános iskolai végzettségi szint elismerése

Az iskola igazgatója a külföldi általános iskolai bizonyítványt akkor ismerheti el a középiskolai tanulmányok folytatásához, ha a bizonyítvány legalább nyolc évfolyam elvégzését tanúsítja, és az adott bizonyítvány a hazai általános iskolai végzettségi szinttel azonos, vagyis alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

 

Az iskola igazgatójának nem szükséges ragaszkodni ahhoz, hogy a bizonyítvány végzettségi szintet tanúsítson. Elfogadhatja a bizonyítványt, ha valószínűsíti, hogy a jelentkező a külföldi tanulmányok során felkészült a középiskolai tanulmányok folytatására. A „valószínűsítés” módjáról az igazgató dönt, például meghallgatják a tanulót, s felmérik ismereteinek szintjét. [Kbe. tv. 12. §]

 

 

  1. A résztanulmányok beszámítása

 A résztanulmányok beszámítására akkor kerül sor, ha valaki külföldön folytatott tanulmányokat általános iskolában vagy középiskolában, azonban azt nem fejezte be.

Ilyenkor az iskola igazgatójának a résztanulmányok elismeréséhez mérlegelnie kell

 

  • a külföldi intézmény jogállását,
  • a tanulmányi időt,
  • a tanulmányi követelményeket, összevetve a hazai iskola jogállásával, tanulmányi idejével és tanulmányi követelményeivel.

 

Általánosságban elmondható, hogy a külföldi általános iskolai tanulmányok magyarországi befejezéséhez indokolt beszámítani a külföldi tanulmányokat. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, az igazgatónak mindenképpen tisztáznia kell, hogy a jelentkező a külföldi tanulmányait az adott ország jogrendszere szerint elismert intézményben folytatta-e. E körülményre érdemes felhívni az iskola tanulójának, illetve szülőjének figyelmét, ha külföldre távoznak, és ott kívánják folytatni a Magyarországon megkezdett tanulmányokat.

 

Ha a tanuló például a gimnázium kilencedik évfolyamának befejezése után szüleivel külföldre megy, és ott folytatja tanulmányait, fel kell hívni a figyelmét arra:

 

Csak akkor tudja a magyar gimnáziumban folytatni a külföldi tanulmányokat, amennyiben a külföldi iskola is gimnáziumnak minősül az adott országban, vagyis rendelkezik az adott ország jogrendje szerinti elismeréssel.

 

Az iskola a beszámítás előfeltételeként különbözeti vizsga letételét is előírhatja. Nemzetközi szerződés vagy annak alapján kötött intézményközi megállapodás a résztanulmányok ajánlott vagy kötelező beszámítását is előírhatja. Résztanulmányok beszámítása esetén a közoktatási intézmény elsőfokú határozata ellen a fenntartóhoz lehet fellebbezni. [Kbe. tv. 11. § (2) bek. 62–63. §]

 

  1. A külföldi évfolyam megismétlése

Ha a magyar iskolarendszerben történő felkészülésnek az akadálya a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés, az iskola igazgatója, a szülő egyetértésével engedélyezheti a már külföldön befejezett évfolyam megismétlését.

 

Az engedély kiadható úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz részt. Az igazgató ebben az esetben meg kell hogy állapítsa a foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét és az ismeretek elfogadásához szükséges számadás módját. [Nevintműk. r. 185. § (3) bek.]

 

 

A teljes írást a Joggyakorlat a közoktatásban 2019 áprilisi számában olvashatja.