Azt bizonyára minden óvodapedagógus tudja, hogy háromszor módosult (2009-ben, 2013-ban és 2018-ban) az országos alapprogram megjelenése óta. De a módosítások tartalmával is tisztában van? Mi összeszedtük Önnek a lényeget. Tekintse át rövid összefoglalónkat!

Az óvodapedagógia gyakorlatának folyamatai és a nem a gyermek érdekeit szolgáló, ám elterjedt gyakorlatok új tartalmi szabályozásra vártak. A meglévő, több mint egy évtizede irányelvekként szolgáló ONAP funkciója, szemlélete, alapkategóriái megmaradtak. Néhány fejezete más szerkezetet kapott, e szerkezeti változások azonban tartalmi módosításokat kifejeznek.

E változások a következők:

  • Folyamatjelleg: Hagyományok és modernitás, szokások és innováció – együtt. Figyelembe veszi az új program a régebbi alapértékeket, ám beépíti a meglévő innovációs tapasztalatokat.
  • Védelem, irányító szerepkör: Az óvodapedagógus kiemelt szerepkörű, mindent ő irányít, nem idegen tanár. Az intézmény nem fogadhatja be a különórák sokaságát, hivatkozva gyermeki jogokra is, mert az sérti a gyermekek fejlődését.
  • Inklúzió, integráció, differenciálás, esélyteremtés, egyedi vonások: Kiindulás az személy (gyerek) felől, az identitás erősítésével. A már említett innovatív szemlélet és gyakorlat általánossá tétele a cél.
  • Identitás erősítése: A szülőföldhöz való pozitív viszony és multikulturális gyakorlat egyszerre. A nemzeti hovatartozás erősödjön, a magyar gyerekek magyar kultúrája elsősorban, együtt a többiekével, akik az intézményben nevelkednek.
  • Intervenció: Együttműködés és tanácsadó szerepkör a családokkal. A partneri viszony mélyebb és új alapokra helyezése, differenciált bánásmód a családokkal is, ez a cél.
  • Mérés, értékelés: Megfigyelés, megismerés, tervezés, fejlesztés – nyomon követéssel, a standard mérés mellett. Minden intézmény számára alapfeladat ennek kidolgozása és alkalmazása.
  • Tanulás: Új értelmezése – nemcsak önálló tevékenység, hanem minden gyermeki cselekvés tanulásnak fogható fel. Cselekvéses tanulás, kreativitás, tapasztalatokra építés, képességfejlődés, mint cél, komplexitás: ezek kerülnek előtérbe.
  • Anyanyelv: Mindent átható, mindenben benne lévő szerepet kap. A gyermek közlési kedve, beszélgetési kezdeményezése kiemelt fontosságú. Az anyanyelvi nevelés nem egyenlő a mese-vers tanításával. Alaptényezője a kisgyermekkori nevelésnek.
  • Játék: Szabad játék és fejlesztő játék elkülönítése, a játék indirekt irányítása. Vissza kell hozni az óvodába a szabad játékot, a tudásalapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás elve mellett.
  • Kompetenciaelvűség: Aktivitás, cselekvő részvétel minden részt vevő fél felől. A kompetencia fogalmának széles értelmezése, a babák kognitív fejlődésével foglalkozó tudomány ismereteinek felhasználása a kisgyermeknevelésben valódi innovációt jelenthet.
  • Napirend: Párhuzamosan végezhető tevékenységrendszer. Szintén új fogalom. A differenciált bánásmód nem valósulhat meg, ha gyerekek egyszerre és egyféle tevékenységet végeznek. A rend betartásával, a szokásrendszerek kialakításával azonban nem okoz káoszt a párhuzamosan végezhető cselekvések irányítása és önirányítása.
  • Kapcsolatok: Óvodán belül – például a dajkával stb., és óvodán kívül – szakemberekkel, szakszolgálatokkal. A meglévő innovációs programok eszmei beépüléséről van szó, a szakmaköziség alapfeltétele a továbblépésnek.
  • Átmenetek: Az óvoda felkészít az iskolára, több területen is, de nem válhat a gyermek iskolássá már az óvodában.
  • Környezettudatosság: Minta és gyakorlás által. A 21. század egyik fő tényezőjének is be kell épülnie – elemi szinten – az intézménybe.
  • Kreativitás: Általában, a tanulásban és a művészeti tevékenységekben. A művészetpedagógia alapjai megvoltak az óvodákban, de a kreativitásra nevelést, valamint a művészetek általi esélyteremtést még lehet fokozni, amely új ismerete a gyakorlatnak.
  • Érzelmek, erkölcsi nevelés: A döntésképesség megalapozása. A kisgyermek érzelmi lény, ezt egyetlen pedagógiai gyakorlat sem veheti el a gyermektől, ugyanakkor – éppen az aktív cselekvések által – meg kell tanítani a gyerekeket a választás felelősségére és a döntés igényére, képességére.
  • Egészséges életmód: Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet szervezése során, felkészítve a gyerekeket a jövő generáció ellenálló képességére és az önmagát is védeni képes attitűdre.
  • Hazafiságra való nevelés: A környezet, az ország és a határon túli magyarság kultúrájának, szokásainak, vers-, mese-, tánc- és dalkincsének ápolása nagyobb hangsúlyt kap.

 

Írta: dr. Bakonyi Anna 

megjelent a Fejlődés és fejlesztés az óvodában kötetében.