Munkaügyi kérdések és válaszok 2019 áprilisában – 1. rész

Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária válaszol – Részlet a cikkből. A teljes írást a Munkaügy a közoktatásban 2019 áprilisi számában olvashatja.

 

Nyugdíjjal kapcsolatos kérdések

Kérdés

A jövő évben esedékes nyugdíjazásommal kapcsolatban szeretném a segítségét kérni.

 

Jövő év szeptember 27-én leszek 64 éves. Ha ekkor felmentésemet kérem, akkor a 8 hónap felmentési időből 4 hónapot le kell dolgoznom. Ez éppen január, a félév vége. Az iskola igazgatója szerint félévkor nem lehet nyugdíjba menni, a tanévet végig kell dolgozni, így nem is menthet fel. Kérdésem az, hogy ez így van-e? (Az interneten olvasva a jogszabályt, szerintem nem.)

 

Félévkor nyugdíjba menni egyébként tényleg nem jó, sem az iskolának, kollégáknak, sem a gyerekeknek. De akkor mi a megoldás? Elmehetek-e közös megegyezéssel év elején, és ha igen, akkor jár-e a 40 éves jubileumi jutalom? A Nyugdíjfolyósító kimutatása szerint 2018. december 31-ig 37 év 50 nap jogosultsági időm van.

 

Adhat-e a munkáltató 8 hónap felmentési időt úgy, hogy azt nem kell ledolgozni? Van-e bármilyen, számomra nem nagyon hátrányos megoldás arra, hogy 27 nap miatt ne kelljen egy teljes tanévvel többet dolgoznom? Kérdésem az is, hogy ebben ki dönt, az igazgató vagy a tankerület?

 

1981 óta dolgozom tanárként, 1986 óta folyamatosan a jelenlegi munkahelyemen.

 

 

Válasz

Ön akár félévkor is elmehet nyugdíjba, nincs olyan jogszabály, ami ezt tiltaná.

Közös megegyezéssel akkor mehet nyugdíjba év elején, ha a munkáltatója a közös megegyezésbe beleegyezik.

Ez esetben is jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 78. § (4) bekezdése alapján:

 

Kjt. 78. §. (4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

 

Mt. 294. § (1) bekezdés g/ga pontnyugdíjas munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), …

 

A munkáltató a felmentési idő teljes tartamára mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

 

A döntést a tankerületi igazgató hozza.

 

Gyeden lévő dolgozó helyettesítése

Kérdés

Egy óvónő második gyermekével 2018. 12. 05-ig van gyeden, akkor lesz a kisfia 2 éves. Azt szeretné, ha 2018. 12. 06-tól szabadságát tölthetné, amikor pedig teherbe esik a 3. gyermekkel, akkor táppénzre menne, mert információja szerint anyagilag így járna jobban.

 

Kérdéseim:

  • Mi legyen a helyére helyettesítésre határozott időre kinevezett óvónővel?
  • Meg kell szüntetnem a jogviszonyát?
  • Ki fog dolgozni a csoportban, ha a helyettesített óvónő szabadságon és táppénzen van, azután pedig gyermekgondozás miatt lesz távol?

 

Válasz

A gyedet megszakító munkavállaló szabadságát ki kell adni.

 

Semmi akadálya azonban annak, hogy az őt helyettesítő dolgozó határozott idejű kinevezését – még a szabadság kiadása előtt – meghosszabbítsák a helyettesített szabadság miatti távolléte idejére.

 

A meghosszabbítás az Mt. alábbi rendelkezésére figyelemmel öt évig folytatható.

 

Mt. 192. §. (1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról.

 

(2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.

 

(3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja.

 

(4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

 

 

Kiadványunkat megrendelheti a képre kattintva: