2018 szeptemberétől a család– és gyermekjóléti központok feladatai bővültek az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységgel. A bevezetés közeli időpontja miatt még viszonylag kevés ismeretünk van a tevékenységről. A célokat értjük, de a gyakorlatban még sok minden nem egyértelmű, nem tisztázott, még nem indult el, nem alakult ki.
Az óvodai és iskolai szociális segítés eszköztára, módszertana támogatja a pedagógusokat, a gyerekeket és a szülőket a problémák mérséklésében, megoldásában, így a szociális segítő szakmai kompetenciája alapján a nevelő-oktató munka kiegészítője (nem helyettesítője). A szociális szakember bevonása a problémás helyzetek felismerésébe és megoldásába kiegyensúlyozottá teheti a köznevelési intézmény belső életét, segíti a gyermekek szocializációját, és javíthatja a teljesítményüket. – Dr. Tárnokiné Joó Ildikó írása
Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkája során gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el.
Ennek keretében segíti:
- a gyermeket a korának megfelelő nevelésbe és oktatásba való beilleszkedéséhez, valamint a fejlődéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
- a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,
- a gyermek fejlődését, teljesítését akadályozó tényezők észlelését és feltárását,
- a gyermek családját a gyermek óvodai és iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában,
- prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek veszélyeztetettségének kiszűrését és
- a jelzőrendszer működését.
Amennyiben az óvoda foglalkoztat gyermek– és ifjúságvédelmi felelőst, az intézményt érintő gyermekvédelmi feladatokat a továbbiakban az óvodai és iskolai szociális segítőnek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködésben kell ellátnia.
Sok helyen tévesen ezt úgy is értelmezték, hogy végeredményben intézményen belül a továbbiakban nincs is szükség külön gyermekvédelmi felelősre, hiszen az óvodai és iskolai szociális segítő hivatott ezt a feladatot ellátni. A fenntartók ennek értelmében elvonták a gyermekvédelmi felelősök (minimális összegű) anyagi juttatását.
A szociális segítő a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel dolgozik össze, de a pedagógusok és az intézményvezetők nem mentesülnek a jelzőrendszerben betöltött fontos szerepkörük alól.
A feladatok meghatározása és a kompetenciák tisztázása, illetve rögzítése érdekében az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás ellátásáról a család- és gyermekjóléti központ együttműködési megállapodást köt a köznevelési intézménnyel. Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell (minta az 1. számú mellékletben található):
- az óvodai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy megnevezését, valamint a szolgáltatás célját, tartalmát, helyszínét és annak megjelölését, hogy az óvodai és iskolai szociális segítő mely időpontban látja el tevékenységét az intézményben, és
- a köznevelési intézmény nyilatkozatát arról, hogy biztosítja
- az óvodai és iskolai szociális segítő bejutását az intézménybe és
- a szolgáltatás nyújtásához szükséges külön helyiséget és az infrastruktúrához való hozzáférést.
Az óvodai szociális segítő szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon teszi közzé, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.
Az óvodai szociális segítés fő célkitűzései
- A gyermekek, szülők, óvodapedagógusok részére adekvát szakmai segítség nyújtása.
- Az elsődleges prevenciós programok működtetése.
- Az észlelő- és jelzőrendszer működésének segítése.
- Egységes szemléleten alapuló szociális segítségnyújtás megszervezése.
- A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét javító szolgáltatások nyújtása lehetőségeik kihasználása érdekében.
Az óvodai szociális segítés bevezetésének várható hatása
- A szociális munka eszközeinek pontosítása, módszereinek adaptálása az óvodai környezetbe.
- A szakmai létszám meghatározása, ehhez a szükséges végzettség előírása.
- A feladatellátás költségvetési hátterének meghatározása.
- Az egységes dokumentáció kialakítása, óvodai szociális segítés fejlesztése (EFOP-3.2.9-16) óvodai segítő tevékenységtől hosszú távon elvárt eredmények.
- A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek élethelyzetének, körülményeinek javulása.
- A sokat, illetve igazolatlanul hiányzó gyermekek számának csökkentése.
- A köznevelési intézményekben megjelenő szociális szakemberek hosszú távon történő integrálódása, elfogadása, szakmai önállóságuk biztosításával.
- Szakmai együttműködés rendszerének kialakítása a család- és gyermekjóléti központok és a köznevelési intézmények között (szervezeti keretek, eljárásrend, dokumentáció)
A teljes írást az ÓvodaVezetési Ismeretek 2019 júniusi számában olvashatja.
