A foglalkozástervezés főbb lépései

Most, a nyár közeledtével, miután szusszantunk egyet, bizonyára már újabb terveken, ötleteken gondolkodunk, melyeket a következő nevelési évben valósíthatunk meg csoportunkban? Milyen a jó foglalkozásterv? Hogyan kezdjünk hozzá az elkészítéséhez? Milyen elemeket tartalmazzon? Ezek a kérdések alapvetőek, ha használható tervezetet szeretnénk készíteni.

Az óvodai nevelőmunka során számos szempontot figyelembe kell vennünk, melyek hatással vannak a tervezőmunka előkészítésére és a tevékenységek, foglalkozások tervezésére, szervezésére is.

Melyek a főbb szempontok a tervezés során?

  • kielégülhessenek valamennyi óvodás alapvető testi és lelki szükségletei (gyermekközpontúság)
  • megteremtődjön az érzelmi biztonságot nyújtó nyugodt, derűs, szeretetteljes óvodai légkör (tolerancia, inkluzivitás
  • megvalósuljon a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása (képességfejlesztés)
  • megteremtődjön a folyamatos szabad játék lehetősége
  • megvalósuljanak a gyermekek életkorához és egyéni képességeihez igazoló tanulási tevékenységek (tevékenységközpontúság)
  • biztosítsuk a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetet (szubjektív és objektív feltételek)
  • megvalósuljon a differenciált bánásmód elve (adaptivitás)

Nagyon fontos, hogy bármilyen életkori összetételű csoport esetén is elsősorban a fejlettség, és ne az életkor legyen a tervezés kiindulópontja, hiszen tisztában vagyunk azzal, milyen fejlettségbeli különbségek lehetnek két ötéves gyermek között, illetve az egyes gyermek esetében is gyakran jelentős fejlődési különbség figyelhető meg az eltérő területeken.

A használható tervezet megfelelő mértékben és formában tagolt, a tevékenységek folyamata meghatározott, lehetőséget ad a módosítások bejegyzésére, a megjegyzések rögzítésére.

A foglalkozás formai felépítése alapvetően meghatározza a foglalkozás tervezésének főbb állomásait, szempontjait is.

Az óvodai tervezés során az adott foglalkozást az Alapprogramban deklarált módon szükséges megnevezni, és jelölni kell a foglalkozás idejét, időtartamát és helyét is. Mindezt a csoport napirendjének, valamint szokás- és szabályrendszerének figyelembevételével alakítjuk ki.

Az óvodai nevelés alapvető szervezeti kerete az óvodai csoport. A foglalkozás mint „hagyományos” szervezeti forma lehet kötetlen vagy kötött. A pedagógiai gyakorlat azt mutatja, hogy sokan a kötött, azaz az óvodai csoport minden tagja számára kötelező tevékenységet tekintik „valódi” foglalkozásnak. A központi szabályozó (Alapprogram) azonban – nagyon helyesen – nem tesz kitételt, nem határoz meg kötött vagy kötetlen tevékenységeket. Ezért ez alapvetően személetbeli kérdés.

Fontosnak tartom, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységben való részvétel épüljön a gyermeki önkéntességre, ezért a lehető legtöbb esetben teremtsük meg az irányított foglalkozás mellett a folyamatos szabad játék lehetőségét. Legyen természetes, hogy az adott foglalkozásból bármikor kiléphessen a gyermek, de azt is tegyük egyértelművé számára, hogy a foglalkozásba való belépés időpontja sem kizárólagosan a kezdeményezés pillanata, hiszen a tevékenységbe később is be lehet kapcsolódni. A tevékenység is lehet időben és térben kötetlen, hiszen a pedagógusnak a spontán újra és újra jelentkező tanulási szándékot fontos támogatnia.

A foglalkozástervezet struktúráját tekintve megállapítható, hogy az egyes módszertanok más kifejezést használnak a foglalkozás egységeinek megnevezésére. Például a tartalom feldolgozására a testnevelés módszertana főrész kifejezést használ, míg a vizuális nevelés alkotómunkának nevezi ezt a szakaszt, azonban minden módszertan esetében három szakasz azonosítható: bevezető rész, főrész és befejező rész.

A foglalkozás bevezető szakaszában tervezzük meg azt a motivációs légkört, amiben lehetővé válik, hogy az óvodapedagógusok által kezdeményezett (tervezett, szervezett) és irányított foglalkozás kezdetét vegye. Ennek tervezése során az óvodapedagógus végiggondolja a motivációt, hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését a kínált tevékenység iránt, milyen utasításokkal oldja meg a szervezést, s hogyan biztosítja a párhuzamos tevékenységeket az irányított tevékenység mellett.

A bevezető szakasz tervezése során az óvodapedagógus azt is végiggondolja, hogy hogyan szükséges előkészíteni a foglalkozás helyszínét, helyszíneit és a megtervezett helyre mikor és hogyan kerülnek a gyermek, illetve a pedagógus által használt eszközök, hogy ezek hiánya ne szakítsa meg a folyamatot.

A foglalkozás fő részének tervezése során az óvodapedagógus az egyes tevékenységeket időben strukturálja, az azokra fordítani kívánt időkeretet meghatározza (időterv). Megfogalmazza a tervezett célokhoz rendelt feladatokat, azok tartalmát, az egyes tevékenységekhez tartozó fejlesztési lehetőségeket. Kevesebb gyakorlattal rendelkező óvodapedagógus számára, avagy a tervezőmunka gyakorlásának időszakában kifejezetten segíti a foglalkozásra való felkészülést, ha az óvodapedagógus a feladatokat pontosan leírja, megfogalmazva a nevelési feladatok megvalósítását segítő főbb kérdéseit, magyarázatait, utasításait.

Az előzőeken kívül a tervezés során át kell gondolni az adott csoportnak és az egyes gyerekek fejlettségének leginkább megfelelő és a célok elérését optimálisan segítő munkaformákat, módszereket, eszközöket.

A befejező rész tervezésének célja, hogy az óvodapedagógus gondolja végig, milyen módon, milyen kérésekkel, utasításokkal oldja meg a szervezést, valamint hogyan zárja le az adott foglalkozást. Mivel megközelítésem szerint a foglalkozással párhuzamosan is lehetőséget biztosítunk a szabad játékra, az óvodapedagógus által irányított foglalkozásba a gyermek beléphet, illetve kiléphet, így a befejező rész kapcsán leginkább azt gondoljuk végig, hogy a foglalkozás befejezésével összefüggő szervezési feladatainkat hogyan és miként oldjuk meg. Eközben az érdeklődő gyermekek részére lehetőséget kínálhatunk a folyamatos szabad játék mellett a foglalkozáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységekben való további elmélyülésre is.

 

 

Írta: Golyán Szilvia

Megjelent a Pedagógiai tervezés az óvodában és az Óvónők kincsestára kötetekben.