Medveárnyék észlelést tartottak vasárnap délelőtt a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Sok-sok gyermek és felnőtt várta, hogy Balu, a tizenkét esztendős barna medve előjöjjön a barlangjából. Az állat az elmúlt napokban a szokásosnál kissé szégyenlősebb volt, így a gondozók arra is fel voltak kiszülve, hogy az ajtó nyitása után még hosszú percek, akár egy negyedóra is eltelhet, amíg az állat kicammog a kifutóra. Végül azonban nem kellett sokat várni, Balu fürgén jött elő az állatkerti Nagyszikla oldalában található belső férőhelyéből. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a gondozók előzőleg finomságokat és különféle játékokat készítettek be a medvének a kifutó különböző pontjaira.

Bár az első percekben még nem látszott Balu árnyéka, hiszen a nap épp csak előbújt a Nagyszikla mögül, nem sokkal később azonban már jól kirajzolódott, így a medveárnyék észlelés azzal az eredménnyel zárult, hogy a medve végül meglátta az árnyékát. A népi megfigyelések szerint ez azt jelenti, hogy bár a mai napon szép idő volt, ez hamarosan megváltozik, és a tél még sokáig fog tartani.

A legtöbb óvodában a medvék rengeteg játék, foglalkozás alapját képezhetik, sokan “Mackó-hetet” is tartanak. Ehhez gyűjtöttünk néhány verset, mondókát, foglalkozásötletet.

Ötletek foglalkozásokhoz:

Medvetáncoltató
Egyik gyermek a medve, aki középen egy széken ül, egy másik a medvetáncoltató. 1,5-2 méteres kötelet fognak a két végénél amit nem szabad elengedniük. A többi gyerek körülöttük áll. A játék lényege,
hogy a körülállók a medvét megérintsék úgy, hogy a medve, vagy a táncoltató valamelyiket is el tudná érni. Nem szabad a medvét megérinteni akkor, ha a táncoltató azt kiáltja: Medvém szabad! Ha valaki ez ellen vét, medve lesz, a medvéből táncoltató, ez utóbbi, pedig a többi közé áll. Úgyszintén helyet cserélnek a játékosok akkor, ha valamelyiket a medve, vagy a táncoltató megérintette. A táncoltató úgy védi meg a medvét, hogy amennyire a kötél hossza engedi, körben szalad, és távol tartja a játszókat.

Medvevadászat
Nini, itt egy híd! – váltott kézzel ütögetés a combon, mérőre.
Menjünk át! – váltott kézzel ütögetés a mellkason keresztbe, mérőre.
Nini, itt egy tó! – ütögetés a combon.
Ússzunk át! – úszó mozdulat.
Nini, itt egy mocsár! – mérő ütése a combon.
Keljünk át!− cuppogás és járás, mintha lépkednénk a mocsárban.
Nini, itt egy hegy! − mérő ütése a combon.
Másszuk meg! – lihegés és kötélmászás utánzása.
Nini, itt egy barlang! – mérő ütése a combon.
Menjünk be! – lopakodás imitálása.
Jaj, fogtam valamit! – mintha valóban megérintenénk valamit.
Hiszen ez egy medve! – kicsit ijedt hanggal.
Fussunk el!

Majd az egész mozdulatsor eljátszása gyorsan visszafelé: lopakodás kifelé, lihegés-kötélmászás, cuppogás és mocsarazás, úszás, ütögetés mellkason és elfáradtan megkönnyebbülten: Ah, megmenekültünk!

Féltek-e a medvétől? (egyszerű fogójáték)
A terem egyik végén felsorakoznak egy vonalban a gyerekek, a terem közepén egy meghatározott vonalon, vagy kijelölt szakaszon belül van a medve. Megkérdezi a többieket: Féltek-e a medvétől? Mire ők válaszolnak: Nem! A válasz után rögtön futásnak is erednek a terem másik vége felé. Akit a medve elkap, az szintén medve lesz. Az nyer, akit utoljára fognak meg.

Macis versek, mondókák:

Weöres Sándor: A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
– Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok
ha bebújok, hortyogok;
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Csukás István: Mackómese

Mackó brummog:
irgum-burgum,
Bundám rongyos,
ezért morgom.

Elballagott a szabóhoz,
De a szabó pénzért foltoz.

A mackónak nincsen pénze,
Elköltötte akácmézre.

Szegény mackó, mi lesz veled,
Hogyha megjön a nagy hideg?

Brumm-brumm, Brúnó,
mókás medve,
Van-e neki éppen
táncos kedve?
Brumm-brumm,
pajtás, szépen kérem,
Az iskola-bálba
jöjj el vélem!
Ott eljárhatsz
minden táncot,
Orrodba se fűznek,
meglásd, láncot!
Irgum-burgum,
én nem bánom,
Elmegyek én,
édes kis pajtásom!
Úgysem vágyom
semmi másra,
Csak a retyezáti,
friss csárdásra
Kippen-koppan,
dibben-dobban,
Nosza, ha legény vagy,
járjad jobban!
Így kell járni,
úgy kell járni,
Sári Kati tudja,
hogy kell járni.


Mackó, mackó ugorjál,
mackó, mackó forogjál,
Tapsolj egyet, ugorj ki!


Dirmeg-dörmög a medve,
Nincsen neki jó kedve.
Alhatnék, mert hideg van,
Jó lesz bent a barlangban.


Bújj, bújj, medve;
Gyere ki a gyepre!
Ha kijöttél, légy csendesen,
Hogy a vadász meg ne lessen.
Jön a tavasz, megy a tél,
Barna medve üldögél,
kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom, óriás!

Ha kibújok, vacogok,
Ha bebújok, hortyogok;
Ha kibújok, jót eszem,
Ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz.


Medve nóta

Irgum-burgum, dörmög a medve,
Meddig tart el még ez a tél?
Lassan kifogy a tüzelőfája,
Kint meg fú az északi szél.

Irgum-burgum, dörmög a medve,
Elfogyott a lépes méz!
Nincsen táncolni sem kedve,
Amíg a kamra üresen néz.

Irgum-burgum, dörmög a medve
Ha nem jön a tavasz, sose lesz nyár!
Vidámabban szólna a nóta,
Ha zöldellne a téli határ…


Medve dal

Kinn voltam a rengeteg erdőn,
Medvét láttam kúszni a lejtőn,
Tíz körömmel másztam a fára,
Megszökött a medve vacsorája.
Lompos medve brummogva ballag:
“Mászni könnyű ilyen fiatalnak,
Mennyi szégyen ér most vén-koromba,
Kulloghatok éhesen odumba.”

 

 

Forrás:

Fejlesztő játékok az óvodában, alsó tagozaton – Medvenap

http://picibaba.hu/kisgyerekkel/mondokak_versek/macis-versek-mondokak

https://www.klubradio.hu/hirek/vegul-meglatta-az-arnyekat-az-allatkerti-medve-110981