2020. július 1-je több új szabályt is hozott a pedagógusok életében. Változott a vezetői pótlékok számítása és az óvodákban megjelent egy új bérelem, az ágazati szakmai pótlék, mely a szociális ágazatokban, az egészségügyben, a bölcsődékben már évek óta ismert.
1. Kinek jár az ágazati pótlék?
A jogszabály értelmében, az idei pedagógus „béremelést” technikailag ágazati szakmai pótlék bevezetésével valósítja meg a Kormány, amelyre minden pedagógus munkakörben dolgozó, illetve pedagógus végzettségű dolgozó jogosult, a 326/2013. Korm. rendelet 16.§ új (11) bekezdése szerint.
- Az ágazati pótlék jár mindenkinek, aki a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozik. Így az óvodatitkárnak és a pedagógiai asszisztensnek is, amennyiben pedagógus végzettséggel rendelkezik.
- Továbbá a 10%-os ágazati szakmai pótlék intézkedés kiterjed a Gyvt. hatálya alá tartozó pedagógus munkakörökre is. Így a bölcsődében, mini bölcsődében a kisgyermeknevelőkre, a szaktanácsadókra, a gyógypedagógusokra és a pszichológusokra, valamint a gyermekvédelmi ágazat pedagógus munkakörében foglalkoztatottakra.
Viszont nem jár ágazati pótlék a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak, és a szakképzésben dolgozó, pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőknek, mivel ők már nem közalkalmazottak.
2. A 10%-os ágazati pótlék kiszámítása nem egyszerű, ehhez szükséges néhány alapfogalmat is tisztázni, megfelelően értelmezni.
A pedagógus illetmény alapvetően öt tényezőtől függ:
- vetítési alap
- alapilletmény
- illetményalap
- besorolási fokozat
- besorolási kategória
Az így kiszámolt alapilletményhez járulnak hozzá még a különböző pótlékok. Mind az alapilletmény mind a legtöbb pótlék esetében lehetőség van a jogszabályok keretein belül történő differenciálásra. Az illetmény munkáltatói döntés alapján is kiegészülhet.
2.1. A vetítési alap fix összeg, amit a mindenkori költségvetési törvény határoz meg. Jelenleg (2015. január 1. óta változatlanul) 101 500 Ft. A pedagógus illetménye nem ennyi, ez a konkrét összeg kiszámításának első számadata, szorzószáma.
Az összege mindig egy adott évre érvényes, a központi költségvetési törvényben meghatározott szám [(Kv.tv. 60. § (1)], tehát sem a fenntartó, sem a munkáltató nem térhet el tőle sem lefelé, sem fölfelé.
2.2. Alapilletmény – más néven garantált illetmény
Nkt. 65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az Nkt. 7. számú melléklete állapítja meg:
A Köznevelési törvény 65. § (1a) szerint az alapilletmény a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap (101 500 Ft)
- középfokú végzettség esetén 119,6%-a, azaz 121 394 Ft
- alapfokozat (BA/BSc) esetén 174,5%-a, azaz 177 117 Ft
- mesterfokozat (MA/MSc) esetén 193,2%-a, azaz 196 098 Ft
alapul vételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
2.3. Illetményalap
Nkt. 65. § (2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap (101 500 Ft)
- középfokú végzettség esetén 120%-a, azaz 121 800 Ft (a különbség 406 Ft)
- alapfokozat (BA/BSc) esetén 180%-a, azaz 182 700 Ft (a különbség 5583 Ft)
- mesterfokozat (MA/MSc) esetén 200%-a, azaz 203 000 Ft (a különbség 6902 Ft)
A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, általa nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – egy nevelési évre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap és az alapilletménynél megadott százalékok szorzata.
– Az (1a) bekezdés szerint az intézmény a helyi kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszere, szabályzata alapján az (1a) és (2) bekezdésekben megadott értékek közötti különbség használható fel differenciálásra, pontosabban pozitív, illetve negatív illetmény eltérítésre.
Ennek alapján egy pedagógus bére nem lehet kevesebb, mint a rá vonatkozó garantált alapilletmény (2016.08.31-i állapotnak megfelelően), viszont lehet kevesebb (a 2.1. pontban szereplő összeghatárokig), ugyanannyi, illetve több mint a 2.3 pontban megadott illetményalap összege.
A differenciálást nevelési évenként kell meghatározni a helyi értékelési rendszer alapján.
A gyakorlatban az a tapasztalat, hogy az óvodavezetők jellemző módon egyáltalán nem éltek a differenciálás, azaz az illetményeltérítés lehetőségével, mindenkinek egységesen megadták a 2.2 pont szerinti béreket, és ezért tévesen sokan úgy gondolják, hogy ez a garantált alapilletményük. Ráadásul előfordult az is, hogy hibásan nem nevelési évenként adták ki, hanem határozatlan időre. Ez okoz most félreértést a 10 százalékos ágazati pótlék kiszámításánál.
- Tehát az illetmény számításának lépései:
– vetítési alap (törvény)
– illetményalap (vetítési alap százaléka törvény alapján)
– illetmény (illetményalap százaléka törvény alapján)
Az így számolt illetmény a pedagógus munkáltató által egy nevelési évre meghatározott garantált illetménye. Mivel az illetményalap megfelelő értékelési rendszer alapján differenciálható, az azonos szakképzettségű és azonos besorolású pedagógusok illetménye is lehet különböző, még egy intézményen belül is. Így a „garantált illetmény” azt jelenti, hogy egy nevelési évre garantálja a munkáltató. Vagyis jelenleg a pedagógusoknak jogszabályban garantált illetménye nincs, pusztán a jogszabályból nem tudhatja a pedagógus, hogy mennyit fog keresni, csupán azt, hogy mi lehet a keresete alsó határa.
2.4. Illetményeltérítés
Az illetményeltérítés a közalkalmazottak körében viszonylag új fogalom. Valójában pozitív, vagy negatív differenciálást jelent.
A Kormány 2017. szeptember elsejétől vezette be a közalkalmazottaknál az alapilletmény-eltérítés lehetőségét. Ez volt a pedagóguséletpálya-modell szerinti bérrendezés ötödik[1], egyben utolsó lépcsőfoka. Akkoriban a pedagógusok nehezen fogadták el, hogy ez nem jelent mindenki számára automatikus béremelést.
Ezzel az eltérő munkateljesítmények differenciált díjazásaként lazított a korábbi pedagóguséletpálya-modell szerinti illetményrendszer addigi kötöttségén. A kötöttség egyben merevséget is jelentett, mivel az illetmény kizárólag a munkaviszonyban eltöltött évek számától és az iskolai végzettség szintjétől függött. Központilag nem volt lehetőség a minőségi munka elismerésére.
[1] 2013-tól 2017-ig.
2013-ban 3%, 2014-ben 3,5%, 2015-ben 3,5%, 2016-ban 3,4%, 2017-ben 3,5% volt.
A teljes cikk az Óvodavezetési ismeretek című cserelapos kiadványunk augusztus 24-én megjelenő számában olvasható.
Kiemelt kép: Business photo created by freepik – www.freepik.com
Business photo created by pressfoto – www.freepik.com
