A terápiás kutyák alkalmazása az óvodákban is kezd egyre jobban elterjedni. Talán nem is véletlenül, hiszen egy kedves állat társasága amellett, hogy a mindennapoktól eltérő más hangulatot teremt, szeretetet, kedvességet és legfőképpen élményalapú fejlődést biztosít a gyermekek számára.

A kutya ősidők óta nemcsak az ember leghűségesebb társa, hanem ha a szükség úgy hozza, önzetlen és megbízható segítője is. Ma már számtalan kutatás bizonyítja, hogy egy kutya–ember kapcsolatban, a barátságon túl, még gyógyító erő is rejlik. A kutya közelsége, valamint az általa szolgáltatott különböző ingerek, mint például az érintés, a simogatás, jótékony hatással van az ember idegrendszeri fejlődésére, illetve testi-lelki egészségére is. Ezért nem véletlen, hogy a négylábú társaink, mint „gyógyítók”, terápiás célzattal is megállják a helyüket.

A kutyaterápia lényege az elfogadás. Attól igazán eredményes, hogy a kutya nem tesz különbséget az emberek között. A kutyával asszisztált foglalkozások jótékony hatása az oktatás-nevelés folyamatában is megmutatkozik. A kutya, mint motiváló személyiségfejlesztő tényező, hatással van a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésére, elősegíti a társas kapcsolatok alakulását, pozitívan hat a még kialakulatlan készségek, képességek fejlődésére, de támaszt és segítséget nyújt a különböző sérüléssel, illetve fogyatékkal élő gyermekek számára is. Talán ezért sem véletlen, hogy a pedagógusok is egyre nyitottabban és befogadóbban fordulnak a kutyával asszisztált terápiás módszer, illetve annak óvodában történő gyakorlati alkalmazása felé.

Az állatasszisztált pedagógia jelentősége, hatásai az óvodában

Az óvodás gyermekek általában szeretik az állatokat. A kutyák pedig különösen közel állnak hozzájuk, hisz sok ismeretük van róluk. Sajnos kevés gyermeknek adatik meg, hogy valós közelségbe kerüljön az állattal, hisz nem minden családban tartanak otthon kutyát. De az is előfordul, hogy a gyermekeket olyan negatív hatások vagy előítéletek befolyásolják, amelyek miatt kerülik is az állattal való szorosabb kapcsolat kialakítását.

Azonban egy terápiás kutyával való közvetlen találkozás, illetve a vele való közös munka és játék, amellett hogy valós képet nyújt az állatról, még óriási élményt is ad a gyermekek számára. Már az állat puszta jelenléte is nagy hatást vált ki, pláne ha a kutyát még meg is lehet érinteni, ha hozzá lehet bújni, és ha együtt is lehet vele játszani. Önmagában véve már az állat testi közelsége, érintése, simogatása is fejlesztő hatású, hisz oldja a gyermekekben lévő feszültségeket, illetve csökkenti a stresszt.

Mivel a kutya készségesen és feltétel nélkül visszaadja a rá irányuló szeretetet, ezért a gyermekekben nagymértékben csökken az állattól való félelem, így a bátortalanabb, visszahúzódóbb gyermek is könnyebben feloldódik. Amellett a kutyától érkező pozitív visszajelzések a gyermekek érzelmi intelligenciájának a fejlődését is segítik, illetve a kutya segítségével megtanulják a többi élőlényt is tisztelni.

A foglalkozásokon a kutya motiváló erején van a fő hangsúly, mely ébren tartja a gyermekek kíváncsiságát, megismerési és nem utolsósorban kapcsolatteremtési vágyát. A kíváncsiságuk megfelelő és tudatos irányításával a kutya segítséget nyújt a kitűzött feladatok sikeres végrehajtásában, mely növeli a gyermekek önbizalmát és magabiztosságát. Mivel a kutyával való közös munkát a gyermekek játékként élik meg, így nem érzik magukat feladathelyzetben, és miközben egymást is bátorítják, nagyobb kedvvel, örömmel és figyelemmel hajtják végre a kitűzött feladatokat is.

A kutyával való együttműködés a türelmet és az önfegyelmet is erősíti, hisz fontos a kutyával való kapcsolat során a fegyelmezettség, a szabályok betartása és az egymásra való odafigyelés. Az állattal való folyamatos kontaktus során a gyermekek megtanulnak megfelelően és helyesen bánni az állattal, megtapasztalják a gyengédséget, a törődést, mely attitűd a későbbi kapcsolataikra is hatással lehet.

A csoportos foglalkozások folyamán alakul, illetve formálódik a gyermekek együttműködési képessége, mivel együtt kell dolgozniuk a kutyával, a terapeutával és a társakkal is. Az állat jelenléte cselekvésre, kommunikációra is ösztönzi a gyermekeket, mely pozitívan hat a beszédkészségük fejlődésére. De a nem verbális kifejezésekre is érzékenyebbé válnak, hisz az állattal leginkább különböző jelzéseken és testbeszéden (mimika, gesztus, hangszín stb.) keresztül kommunikálunk.

Miközben a kutyás foglalkozások játékos keretek között zajlanak, aközben olyan testi, érzelmi, szociális és kognitív képességek fejlesztésére is lehetőség adódik, melyek a gyermekek iskolai életben való boldogulását is elősegítik. Emellett bizonyos szakterületeken, mint például a logopédia, fejlesztőpedagógia, gyógypedagógia, gyógytorna stb., kitűnő eredménnyel és hatékonysággal lehet alkalmazni a megfelelően képzett négylábú segítőket.

A kutyás terápia az integrált nevelést, illetve a befogadó szemléletet is erősíti, hisz a csoportokban megjelenő BTM, SNI és más fogyatékkal élő gyermekek számára is sokoldalú fejlesztési lehetőséget biztosít. Legyen az bármely feladat, mely a kutya bevonásával történik, sikerélményt, vidámságot, jókedvet és humort is hoz az óvodás gyermekek életébe.

 

Összegezve:

  • a kutya jelenlétében nő a gyermekek motivációs szintje
  • oldja a stresszt, csökkenti a szorongást
  • növeli az önbizalmat
  • odafigyelésre, helyes viselkedésre tanít
  • segít a társas kapcsolatok kialakításában
  • fejleszti az érzelmi intelligenciát
  • növeli a figyelemkoncentrációt
  • ösztönzi a beszédkedvet
  • fejleszti a testi, érzelmi, szociális és kognitív funkciókat
  • új ismereteket és tapasztalatokat nyújt az állatról
  • megismerteti a gyermeket az állatokhoz való közeledés „fortélyaival”
  • megtanulják a gyermekek a felelős állattartás szabályait
  • támogatja a pozitív attitűdök kialakulását
  • élményalapú fejlesztést hordoz magában
  • sikerélményt nyújt
  • javítja a kedélyállapotot, kellemes közérzetet és hangulatot biztosít

 

A kutyával asszisztált foglalkozások során fejleszthető területek:

  • Alapmozgások, egyensúlyérzékelés
  • Mozgáskoordináció
  • Finommozgások
  • Téri tájékozódás
  • Testtudat, testséma
  • Megismerő tevékenységek (érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás)
  • Beszédfejlesztés, kommunikáció
  • Érzelmi és szociális készségek (empátia, együttműködés, alkalmazkodás)
  • Önállóság
  • Szemléletmód-alakítás
  • Ismeretek bővítése

 

Írta: Kocsis Erika, megjelent az Óvónők kincsestára című sorozatunk 2022. augusztusi kiegészítő kötetében

Rendelje meg saját példányát és ne maradjon le a hasonló módszertani cikkekről!