Dr. Sárközi Gabriella oktatásjogi szakértő írásából közlünk részletet, amely teljes egészében az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk októberi számában olvasható.

A közelmúltban számos apróbb köznevelési szabály változott, mely érinti a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket[1] is, sőt, a változások következtében a nevelési-oktatási intézmény szabályzatait is módosítani kellett. Tekintsük át, az elmúlt nevelési/tanítási évben milyen szabályokat kellett volna implementálni az óvoda és az iskola belső dokumentumaiba. Cikkünk mellékletében iratmintát is közlünk, melyet a honlapunkon is megtalál letölthető, kitölthető formátumban.

[1] A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek:

  1. a) különleges bánásmódot igénylő gyermekek:
    – sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
    – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,
    – kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
  1. b) a Gyvt. szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,
  2. c) tartós gyógykezelés alatt álló gyermek.

A korai fejlesztés szabályai

Korai fejlesztésre azoknak a gyerekeknek van szükségük, akiknek fejlődése eltér a velük azonos korúakétól, ha a gyermek egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől: ez lehet a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a hallás- és látásfejlődés, a beszéd- és nyelvi fejlődés, a szociális, érzelmi fejlődés vagy a viselkedés.

A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást, a nap mint nap felmerülő nehézségek megoldhatóbbá válnak. A gyerekek segítséget kapnak ahhoz is, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni a családba, a közösségekbe. A fejlesztés során az a cél, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél az elmaradás jelentkezik. Ebben a fejlesztési formában 5 éves koráig vehet részt a gyermek.

A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot, azonban újdonság, hogy a gyermekkel korábban foglalkozott szakértő szakvéleményét elfogadhatja diagnózisként a bizottság. A szülőknek erről adjunk felvilágosítást.

A rendelet 4. §-ának új (2a)  bekezdése szerint a szakértői bizottság nem a tizennyolc hónapnál, hanem a három évnél fiatalabb gyermek esetében szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a neonatológia, csecsemő és gyermek fül-orr-gége gyógyászat, audiológia, szemész, ortopédia és traumatológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció csecsemő- és gyermekgyógyászat szakterületen, illetve gyermek-neurológia szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti. Korábban 18 hónapnál kisebb gyermekre vonatkozott ez a bekezdés.

Ezzel párhuzamosan a 19. § (2) bekezdés c) pontját hatályon kívül helyezték, mert a járási szakértői bizottságok feladatkörei közé nem csak a három évet betöltött gyermekek vizsgálata tartozik:

A 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 11. § (1) bekezdés a) pontjából törölték a három év feletti gyermekekre történő utalást a következőképpen: a járási szakértői bizottság feladata a rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata. A BTMN gyermekek esetében a szakvéleményt a nevelési-oktatási intézménynek megküldik.[1]

Ezzel párhuzamosan a megyei szakértői bizottság hatásköreiből törölték, hogy 3 évnél fiatalabb gyermekeket vizsgálnak:

A 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 12. § (2) bekezdésében változtak a megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai:

  1. a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében   sajátos nevelési igény megállapítására irányuló vizsgálatoknál a háromévesnél fiatalabb gyermekek gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata.

A járás és a megyei bizottság feladatkörei úgy határolódnak el egymástól, hogy a súlyosabb gyermekeket vizsgálja a megyei bizottság, vagyis azon gyermekeket, akik SNI-gyanúsak, és az SNI-gyanús korai fejlesztésre szoruló gyermekek esetén a szakvélemény elkészítése. A járáshoz tartoznak a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő gyermekek és a korai fejlesztésre szoruló olyan gyermekek, akik nem SNI-gyanúsak [15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 4. § (2a) bekezdés].

 

[1] 15/2013. EMMI-rendelet 19. § (2) bekezdés b) pont

 

Tovább olvasna? Hasonló tartalomért fizessen elő az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunkra!