Őszi Tamásné gyógypedagógus írása teljes terjedelmében az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk 2022. februári számában volt olvasható.

Cikkünk gyakorlati megközelítésben mutatja be, hogy milyen módszertani eljárásokkal támogathatjuk az autizmussal élő gyermekek, tanulók szövegértését, különös tekintettel az olvasott szövegekre. Áttekintjük, hogy miért kiemelt terület a szövegértés fejlesztése autizmusban, majd a gyakorlatban már bevált módszereket mutatunk be a szövegértő olvasás támogatásához.

A megfelelő olvasnivaló kiválasztása

Akár szabadidő eltöltéséhez, akár tanuláshoz választunk szöveget, az autizmussal élő gyermekek, tanulók esetében nagyon fontos a feldolgozandó olvasnivalók gondos és egyénre szabott kiválasztása. Számolnunk kell azzal, hogy az autizmussal élő gyermekek szűk érdeklődési körük miatt sokszor kevesebb és kevesebb féle szöveggel ismerkednek meg, mint kortársaik, vagy csak saját érdeklődési körük mentén foglalkoznak olvasmányaikkal. Vannak, akik szenvedélyesen gyűjtik a saját témájukhoz illeszkedő nyomtatott és elektronikus információkat, és nagyon sok időt szánnak azok rendszerezésére, olvasására. Esetükben az érdeklődési kör fokozatos kitágítása az egyik prioritás. Ugyanakkor a speciális érdeklődési körhöz tartozó kép és szöveg segíthet az érdeklődés és motiváció megteremtésében, fenntartásában.

A szülők és a szakemberek sokszor maguk állítanak össze a gyermek számára saját könyvet, munkafüzetet vagy lapozgatót, egyrészt mert az egyénre szabottság így biztosítható, másrészt mert bizonyos kép- és szöveggyűjtemények egy-egy bevált, autizmus-specifikus módszerhez készülnek, például szociális történetet, saját élményeket rögzítő naplót, vagy a gyermek önismeretét és társas megértését támogató „Én-könyvet” készítenek. Szintén érdemes a speciális érdeklődési körhöz tartozó könyveket, kiadványokat beszerezni, illetve elkészíteni.

Kisebb gyerekeknél, vagy akár nagyobbaknál is, ha a tanulási nehézségek markánsak, legelőször szöveg nélküli fotós, rajzos lapozgatók alkalmazása ajánlott. Hasznos, ha a képanyag a gyermek közvetlen környezetéből származik, saját élményeihez, tapasztalataihoz kötődik. Gyakran használunk olyan fotókat, melyek a gyermek mindennapjai során készültek. A szöveg nélküli könyveket napi rendszerességgel vegyük elő. Megnevezhetjük, amit látunk, megnevezhetjük a szereplőket, és ugyanazokkal a szavakkal és mondatokkal elmondhatjuk a történetet, illetve állításokat fogalmazhatunk meg a képekről. Később már olvashatjuk közösen a könyvet, egyre többször kivárva, hogy a gyermek meséljen a képekről. Kérdéseket is feltehetünk a gyermek megértési szintjéhez igazodva.[1]

Amikor a szöveg nélküli könyvekkel már megbarátkozott a gyermek, előreléphetünk a rövid mondatokat, szövegeket is tartalmazó kiadványok felé. Itt is ügyeljünk arra, hogy a képanyag lehetőleg legyen valósághű, realisztikus. A fotók és élethű rajzok, a valós dolgokat ábrázoló képek a leghasznosabbak. A saját élmények fotóihoz először rövid, konkrét tartalmú mondatokat írhatunk, melyek láthatók a képeken (pl. „Sétáltunk a parkban anyával”). Később fokozatosan bővíthetjük nem látható, az érzelmekre, gondolatokra, a cselekvések időbeliségére vonatkozó gondolatokkal a képhez tartozó szöveget. (Pl. „Tegnap délután sétáltunk anyával a parkban. Kicsit hideg volt, esett a hó. Szeretek sétálni, jól éreztem magam.”)

 

Iskoláskortól megjelennek a tankönyvek, munkafüzetek, melyek tartalmának megismerése már nem opcionális, hanem kötelező, azonban differenciálásra, egyénre szabott tananyagok elkészítésére így is van mód.

A témában megjelent kiadványaink:

Az autizmus spektrum zavar osztálytermi kezelése

Az integráltan nevelt autizmus spektrum zavarral élő gyermekek óvodai ellátása

[1] Notbohm E. – Zysk, V.: Ezeregy nagyszerű ötlet autizmussal élő vagy Asperger-szindrómás gyerekek neveléséhez és tanításához. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016.