Ezért fontos, hogy legyenek ünnepek és rituálék a gyerekek életében

Az ünnepek két táborra osztják az embereket: sokan utálják, mások várva várják.

Van, aki szerint értelmetlen felhajtás, ami csak arra jó, hogy pluszkiadásokba hajtsa a családokat az ünnepek alatt és van olyan is, aki szerint ezek az alkalmak szépítik meg az életet. Te melyik tábort erősíted? Azt, amelyik várja a jeles napokat vagy azt, amelyik közömbösen vagy éppen ellenérzéssel fogadja az ünnepeket?

Az ünnepek szent, emelkedett pillanatok, amikor egy kicsit kiléphetünk a fárasztó, lapos hétköznapok mókuskerekéből és új energiákkal töltekezhetünk fel.

A szakemberek szerint az ünnepekhez fűződő családi rituálékat magunkkal hozzuk gyermekkorunkból és sokszor észre sem vesszük, mennyire ragaszkodunk hozzájuk. A kerek évfordulókra egyfajta mérföldkőként tekintünk és tudat alatt határozott kép alakul ki bennünk arról, hol kell tartanunk húsz-harminc-, negyven-, majd ötvenévesen.

 

 

A szakértő szerint a kulcs: a rituálé, legyen szó akár karácsonyról, akár születésnapról vagy más jeles eseményről.

Ha megkérdezed barátaidtól, ismerőseidtől, miért szeretik az ünnepeket, az egyik az együttlétet, a közös családi élményeket említi, a másik az ajándékozásnak örül, a harmadik az ünnepeket sajátos hangulata miatt kedveli. Különösen szereti mindenki a karácsonyt. Ám a kulcs minden esetben a nagy naphoz kötődő, ismétlődő rituálé.

A legtöbb családban a hétköznapok rendkívül felgyorsultak, kevés az idő arra, hogy csak egymásra figyeljenek, egymásnak örüljenek. Éppen ezért különösen erős megtartó ereje van a hagyományoknak, hiszen ezek segítenek abban, hogy egy kicsit elemelkedjünk a hétköznapoktól, és megerősítsük az összetartozást.

 

 

Minden ünnepnek van spirituális, magasabb szintű üzenete is: az ünnepek olyanok, mint a mérföldkövek egy hosszú és monoton országút – az életút – mentén.

A GfK Hungária Piackutató Intézetének a lakosság ünnepekhez való viszonyulását és ünneplési szokásait felmérő kutatás során a mintegy ezer 15 évnél idősebb felnőtt válaszai azt tükrözték, hogy a magyarok általában ragaszkodnak az ünnepekhez.
A megkérdezettek legfontosabbnak a karácsonyt, a születésnapot, a névnapot és a húsvétot tartották. Legkisebb jelentőséget a Valentin-napnak, a május 1-jének és a pünkösdnek tulajdonítottak.

A korosztályok eltérő módon viszonyulnak az ünnepekhez. Míg a születésnapot, névnapot és a Valentin-napot a fiatalabbak – 15-19 évesek – tartják legnagyobb arányban fontosnak, ezzel szemben az egyházi ünnepek (húsvét, pünkösd) a 60 év felettiek számára bírnak kiemelt jelentőséggel.
A nemzeti ünnepek egy képzeletbeli fontossági skála közepén helyezkednek el – tízből öten vélték úgy, hogy ezek az ünnepek nagy jelentőséggel bírnak. A népszerűségi listát azonban verhetetlenül a karácsony vezeti.

 

karácsony

Miért nagyon fontos, hogy megéld, ünnepeld a jeles napokat?

Minden gyerek gyakran töpreng azon, hogy mit jelentett az ő születése a szüleinek. Sokan félnek, hogy talán nem is örültek nekik, ezért minden olyan alkalom megnyugtató a számukra, amikor születést, újjászületést ünneplünk. A karácsony, a születésnap mellett a húsvét is ilyen alkalom, mely biztosítja a gyermeket arról, hogy az ő születése is boldogító esemény volt, amelyet mind a szülei, mind az egész világ türelmetlenül várt.

Minél jobban megünnepeljük ezeket az alkalmakat, annál biztosabb lesz a gyerek abban, hogy szeretik.

A gyerekek kedvenc ünnepei azok, ahol saját maguk állnak a középpontban, ilyen a születésnapjuk, a karácsony, a húsvét, a Mikulás, aki természetesen csak nekik, gyerekeknek hoz ajándékot. Ilyenkor minden figyelem feléjük fordul, és minden ajándék arra szolgál, hogy meggyőzze őket tulajdon fontosságukról.

 

 

Később ezek az emlékek velük maradnak majd egész életükben.

Bruno Bettelheim Az elég jó szülő című könyvében ír arról, hogy miért olyan fontosak az ünnepek, miért olyan fontos a nyuszi, a Mikulás a gyerek életében. A pszichológus szerint a gyerekek mágikus jelentőséget tulajdonítanak ezeknek az ünnepeknek, és ezért is olyan fontosak és örömtelik a számukra.

 

 

Az ünnepek – amikor az egész család együtt van, és körülüli a minden finomsággal megrakott asztalt – képesek a legsúlyosabb szorongások oldására.

Elűzik a félelmet a testi és érzelmi nélkülözéstől. Az elhagyatottság érzését olykor mindenki megtapasztalja. Még a gyerek is. Mert anya néha eltűnik a közelből, apa minden reggel dolgozni megy, és csak este jön, a nagyszülőket ritkán látni… és ezek a nélkülözések hihetetlen nagyra nőnek a tudattalanban, ahol minden más szorongást is ezek jelképeznek. A nagy családi ünnepek – mind a tudatos, mind a tudattalan szinten – a legalkalmasabbak arra, hogy eloszlassák a gyerek szorongásait. Az ünnepi rítusok persze változnak az évek folyamán és gyerekből felnőtté cseperedve már mi leszünk az ajándékozók.

 

 

Te meddig hittél a Mikulásban vagy Jézuskában és az angyalokban? Ma is hiszel bennük vagy csak nagyon akarod, hogy igaz legyen mindez, a gyermekeid miatt?

Hidd el, minden gyereknek szüksége van arra, hogy higgyen a varázslatos lényekben! A Mikulás, Jézuska és a nyuszi különösen fontos lények, hiszen a gyerekeknek ajándékot is hoznak. A kicsiknek ez megnyugvás is, most végre nem a szülőktől kapják a játékokat.

 

 

Bármilyen furcsán hangzik, így van, a szülőktől kapott ajándékokba mindig vegyülnek más, a szülőkkel kapcsolatos érzések is.

„Ha jó vagyok, többet kapok, anya szeretné, hogy biciklizzek már, hát persze hogy biciklit kapok…” A Mikulás és Jézuska viszont kitalálja a legbelső gondolataikat, iderepül hetedhét országon át, ezért aztán felhőtlenül lehet is örülni neki. Azok a gyerekek, akik nem élik meg ezeket a mágikus napokat, akik túl korán szembesülnek a valósággal, azok valószínűleg egész életükben csak az ésszerű oldalát látják az ünnepeknek. Nem lesznek benne érzelmi felhangok, amelyeket a gyerekkorunkból hozunk magunkkal. Keveredhetnek ebbe rossz érzések is:

Hány „felvilágosított” kisgyerek hiszi azt, hogy csak neki nem hoz a Mikulás ajándékot, ugyanakkor a többieknek meg igen.

 

 

Van, aki szorongani fog, még felnőttként is, mert gyerekként azon izgult, hogy vajon idén eljön-e hozzá a Mikulás és Jézuska.
Sokat beszélnek arról is, hogy ünnepek idején sok az öngyilkosság. Ennek sokszor pont az az oka, hogy a gyerekkorunkból hozzuk a rossz karácsonyi emlékeket, és ezek erősödnek fel az ünnep napján. Ennek a fordítottja is igaz: az ünnepek örömteli utóhatása is ilyen erős, csak éppen nehezebb őket megfigyelni.

 

Azok, akiknek boldog ünnepek jutottak gyerekként, akkor sem lesznek depressziósak karácsonykor, ha a jelenben éppen magányosak.

 

 

 

Forrás: http://eletrevalogyerek.hu/blog/