Intézmény-ellenőrzésre minden nevelési-oktatási intézményben legalább ötévente egyszer, a megyei ellenőrzési terv alapján kerül sor, abban az esetben, ha:
- az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében, és
- legalább egyszer sor került vagy az intézmény-ellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is.
Az intézmény ellenőrzése
Célja: iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez, feltárva azt, hogy a nevelési-oktatási intézmény milyen eredményességgel valósította meg saját pedagógiai programját.
Módszerei: a pedagógusok és az intézményvezető ellenőrzésének metodikáján túl a kérdőíves felmérés.
Az intézmény-ellenőrzés eljárásában:
- A szakértők elektronikus formában megkapják az intézmény vezetőjétől vagy a hivatal által vezetett központi nyilvántartásból az intézmény és a korábbi ellenőrzések dokumentumait, amelyeket megadott szempontok alapján elemeznek.
- Az intézményvezető elektronikus formában megkapja a nevelőtestület, az alkalmazottak, a szülők és az egyéb partnerek részére kiosztandó kérdőíveket, amelyeket az intézményvezetőnek el kell juttatnia a címzetteknek.
- Az intézményvezető nyilvános szempontok alapján el kell hogy készítse az intézmény – ennek részeként saját – önértékelését, amelyet a nevelőtestületnek jóvá kell hagynia.
- A fenntartó kap egy értékelőlapot, amelyen értékelnie kell az intézmény munkáját.
- Helyszíni ellenőrzés során a szakértők az intézmény pedagógiai eredményességének feltárása érdekében a nevelőtestület tagjainak legalább öt százalékát meghallgatják.
Az intézmény-ellenőrzést vezető szakértő legkésőbb egy héten belül eljuttatja az intézmény vezetője és a fenntartó részére az ellenőrzés jegyzőkönyvéül szolgáló szakértői összegző dokumentumot, amelyet az összes szakértőnek alá kell írnia.
Az összegző dokumentum az alábbiak alapján készül el:
- az intézmény önértékelése,
- a fenntartó értékelése,
- a helyszíni ellenőrzés dokumentumai,
- az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az előző ellenőrzési ciklusban készült pedagógus-értékelőlapok összegzése,
- az intézményvezető ellenőrzésének értékelőlapja,
- az ellenőrzést megelőző öt évben lefolytatott országos mérések adatai,
- a korábbi intézmény-ellenőrzés szakértői összegző dokumentuma,
- a legutóbbi törvényességi és hatósági ellenőrzések eredményeinek összegzése alapján.
Az intézmény-ellenőrzést követő feladatok
Az intézményvezető és a nevelőtestület hatáskörében
Az intézményvezető az intézmény-ellenőrzés összegző szakértői dokumentum alapján öt évre szóló intézkedési tervet kell hogy készítsen. Benne ki kell jelölnie az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait.
Az intézkedési terv akkor legitim, ha azt a nevelőtestület az intézmény-ellenőrzés összegző szakértői dokumentumának kézhezvételétől számított harminc napon belül jóváhagyja.
Az intézkedési tervet jóváhagyása után meg kell küldeni az intézmény fenntartójának.
Szakértői hatáskörben
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés bármely szintjében részt vevő szakértő az általa végzett ellenőrzések során hozzá eljuttatott és általa készített dokumentumokat, a róla szóló értékelőlap számára megküldött példány kivételével, az ellenőrzés befejeztével köteles átadni a kormányhivatalnak.
Kormányhivatal és intézmény hatáskörében
A kormányhivatal és az ellenőrzésben érintett intézmény az ellenőrzéstől számított húsz évig köteles megőrizni az irattárában az ellenőrzés dokumentumait.
Mire érdemes még figyelemmel lenni a szakértői ellenőrzés eljárásban?
A szakértő mind a pedagógusok, mind az intézményvezető ellenőrzése előtt legalább hét nappal fel kell hogy vegye a kapcsolatot az intézmény vezetőjével.
Intézményellenőrzés esetében ez az időpont az ellenőrzés előtt legalább két héttel meglegyen.
Az ellenőrzést követően az ellenőrzésben érintett pedagógusoknak és az intézményvezetőnek értékelőlapot kell kitölteniük a szakértőről.
Az értékelőlapot három napon belül elektronikus formában eljuttatják a szakértőnek és a kormányhivatalnak, továbbá az intézményvezető által aláírt és lebélyegzett két eredeti példányt a kormányhivatalnak, amely szerv ebből egyet átad a szakértőnek.
Az ellenőrzések eredményéről az érintettek által végzett elektronikus adatszolgáltatás alapján a hivatal nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás feladata a köznevelés döntés-előkészítési és hatáselemzési feladatainak támogatása.
A szakértői csoport összetevője
- A szakértői csoport legalább három főből áll.
- Az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelölése abban az esetben legitim, ha kiválasztásában a fenntartó egyetértési joga is érvényesül.
- A szakértői csoport az ellenőrzés eljárásában a megállapításait, javaslatait jegyzőkönyvben köteles rögzíteni.
- A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult.
Ki jelölhető ki szakértőnek az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eljárásban?
Olyan, az országos névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint felkészítésben vett részt. Óvodában értelemszerűen ez olyan szakember lehet, aki alapvetően végzettségét és szakképzettségét tekintve óvodapedagógus.
Mi a szerepe a külső szakmai véleményezőknek, a szakértőknek?
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés alkalmával, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások rendjében megfigyelt tapasztalatok, továbbá az összegző értékelés folyamatában szaktanácsadással, egyéni fejlesztéssel segítséget nyújtani.
Átmeneti rendelkezés:
- december 31-ig a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben (minősítővizsga lefolytatásában és minősítési eljárásban is) szakértőként vagy szaktanácsadói feladatok ellátásában, amennyiben külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt.
Az a 2013. december 31-ig Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki részt vesz az Országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben (pedagógusok minősítővizsgáján vagy minősítő eljárásában) szakértőként vagy szaktanácsadói feladatok ellátásában, munkaidő-kedvezményben részesül (munkaideje óvodapedagógus esetén nem lehet több heti 25 óránál).
Felkérésében figyelemmel kell lenni az alábbiakra:
- évente legfeljebb 25 alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával, alkalmanként 10 000 Ft mértékben;
- egy nevelési héten egy nevelési napra mentesül a munkahelyén a munkavégzés alól, a szakértői, illetve szaktanácsadói feladatok elvégezhetősége okán;
- a nemzetiségi nevelési feladatot ellátó óvodában szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye nyilvános.
Mit jelent az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményének nyilvánossága?
Az ellenőrzés eredményével egy időben az azt meglapozó dokumentumok közzétételét a fenntartó számára.
Az ellenőrzés általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról, felhatalmazás alapján az oktatásért felelős miniszter gondoskodik (értelemszerűen az ellenőrzés megszervezésére és végrehajtására felhatalmazott szerven keresztül).
Miben határozható meg az országos szintű pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményének jogkövetkezménye?
Amennyiben az ellenőrzés eredménye szakmai jogszabálysértést támaszt alá, úgy a köznevelési intézmény a nyilvántartásból törlésre kerül.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános szabályai a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 145–156. §-ig követhetők nyomon.
[product id=”334″ sku=””]
