„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt…”
- Óvodakötelezettség 2015. szeptember 1-jéig
Az ábra megtekintéséhez kattintson ide >> - Óvodakötelezettség 2015. szeptember 1-jétől
Az ábra megtekintéséhez kattintson ide >> - 2015. szeptember 1-jétől a kötelező óvodai nevelésben részesülés alól felmentett gyermek
Az ábra megtekintéséhez kattintson ide >> - Kitekintés a családi napközi jogállására, általános feladat és hatáskörére
Az ábra megtekintéséhez kattintson ide >>
- Az óvodakötelezettség teljesülésével 2015. szeptember 1-jétől hatályba lépő új rendelkezés
„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magánfenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”
Ez a szabály a köznevelési törvény 8. § (2) bekezdés és 95. § (9) bekezdés összefüggésében értelmezendő. Az új előírás a Magyar Közlöny 162. számában került kihirdetésre 2011. december 29-én, csütörtökön.
Miről rendelkezik a 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő Nkt. 95. § (9) bekezdés szövege?
Idézve:
„Hatályát veszti a Kt. 24. § (3) bekezdése, 69. § (1) bekezdése, 74. §-a”
Mit jelent ez az előírás?
A Nkt. 95. § (9) bekezdésben hivatkozott:
- 24. § (3) bekezdés, az ötödik életévtől előírt óvodakötelezettség teljesítésével kapcsolatosan rendelkezik,
- a Kt. 69. § az óvodai nevelésre kötelezett gyermekek felmentéséről a mindennapi óvodába járás alól és
- a Kt. 74. § az óvodai elhelyezés megszűnésével összefüggő szabályokra terjed ki, amely előírások 2015. szeptember 1-jétől hatályát vesztik, és hatályba lép a 2. ábra szerint szemléltetett kötelezettség.
A 2015. szeptember 1-jétől hatályba lépő óvodakötelezettséggel kapcsolatos új szabályokban változás:
- Az óvodakötelezettség teljesülése napi négy órában, kiterjesztő hatályú a gyermek három éves korától.
- Az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alól hároméves kortól, legkésőbb ötéves korig felmentés adható.
- Az óvodakötelezettség teljesülése alól előzetes kérelem alapján felmentett gyermekkel vagy nem jön létre óvodai jogviszony, vagy a már fennálló jogviszony alóli felmentéssel egy időben legkésőbb ötéves korig megszűnik a gyermek óvodai jogviszonya.
- Felmentést a szülő kérelmére az óvodavezető és a védőnő javaslatára a jegyző felhatalmazott megadni.
- Felmentés ötéves kortól nem adható.
- Az óvodai nevelésre kötelezett három és négy éves gyermek részére, a szülő/gondviselő döntése alapján, családi napközivel is létesíthető jogviszony, amennyiben nem áll fenn óvodai jogviszony.
A változásban a kulcsszó nem az életkor, hanem az óvodakötelezettség, amelynek új időintervallumában ötéves kortól továbbra sem létesíthető óvoda helyett családi napközivel jogviszony!
Az óvodakötelezettség teljesülésében továbbra is fennmarad az a szabály, amely szerint a szülő az óvodai nevelésre kötelezetté váló gyermekét hároméves korától, jogszabályban meghatározott tankötelezettsége megkezdéséig nem állami, nem önkormányzati fenntartó – ideértve az egyházi fenntartót – óvodájába is beírathatja.
Az óvodai nevelés megszervezésének szabályai
Az óvodai nevelés megszervezése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a helyi önkormányzatok kötelező feladata. Az óvodai nevelés megszervezésére kötelezett települési önkormányzatok, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: köznevelési törvény) és annak végrehajtási rendeleteiben foglalt kritériumok teljesülésével számos módon biztosítható, így
- saját fenntartású intézményében vagy/és
- más önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés alapján vagy/és
- intézményfenntartó társulásban fenntartott óvodában vagy/és
- nem állami, nem önkormányzati, ideértve az egyházi óvodafenntartóval kötött köznevelési szerződés alapján biztosítva.
A települési önkormányzatok ebben a kérdésben, jogszabályban meghatározottak szerint, kizárólag saját hatáskörben hozhatnak döntést.
Az óvodai feladatellátásban a települési önkormányzatoknak az integrált óvodai nevelés feltételeinek megteremtése is kötelező feladata, a köznevelési törvény 74. § (1) bekezdés előírása alapján, mégpedig:
- a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság (látás-, hallás-, mozgásfogyatékosság), autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar megjelölésével, továbbá
- a fejlesztésekhez szükséges személyi (Nkt. 3. melléklet) és tárgyi [20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 2. melléklet] feltételek megteremtésével.
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában részt vevő köznevelési intézményekről óvodák esetében a települési önkormányzat jegyzője köteles a megyei szakértői bizottság részére – a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar megjelölésével – minden év január 31-ig jegyzéket küldeni [15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 16. § (3) és (4) bekezdés]. Ez egyben azt is jelenti, hogy a változásokat is köteles e határnapig írásban jelezni. A szakértői bizottság az intézményjegyzéket a vizsgálaton megjelenő szülők részére megtekintésre köteles átadni [16. § (4) bekezdés].
A 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 20. § (1) bekezdésre figyelemmel:
- Amennyiben az óvodai nevelés a többi gyermekkel, közös óvodai csoportban azért nem szervezhető meg, mert a Szakértői Bizottság intézményi jegyzéke nem tartalmaz megfelelő óvodát, a szakértői bizottság a szakértői véleményét köteles megküldeni az óvoda vonatkozásában a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek. A jegyző ebben az esetben köteles intézkedni arról, hogy kijelölésre kerüljön a gyermek kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény.
- A kijelölt intézményben a fenntartó köteles biztosítani a gyermek speciális fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
- A jegyző harminc napon belül köteles tájékoztatni intézkedéséről a szakértői bizottságot.
Az állam a mindenkori központi költségvetésben foglaltak szerint 2013. szeptember 1-jétől a feladatfinanszírozás elvén forrást is biztosít a köznevelési törvény 8. § (3) bekezdésben meghatározott óvodai időkeretben ellátandó feladatok feltételeinek megteremtéséhez. Az idézett jogszabályhelyen rögzített heti 61 óra óvodai időkeretből heti 11 óra az, amihez a központi költségvetés a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatására forrást irányoz elő. A fejlesztéshez szükséges heti óraszámot a szakértői bizottsági szakvéleménye rögzíti.
Fontos kiemelni, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek esetében a köznevelési törvény 3. melléklet szerinti végzettségű fejlesztőpedagógust, a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógust kell alkalmazni.
Melyek az 1. ábrában hivatkozott, gyermek életkorának megfelelő gyermekjóléti alapellátásban biztosítható napközbeni ellátási formák, amelyek nem a köznevelés szakigazgatása irányítása, szabályozása alá tartoznak?
- táblázat
| Bölcsőde, a hetes bölcsőde | Családi napközi | Családi gyermekfelügyelet | Házi gyermekfelügyelet | Alternatív napközbeni ellátás |
| 10 000 lakónépesség feletti településen kötelező közszolgáltatási feladata a települési önkormányzatoknak. | ||||
| A bölcsőde alapellátáson túli szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal is segítheti a családokat. | Szolgáltatási lehetőség a gyermekek napközbeni ellátásában. | Szolgáltatási lehetőség a gyermekek napközbeni ellátásában. | Szolgáltatási lehetőség a gyermekek napközbeni ellátásában. | Szolgáltatási lehetőség a gyermekek napközbeni ellátásában. |
| 3 éves korig, amennyiben a gyermek nem óvodaérett, akkor augusztus 31-ig, a 4. életévet betöltött korig. | 20 hetes kortól 14 éves korig | 2-4 éves korig | 20 hetes kortól általános iskolai tanulmányokat folytató tanköteles korú gyermek ellátásában akadályozott, a szülő kérelmére. | |
| Létesítése, fenntartása speciális követelményeknek való megfelelést kíván meg.Személyi feltételekben szakképzettséget ír elő, tárgyi feltételekben gazdag, ellenőrzési rendszere kiépített. | Nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki személyisége és külön jogszabályban meghatározott körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására. | Nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki személyisége és külön jogszabályban meghatározott körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására. | Nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki személyisége és külön jogszabályban meghatározott körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására. | |
| 12-14 fő | 5-7 fő | Legfeljebb 3 fő látható el benne. | Legfeljebb 3 fő látható el benne. |
(Paszkoszné Kulcsár Andrea)
[product id=”344″ sku=””]
