„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt…”

  1. Óvodakötelezettség 2015. szeptember 1-jéig
    Az ábra megtekintéséhez kattintson ide >>
  2. Óvodakötelezettség 2015. szeptember 1-jétől
    Az ábra megtekintéséhez kattintson ide >>
  3. 2015. szeptember 1-jétől a kötelező óvodai nevelésben részesülés alól felmentett gyermek
    Az ábra megtekintéséhez kattintson ide >>
  4. Kitekintés a családi napközi jogállására, általános feladat és hatáskörére
    Az ábra megtekintéséhez kattintson ide >>
  1. Az óvodakötelezettség teljesülésével 2015. szeptember 1-jétől hatályba lépő új rendelkezés

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magánfenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

Ez a szabály a köznevelési törvény 8. § (2) bekezdés és 95. § (9) bekezdés összefüggésében értelmezendő. Az új előírás a Magyar Közlöny 162. számában került kihirdetésre 2011. december 29-én, csütörtökön.

Miről rendelkezik a 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő Nkt. 95. § (9) bekezdés szövege?

Idézve:

„Hatályát veszti a Kt. 24. § (3) bekezdése, 69. § (1) bekezdése, 74. §-a”

Mit jelent ez az előírás?

A Nkt. 95. § (9) bekezdésben hivatkozott:

  • 24. § (3) bekezdés, az ötödik életévtől előírt óvodakötelezettség teljesítésével kapcsolatosan rendelkezik,
  • a Kt. 69. § az óvodai nevelésre kötelezett gyermekek felmentéséről a mindennapi óvodába járás alól és
  • a Kt. 74. § az óvodai elhelyezés megszűnésével összefüggő szabályokra terjed ki, amely előírások 2015. szeptember 1-jétől hatályát vesztik, és hatályba lép a 2. ábra szerint szemléltetett kötelezettség.

A 2015. szeptember 1-jétől hatályba lépő óvodakötelezettséggel kapcsolatos új szabályokban változás:

  • Az óvodakötelezettség teljesülése napi négy órában, kiterjesztő hatályú a gyermek három éves korától.
  • Az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alól hároméves kortól, legkésőbb ötéves korig felmentés adható.
  • Az óvodakötelezettség teljesülése alól előzetes kérelem alapján felmentett gyermekkel vagy nem jön létre óvodai jogviszony, vagy a már fennálló jogviszony alóli felmentéssel egy időben legkésőbb ötéves korig megszűnik a gyermek óvodai jogviszonya.
  • Felmentést a szülő kérelmére az óvodavezető és a védőnő javaslatára a jegyző felhatalmazott megadni.
  • Felmentés ötéves kortól nem adható.
  • Az óvodai nevelésre kötelezett három és négy éves gyermek részére, a szülő/gondviselő döntése alapján, családi napközivel is létesíthető jogviszony, amennyiben nem áll fenn óvodai jogviszony.

A változásban a kulcsszó nem az életkor, hanem az óvodakötelezettség, amelynek új időintervallumában ötéves kortól továbbra sem létesíthető óvoda helyett családi napközivel jogviszony!

Az óvodakötelezettség teljesülésében továbbra is fennmarad az a szabály, amely szerint a szülő az óvodai nevelésre kötelezetté váló gyermekét hároméves korától, jogszabályban meghatározott tankötelezettsége megkezdéséig nem állami, nem önkormányzati fenntartó ideértve az egyházi fenntartót – óvodájába is beírathatja.

Az óvodai nevelés megszervezésének szabályai

Az óvodai nevelés megszervezése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a helyi önkormányzatok kötelező feladata. Az óvodai nevelés megszervezésére kötelezett települési önkormányzatok, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: köznevelési törvény) és annak végrehajtási rendeleteiben foglalt kritériumok teljesülésével számos módon biztosítható, így

  • saját fenntartású intézményében vagy/és
  • más önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés alapján vagy/és
  • intézményfenntartó társulásban fenntartott óvodában vagy/és
  • nem állami, nem önkormányzati, ideértve az egyházi óvodafenntartóval kötött köznevelési szerződés alapján biztosítva.

A települési önkormányzatok ebben a kérdésben, jogszabályban meghatározottak szerint, kizárólag saját hatáskörben hozhatnak döntést.

Az óvodai feladatellátásban a települési önkormányzatoknak az integrált óvodai nevelés feltételeinek megteremtése is kötelező feladata, a köznevelési törvény 74. § (1) bekezdés előírása alapján, mégpedig:

  • a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság (látás-, hallás-, mozgásfogyatékosság), autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar megjelölésével, továbbá
  • a fejlesztésekhez szükséges személyi (Nkt. 3. melléklet) és tárgyi [20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 2. melléklet] feltételek megteremtésével.

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában részt vevő köznevelési intézményekről óvodák esetében a települési önkormányzat jegyzője köteles a megyei szakértői bizottság részére – a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar megjelölésével – minden év január 31-ig jegyzéket küldeni [15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 16. § (3) és (4) bekezdés]. Ez egyben azt is jelenti, hogy a változásokat is köteles e határnapig írásban jelezni. A szakértői bizottság az intézményjegyzéket a vizsgálaton megjelenő szülők részére megtekintésre köteles átadni [16. § (4) bekezdés].

A 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 20. § (1) bekezdésre figyelemmel:

  • Amennyiben az óvodai nevelés a többi gyermekkel, közös óvodai csoportban azért nem szervezhető meg, mert a Szakértői Bizottság intézményi jegyzéke nem tartalmaz megfelelő óvodát, a szakértői bizottság a szakértői véleményét köteles megküldeni az óvoda vonatkozásában a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek. A jegyző ebben az esetben köteles intézkedni arról, hogy kijelölésre kerüljön a gyermek kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény.
  • A kijelölt intézményben a fenntartó köteles biztosítani a gyermek speciális fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
  • A jegyző harminc napon belül köteles tájékoztatni intézkedéséről a szakértői bizottságot.

Az állam a mindenkori központi költségvetésben foglaltak szerint 2013. szeptember 1-jétől a feladatfinanszírozás elvén forrást is biztosít a köznevelési törvény 8. § (3) bekezdésben meghatározott óvodai időkeretben ellátandó feladatok feltételeinek megteremtéséhez. Az idézett jogszabályhelyen rögzített heti 61 óra óvodai időkeretből heti 11 óra az, amihez a központi költségvetés a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatására forrást irányoz elő. A fejlesztéshez szükséges heti óraszámot a szakértői bizottsági szakvéleménye rögzíti.

Fontos kiemelni, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek esetében a köznevelési törvény 3. melléklet szerinti végzettségű fejlesztőpedagógust, a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógust kell alkalmazni.

Melyek az 1. ábrában hivatkozott, gyermek életkorának megfelelő gyermekjóléti alapellátásban biztosítható napközbeni ellátási formák, amelyek nem a köznevelés szakigazgatása irányítása, szabályozása alá tartoznak?

  1. táblázat
Bölcsőde, a hetes bölcsőde Családi napközi Családi gyermekfelügyelet Házi gyermekfelügyelet Alternatív napközbeni ellátás
10 000 lakónépesség feletti településen kötelező közszolgáltatási feladata a települési önkormányzatoknak.
A bölcsőde alapellátáson túli szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal is segítheti a családokat. Szolgáltatási lehetőség a gyermekek napközbeni ellátásában. Szolgáltatási lehetőség a gyermekek napközbeni ellátásában. Szolgáltatási lehetőség a gyermekek napközbeni ellátásában. Szolgáltatási lehetőség a gyermekek napközbeni ellátásában. 
3 éves korig, amennyiben a gyermek nem óvodaérett, akkor augusztus 31-ig, a 4. életévet betöltött korig. 20 hetes kortól 14 éves korig 2-4 éves korig 20 hetes kortól általános iskolai tanulmányokat folytató tanköteles korú gyermek ellátásában akadályozott, a szülő kérelmére.
Létesítése, fenntartása speciális követelményeknek való megfelelést kíván meg.Személyi feltételekben szakképzettséget ír elő, tárgyi feltételekben gazdag, ellenőrzési rendszere kiépített. Nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki személyisége és külön jogszabályban meghatározott körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására. Nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki személyisége és külön jogszabályban meghatározott körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására. Nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki személyisége és külön jogszabályban meghatározott körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására.
12-14 fő 5-7 fő Legfeljebb 3 fő látható el benne. Legfeljebb 3 fő látható el benne.

 

(Paszkoszné Kulcsár Andrea)

[product id=”344″ sku=””]