- A pedagógusok előmeneteli rendszere és a pedagóguséletpálya-modell
Milyen szándék vezette a jogalkotót a pedagóguséletpálya-modell bevezetésében?
- Kiszámíthatóbb karrierpálya megalapozása.
- A pedagóguspálya presztízsének növelése.
- A pályaválasztásban vonzóbbá tenni a legrátermettebb, legtehetségesebb potenciális jelöltek számára a pedagógus szakmát.
- Az innovatív, változásokra fogékony pedagógusok gyakorlatának támogatása, az alkalmatlanok kiszűrése.
- A teljesítményelven alapuló differenciált bérezés megvalósulása.
- Kifejezhetővé tenni a felelősség – minőség – hitelesség triászának együttható értékét a pedagógiai gyakorlatban.
- A pedagógusok életkörülményeinek javítása.
Mely jogszabályok határozzák meg a pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetését és végrehajtásának részleteit?
- évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a jubileumi jutalomra kiterjedő előírásokra figyelemmel
- évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 64–65. §.
363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
1.1 A pedagógusok előmeneteli rendszerének kiterjesztő hatálya
Mely munkakörre terjed ki a pedagógus-előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jétől?
- A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra (ide értendő az óvodában foglalkozatott óvodapszichológus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus is)
- Pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra
- A pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottakra
- A gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra
Mely munkakörre terjed ki későbbi hatállyal a pedagógus-előmeneteli rendszer?
- szeptember 1-jétől a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre.
A pedagóguséletpálya-modell sajátosságai:
- Fenntartótól függetlenül kiterjed a 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottakra, azok munkáltatójára, valamint a minősítővizsga, valamint a minősítési eljárás megszervezésében és lefolytatásában részt vevőkre függetlenül attól, hogy a köznevelési intézmény önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva működik.
- Különböző besorolási fokozatokhoz eltérő illetményeket rendel, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is.
- Új pedagógus-bértáblát vezet be, amely már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is.
- A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusainak fizetési „kategóriába” sorolását a közalkalmazott pedagógusokkal azonos metodikával vezeti be.
1.2 A minősítővizsga és minősítési eljárás
A pedagógusok előmeneteli rendszerében meg kell különböztetni:
- Minősítővizsga: a Gyakornok fokozatból a Pedagógus I. fokozatba történő besorolás alkalmával kerül rá sor.
- Minősítési eljárás: komplex eljárásban vizsgálja a pedagógus teljes tevékenységét.
A 2013/2014-es nevelési évben végzett ellenőrzések és minősítések megtervezését és lebonyolítását az Oktatási Hivatal kiemelt projektek keretében, fejlesztések részeként, a kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása és minimális adminisztratív közreműködése mellett végzi.
A 2014/2015-ös nevelési évtől a minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi.
A Nkt. 64. § (9) bekezdés felhatalmazásával, a pedagógus a minősítővizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól.
Ki járhat el a minősítővizsga, minősítési eljárás lefolytatásában?
Három főből álló minősítőbizottság.
Kik alkotják a minősítőbizottságot?
Egy fő elnök és két fő bizottsági tag.
Ki lehet a minősítőbizottság elnöke?
Mind a minősítővizsga, mind a minősítési eljárás lefolytatásában az lehet a minősítőbizottság elnöke, aki:
- a kormányhivatal által delegált,
- Mesterpedagógus fokozatba sorolt,
- az Országos névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő,
- külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett.
Kik lehetnek a minősítőbizottsági tagjai?
Minősítővizsga lefolytatásában
- A pedagógusképző felsőoktatási intézmény Tanárképzési Központjának javaslatára:
- óvoda esetében az óvóképző intézmény oktatója vagy
- gyakorlóóvodájának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt.
- A pedagógust alkalmazó intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott.
A minősítési eljárásban
- A kormányhivatal által delegált, az Országos névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt, vagy felsőoktatási intézmény (óvóképző) oktatója vagy gyakorlóóvodájának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt
- A pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott
- Az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője
- Kutatótanár fokozatba történő besorolásnál az előzőekben felsoroltakon kívül a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja
Egyházi intézményben a felsőoktatási intézmény által delegált köznevelési szakértőt a bevett egyházi intézményfenntartója jogosult felkérni.
Csak magasabb fokozatba tartozó, azonos munkakörben dolgozó pedagógus vehet részt az alacsonyabb fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában.
- december 31-ig a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítő eljárásában, amennyiben külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt.
Milyen eszközök alkalmazhatók a minősítővizsga és a minősítési eljárás folyamatában?
Egységes és nyilvános:
- Kérdőívek
- Értékelőlapok
- Megfigyelési szempontok
- Önértékelési szempontok
- Feldolgozási segédletek és szempontsorok
Mire van felhatalmazása a minősítőbizottságnak az értékelés folyamatában?
A minősítőbizottság értékeli,
- hogy mennyire cseng össze az ellenőrzött pedagógus által feltöltött portfólió tartalma és pedagógiai-szakmai tevékenysége, illetve annak eredménye, továbbá az intézményi önértékelés reá kiterjedő részelemei;
- a portfólióvédést, amely folyamatban az értékelt pedagógus a saját maga által készített önértékelését védi meg, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire (reflexiók). A reflexiók lehetőséget adnak a benyújtott dokumentumok interpretálására, azokban a pedagógiai gyakorlat megvilágítására.
- a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások napi-, illetve hetirend szerint meglátogatott két óra (vagy kétszer egy óra) időben szerzett tapasztalatokat.
- az eljárásban kiemelt figyelmet jelentő 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározott pedagóguskompetenciákat, tevékenységeket:
- szakmai feladatok, szaktudományos ismeretek, tudás és annak gyakorlatban alkalmazása.
- a pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók.
- a gyermek ismeretinek támogatása
- a gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése
- a gyermeki közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység
- a pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos nyomon követése, értékelése, elemzése
- A kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
- Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
A Mesterpedagógus fokozatba sorolt pedagógus esetében figyelembe vételre kerül a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. § (5)–(6) bekezdésben felsorolt tevékenységek értékelése is. Konkrétan az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértői, szaktanácsadói feladatokban végzett tevékenység, illetve ha ebben nem vett részt, a kötött munkaidőből a neveléssel le nem kötött időben ellátandó feladatok (a gyakornokot segítő mentori feladatok, a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben, kutatásokban való részvétel, azok bemutatása, intézményi dokumentumok vezetése, belső továbbképzések szervezése és megtartása annak értékelése is).
A Kutatótanár fokozatba sorolás minősítési eljárásában figyelembe vételre kerül a pedagógus által feltöltött portfólió áttekintése, értékelése során a pedagógus kutatási tevékenységének bemutatása is.
Az értékelésről összegzést kell készíteni, amelyet fel kell tölteni az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.
A minősítővizsga és a minősítési eljárás szempontjainak való megfelelést a minősítőbizottság tagjai egyenként és összességükben is, egymástól függetlenül kell hogy értékeljék a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt súlyozási szabályok szerint.
Tapasztalataikról az illetékes kormányhivatal az Oktatási Hivatal által meghatározott formai és tartalmi előírások szerint minden év június 30-ig beszámolót kötelesek küldeni az Oktatási Hivatal részére. A beszámoló alapján az Oktatási Hivatal minden év július 31-ig jelentést készít az oktatásért felelős miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.
Melyek a minősítővizsga és a minősítési eljárás részelemei?
- Amennyiben az ellenőrzött pedagógus-munkaköre részét képezi, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek rendjében (a napi-, illetve a hetirend szerint) két óra időtartamban (egyben, vagy külön egy-egy órában) megfigyelt tevékenység, foglalkozás látogatása, megbeszélése, elemzése.
- Az ellenőrzött pedagógus portfóliójának áttekintése, értékelése, a portfólióvédés értékelése. Az eljárás ezen részében az ellenőrzött pedagógus be kell hogy mutassa saját önértékelését és válaszolnia kell a bizottság tagjainak kérdéseire.
Főszabály szerint mind a minősítővizsga, mind a minősítési eljárás szabályaiban azonos az az előírás, miszerint a pedagógus a jelentkezéssel egy időben fel kell, hogy töltse az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett informatikai rendszerben a portfólióját.
A pedagógus által feltöltött portfóliót abban az esetben módosíthatja a pedagógus, ha a minősítési eljárásra jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap eltelt.
(Paszkoszné Kulcsár Andrea)
[product id=”348″ sku=””]
