A portfólió funkciója

A portfólió eszköz ahhoz, hogy annak tartalma alapján végigkísérhető legyen a pedagógus kompetenciáinak fejlődése, szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei.

Mindez a tények tükrében és a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján vizsgálandó.

A portfólióban a pedagógus bemutatja önértékelését, számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, továbbá ismerteti az őt foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdéseket.

A portfóliónak tartalmaznia kell a minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra jelentkező, illetve kötelezett pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógus:

  • a szakmai önéletrajzát,
  • a nevelőmunkájának dokumentumait,
  • a pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, azt alátámasztó
  • dokumentumokat,
  • önálló alkotói tevékenységének bemutatását, annak dokumentumait,
  • a pedagógust foglalkoztató intézmény környezet rövid bemutatását,
  • szakmai életútja értékelését (a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján)

A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok portfólió feltöltő felületének tervezett megnyitása 2014. február 3.

A pedagógusok portfóliójának feltöltéséhez, az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” című kiadvány (a továbbiakban: Útmutató) nyújt segítséget, amely a pedagógus minősítés alapdokumentuma.

Az Útmutató kitér az e-portfólió felépítésére, elkészítésének, összeállításának, feltöltésének módjára, az e-portfólióvédés folyamatára, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozáslátogatás menetére, valamint az adott elemekhez kapcsolódó értékelésekre. Így bemutatja az adott fokozatokhoz kapcsolódó szintleírásokat (sztenderdeket), és a megfelelő kompetenciaelemek meglétét jelző tevékenység-leírásokat, azaz indikátorokat. Mindezek mellett időbeosztási javaslatokkal, fogalomtárral, dokumentummintákkal és sablonokkal segíti a pedagógus felkészülését a minősítés folyamatára.

Az „Útmutató” tartalmi fejlesztése még folyamatban van, ami azt jelenti, hogy az óvoda intézményére is fókuszálva egyedi tartalommal egészül ki.

A kiegészített változat megjelenéséig, az egyedi tartalmak megjelenéséről a www.oktatas.hu oldalon, valamint hírlevélből lehet értesülni. A hírlevélre – Tematikus hírlevél a pedagógus-életpályamodell kialakításáról – a http://hirlevel.oktatas.gov.hu/ linkre kattintva lehet feliratkozni. A pedagógusok minősítési rendszerével kapcsolatban a minosites@oh.gov.hu e-mail címen tehetnek fel kérdéseket az érdeklődők.

1.3 A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint elérhető fokozatok

A pedagógus elmeneteli rendszer megkülönböztet kötelezően elérendő és nem kötelezően elérendő fokozatokat.

A kötelező fokozatok:

  1. szakasz: Gyakornok (0/2–4 év)
  2. szakasz: Pedagógus I. (6–9 év)
  3. szakasz: Pedagógus II. (min. 6 év)

A nem kötelező fokozatok:

  1. szakasz: Mesterpedagógus (feltétele: 14 év gyakorlat, szakvizsga, 2. minősítés)
  2. v. 5. szakasz: Kutatótanár (feltétele: PhD, 14 év gyakorlat, 2 sikeres minősítés)

1.4 A pedagógus előmeneteli rendszerben elérhető fokozatok feltételei és azokkal kapcsolatos gyakori kérdések

A Gyakornok fokozat elérésének feltételei

A gyakornoki idő minimum 2 év, maximum 4 év. A két év gyakornoki idő a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől kötelezően kikötendő, a kinevezésben vagy munkaszerződésben. Ezt olyan módon szükséges előírni, hogy a gyakornok, a gyakornoki idő lejártának hónapjában köteles minősítő vizsgát tenni.

A Gyakornok fokozatba sorolt pedagógust a pedagógiai munkájában szakmai vezető, azaz mentor segíti. A mentor személye az intézményvezető hatáskörében jelölendő ki. Mentori tevékenységet a „Mesterpedagógus” fokozatba lépett pedagógus is ellát, amennyiben nem vesz részt a 326/2012. (VIII. 31.) Korm. rend 4. § (5) bekezdés szerinti feladatokban, azaz az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, vagy a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként.

A mentor feladatai:

  • segíti a gyakornokot az óvoda szervezetébe történő beilleszkedésben, pedagógiai, módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában
  • támogatja a Gyakornok által ellátott, pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységeket:
  • az óvoda pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,
  • az óvodai tevékenységek rendszerében a pedagógiai módszerek és a foglalkozási eszközök megválasztásában,
  • az óvodai tevékenységek, foglalkozások felépítésének célszerű tervezésében,
  • a minősítővizsgára való felkészítésében.

A mentor szükség szerint, de legalább egy, legfeljebb négy alkalommal meg kell, hogy látogassa a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások, tevékenységek rendjében a Gyakornokot. Ezen alkalmakkor a látottakat megbeszéli vele. Amennyiben a Gyakornok azt igényli, hetente konzultációs lehetőséget is biztosítania kell számára.

A mentor legalább félévente írásban köteles értékelni a Gyakornok tevékenységét, amit köteles átadni a Gyakornok és az intézményvezető részére.

Átmeneti rendelkezések alapján:

A Gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítővizsgára vonatkozó rendelkezéseket a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a Gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. Gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései szerint „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

A Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

Gyakori kérdés

A szakmai gyakorlati idő számítása

A szakmai gyakorlat elbírálása során figyelembe vehető-e az az idő, amelyet a pedagógus anyasági támogatás jogcímen otthon tölt a gyermekével?

Ez az idő nem számítható be a szakmai gyakorlat idejébe, ugyanakkor a fizetési kategóriát, a közalkalmazotti viszonyban eltöltött évek alapján kell meghatározni.

A szakmai gyakorlat elbírálása során figyelmen kívül kell-e hagyni a pedagógus-munkakörben foglalkozatott, gyermekét otthoni gondozása, ápolása jogcímen, 30 napon túli fizetés nélküli szabadságának időtartamát?

A 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés értelmében:

„A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt százalékát.”

A pedagógus gyakornoki idejéből 3 hónap van hátra. Hol jelentkezzen minősítő eljárásra?

Amennyiben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott 2 év 9 hónap gyakornoki idővel rendelkezik, akkor Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (Jogforrás: Nkt. 97. § (20) bek.)

Miként értelmezhető a 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdés rendelkezése a gyakorlatban?

„A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus – munkakörben foglalkozatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek tejesítése alól, és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.”

E szabály alkalmazásában a pedagógus fizetési fokozatának (Gyakornoktól- Kutatótanárig terjedő fokozatok) megállapítása alkalmával azt szükséges vizsgálni, hogy az a óvodapedagógusi végzettséggel, szakképzettséggel foglalkoztatásra kerülő szakember, aki:

  • nem rendelkezik két év, a 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésben felsoroltak szerinti szakmai gyakorlattal,
  • rendelkezik-e hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett munkaviszonnyal, közalkalmazotti jogviszonnyal.

Munkaviszony alatt értendő a Kjt. hatályba lépését megelőző években szerzett, munkáltató által bejelentett foglalkoztatási jogviszony, továbbá a hatályba lépéstől a magánszektorban szerzett, munkáltató által bejelentett jogviszony. A közalkalmazotti jogviszony értelemszerűen a Kjt. hatályba lépésének idejétől értelmezhető.

Az a pedagógus-munkakörben foglalkoztatásra kerülő jelölt, aki tehát nem rendelkezik a 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésben felsoroltak szerinti két év szakmai gyakorlattal, de rendelkezik – nem kevesebb, mint – hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett munkaviszonnyal, közalkalmazotti jogviszonnyal (pl. stewardess, cipész, kozmetikus, fodrász volt) és megfelel a pedagógus-munkakör betöltésére előírt feltételeknek, a 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdés felhatalmazásával, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek tejesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

Téves az az értelmezés, miszerint a besorolásra jogosult munkáltató, a nem pedagógus-munkakörben szerzett hat év munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony teljesülésének vizsgálatában, a 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésben felsoroltak szerinti szakmai gyakorlat alátámasztását kéri igazolni a foglalkoztatásra jelölttől.

Az e feltételeknek megfelelt pedagógusjelölt fizetési kategóriájának (kategória/év, 1–16 év) megállapítása során, arra kell figyelemmel lenni, hogy a jelölt, mikor (melyik évben, hónapban, napon) szerezte meg, a munkakör betöltéséhez előírt végzettséget, szakképzettséget.

Pedagógus I. fokozatba kerülés feltétele

A Pedagógus I. fokozatba a Gyakornok fokozatból leghamarabb a 3. évben lehet, minősítő vizsgán való megfeleléssel bekerülni. Minősítővizsga a nevelési-oktatási intézményekben 2013. szeptember 1-je és 2018. június 30-a közötti időszakban kerül megszervezésre.

A Gyakornok, eredményes minősítővizsga esetén „megfelelt” minősítést kap és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. Amennyiben a minősítővizsga „nem megfelelt” minősítéssel zárul, akkor a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik a gyakornoki idő. Egyéb esetben nem hosszabbítható meg ez az idő! A megismétlő minősítő vizsgát a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában kell teljesíteni.

Mi történik, ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott Gyakornok a megismételt minősítő vizsgán ismételten „nem megfelelt” minősítést kap?

A Gyakornok munkaviszonya a Nkt. 64. § (8) bekezdés felhatalmazásával, a minősítővizsga eredményének közlésétől számított tízedik napon, a törvény erejénél fogva megszűnik.

Amennyiben a megismételt minősítő vizsgát nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb jogviszonyt foglalkoztatási jogviszonyt létesít óvodában, úgy a 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet 2. § (1)–(5) bekezdés szerint kell eljárni (azaz Gyakornok fokozatba kerül besorolásra, a kinevezésében, munkaszerződésében foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves gyakornoki idő kikötésével, amely alapján a gyakornoki idő lejártának hónapjában újabb minősítő vizsgát kell tennie, a Pedagógus I. fokozatba lépéshez előírt eljárásban).

A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát követő év első napjával kerül sor.

A Pedagógus I. fokozatba lépéshez minimum feltétel a minősítővizsga alsó küszöbértékeként meghatározott 60%-os eredmény elérése.

Pedagógus II. fokozatba kerülés feltétele

  • Legkorábban a Pedagógus I. fokozatba való besorolást követő legalább 6 év szakmai gyakorlatot követően, saját kezdeményezésre – lehetőség.
  • Legkésőbb a „Pedagógus I.” fokozatba való besorolást követő 9 évi szakmai gyakorlatot követően – kötelezettség.

Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy legkésőbb a 8. évben meg kell kezdeni az eljárást ahhoz, hogy a 9. évre a pedagógus II. fokozatba kerülésről döntés születhessen.

Az eljárásban való kötelező részvételt a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követő módosított kinevezésben, munkaszerződésben.

A minősítési eljárásban a Pedagógus I. fokozatban lévő foglalkoztatott a teljesülő követelmények végeredményeként „megfelelt” minősítést kap és Pedagógus II. fokozatba kerül besorolásra.

Amennyiben a követelmények nem teljesülnek „Újabb minősítés szükséges” minősítést kap, amely esetben a minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal ismételhető meg.

Az eljárás megismétlésére a sikertelen minősítési eljárástól számított legkorábban 2 év szakmai gyakorlat megszerzése után, legkésőbb 11 év szakmai gyakorlat megszerzését követően kerülhet sor.

A megismételt minősítési eljárás eredményeként hozható döntések a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (4) bekezdés értelmében: a „megfelelt” vagy a „nem felelt meg” minősítés.

Ez utóbbi esetben a Nkt. 64. § (8) bekezdés értelmében a pedagógus közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva, a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított 10. napon megszűnik.

Amennyiben a megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie.

Az újabb minősítési eljárás során a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (4) bekezdést, illetve – a döntéstől függően – a Nkt. 64. § (8) bekezdést kell alkalmazni.

A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát követő év első napjával kerül sor.

A Pedagógus II. fokozatba lépéshez minimum feltétel a minősítővizsga alsó küszöbértékeként meghatározott 75 %-os eredmény elérése.

Átmeneti rendelkezések a Pedagógus II. fokozat elérése eljárásban

A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. Nevezetesen a Pedagógus I. fokozatba sorolását követően nem kell a hat év szakmai gyakorlat teljesülését megvárnia.

január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba történő besorolását (ideiglenesen) – minősítési eljárás lefolytatása nélkül – kérelmezheti 2014. április 30-ig az a pedagógus, aki pedagógus-szakvizsgával és 14 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 2014. április 30-áig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 8. §-ban előírt követelményeket. Az eljárást az Oktatási Hivatal jogosult megszervezni.

Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig köteles részt venni a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 3. § szerinti minősítési eljárásban. Amennyiben erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a pedagógus-munkakörben foglalkozatott elveszti a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

A Mesterpedagógus fokozatba kerülés feltétele

A Mesterpedagógus fokozat elérése nem kötelező.

Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban való részvételét kezdeményezheti a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus a pedagógus-szakvizsga és a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után.

A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás eredményeként hozható döntés: „Mesterpedagógus fokozatba lép” vagy „Pedagógus II. fokozatban marad”.

Ez utóbbi esetben a minősítési eljárás legfeljebb a minősítési eljárás befejezésétől számított 2 év szakmai gyakorlat után ismételhető meg. Ekként kell eljárni akkor is, ha a megismételt minősítési eljárás is sikertelen.

A Mesterpedagógus fokozatba lépéshez minimum feltétel, az alsó küszöbértéként meghatározott 85%-os eredmény elérése.

A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítést követő év első napjával kerül sor.

Mesterpedagógus fokozatot elért pedagógus kedvezményezettsége

Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki részt vesz az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítő eljárásában szakértőként vagy szaktanácsadói feladatok ellátásában, munkaidő-kedvezményben részesül. Ez óvodapedagógus esetében azt jelenti, hogy a munkaideje nem lehet több heti 25 óránál.

A kedvezményezettségre kiterjedően figyelemmel kell lenni arra, hogy a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus évente legfeljebb 25 alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával, alkalmanként 10 000 Ft értékhatárban megállapítva a díjazását, továbbá egy nevelési hetenként egy nevelési napra a munkahelyén a munkavégzés alól mentesül a szakértői, illetve szaktanácsadói feladatok elvégezhetősége okán.

A nemzetiségi nevelési feladatot ellátó óvodában szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére van jogosultság.

Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki nem vesz részt az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítő eljárásban a kötött munkaideje, neveléssel le nem kötött részében, heti 2 órában köteles:

  • ellátni a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését,
  • részt venni közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi, pedagógiai–módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában.

Átmeneti szabályok a Mesterpedagógus fokozatba kerülés feltételeiben

A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából. A pályázati eljárás lebonyolítására az Oktatás Hivatal a felhatalmazott szerv.

Ki vehet részt a pályázaton? Aki

  • rendelkezik 15 év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával,
  • szerepel az Országos szakértői vagy a szaktanácsadói névjegyzéken,
  • vállalja, hogy részt vesz az Oktatási Hivatal által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen,
  • vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.

Visszavonható-e a pályázati úton Mesterpedagógus fokozatba besorolás?

Igen, azonnali hatállyal visszavonandó, amennyiben a pályázati feltételek alapján vállalt feladatoknak nem tesz eleget a Mesterpedagógus fokozatba pályázati úton besorolt pedagógus. Ennek jogkövetkezménye a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és jogviszonyának megfelelő fizetési kategóriába való besorolása.  

Kutatótanár fokozatba lépés eljárása

A Kutatótanár fokozatba lépéshez a minősítő eljárást az a pedagógus kezdeményezheti, aki:

  • legalább két minősítési eljárásban sikeresen részt vett,
  • a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően 6 év szakmai gyakorlatot letöltötte,
  • a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen tudományos fokozatot szerzett, valamint
  • doktori címet doktori cselekmény alapján szerzett és
  • rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat.

Kinél kezdeményezhető a Kutatótanár fokozat eljárása?

A Kutatótanár fokozat eléréséhez előírt minősítési eljárást a pedagógus a munkáltatójánál kezdeményezheti, amely kérelmet a munkáltató köteles továbbítani az illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal felé.

A kormányhivatal megvizsgálja, hogy a pedagógus megfelel-e a Kutatótanár besoroláshoz előírt feltételeknek, továbbá megszervezi a minősítési eljárást.

A munkáltató a kormányhivatal igazolása alapján sorolhatja át a Kutatótanár fokozat eléréséhez előírt minősítési eljárásban részt vett pedagógust.

A Kutatótanár fokozatba besorolás a munkáltató hatásköre, a kormányhivatal igazolása alapján.

Kutatótanár fokozatot elért pedagógus kedvezményezettsége megegyezik a Mesterpedagógus fokozatot elért pedagógus kedvezményezettségénél leírtakkal.

A Kutatótanár fokozatba lépéshez minimum feltétel, az alsó küszöbértéként meghatározott 85%-os eredmény elérése.

A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítést követő év első napjával kerül sor.

Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb 1%-a sorolható be.

 

Gyakori kérdés a pedagógus életpálya modell bevezetésével összefüggésben

 

Mikortól kerül bevezetésre a Nkt. 7. számú mellékletben szabályozott garantált illetményalap százalékos mértéke?

szeptember 1-jétől.

A csökkentett mértékű, de továbbra is a minimálbérhez kötött illetményalap:

szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének:

118,5%-a, középfokú végzettség esetén (120),

157,8%-a, alapfokozat esetén (180),

172,9%-a, mesterfokozat esetén (200).

szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének:

118,9 %-a középfokú végzettség esetén,

163,3 %-a alapfokozat esetén,

179,6 %-a mesterfokozat esetén.

A minimálbért 2014. évre meghatározó jogszabály:

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet, amely 2014. január 1-jén lépett hatályba és rendelkezéseit első ízben a 2014. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

(Paszkoszné Kulcsár Andrea)

[product id=”348″ sku=””]