A farsangi esketés idén is a hagyományőrzők feladata lesz Zalalövőn, a kisvárosban ugyanis lassan két évtizede nem akadt olyan legény, aki farsang idején önként adta volna fejét a nősülésre – jelentette Pintér Antal, a Salla Művelődési Ház Igazgatója az MTI-nek.
A rönkhúzás évszázados hagyományát így aztán évről-évre fel tudják eleveníteni a zalai településen, mert a falu népe csak akkor tarthatja meg a farsangi menyegzőt, ha vízkereszttől hamvazószerdáig nem volt esküvő a településen.
Bagóleső Rezső és Gaz Ella szombati lakodalmára a falu apraja-nagyja hivatalos, bárki szemtanúja lehet, amint a leányzót szégyenrönkre ültetik és végighúzzák a főutcán. A lagziban idén két kisbíró is segédkezik, akik az új párhoz idézett tréfás köszöntőkön kívül Zalalövő történetéről is faragtak versikéket. A “krónikaírás” Pintér Antal szerint egyre nehezebb feladat, mert a településen már nem nagyon történnek érdekes esetek, megsérteni pedig senkit sem akarnak a gúnyversekkel.
A göcseji parasztvilágban télbúcsúztatáskor nagy hagyománya volt a kormozásnak, maszkázásnak is – mondta el Marx Mária néprajzkutató az MTI-nek. A farsang egyébként is a vidámság, az evés, ivás és a tánc ideje volt. Vízkereszttől húshagyó keddig még bátran fogyaszthatták a finomabbnál finomabb ételeket, disznóhúst, káposztát, kocsonyát, fánkot és hozzá jófajta zalai borokat.
Maszkázáskor leplekbe öltöztek, a sötétben így riogatták a járókelőket, és tréfából gyakran még a szembejövők arcát is bekormozták. A falvakban két dramatikus játék is jellemző volt; beöltöztek papnak, majd a gyászszertartás alatt feltámadt a halott. Jónéhány településen szokás volt a fordított esküvőt is, amikor a férfi viselte a menyasszonyi ruhát.
A szokások nagy része kiveszett már, de egyre több közösség, település eleveníti fel ismét a hagyományokat – tette hozzá Marx Mária.
Forrás: MTI
