A közoktatásról szóló törvényt módosító 2008. évi XXXI. törvény záró rendelkezései között található az a módosítás, amely az alapfokú művészetoktatási intézményben a pedagógusmunkakör betöltésének feltételeit érinti.
A 17. § (1) bekezdésének kiegészített k) pontja értelmében az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain – a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári vagy művész szakképzettség mellett – megfelelő végzettségnek és szakképzettségnek minősül a szakirányú tanítói szakképzettség is. A közoktatásról szóló törvény 55. §-ának kiegészítése az új elnevezésű magasabb vezető, vezető beosztásokról rendelkezik, amelyet az tett szükségessé, hogy az utóbbi időszakban lezajlott átszervezések, összevonások révén a szokásosnál több tagintézményt tartalmazó,
nagyobb közoktatási intézmények jöttek létre.
A fenntartónak lehetősége van arra, hogy a közoktatási intézmény vezetésével főigazgatót bízzon meg, ha a tagintézményei különböző településeken találhatók, vagy ha az egy településen működő többcélú intézmény tagintézményeinek száma meghaladja az ötöt, illetve ha a többcélú közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek száma meghaladja az ötöt. Ezekben az esetekben a tagintézmény, az intézményegység élére igazgató, óvodavezető bízható meg. E rendelkezések alkalmazhatók akkor is, ha az intézmény alapító okirata szerint a felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám eléri az 1500 főt.
A főigazgatóra egyebekben az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy a munkáltatói jog gyakorlója dönthet úgy, hogy a főigazgató részére nem kell alkalmazni a kötelező óraszámra vonatkozó rendelkezéseket. Kimondja a módosítás, hogy az igazgatóra és az óvodavezetőre a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
• Fontos rendelkezést tartalmaz az 55. § új (4) bekezdése, amely szerint az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan – a törvény által véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény, a vélemény
kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
• A módosító törvény 17. §-a (3) bekezdésének h) pontja értelmében változott a tanítási időkeret meghatározása is: a munkáltató a pedagógusok munkáját „legalább” kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg (1. számú melléklet Harmadik rész II/6.pont).
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításának tervezete – amely egyeztetés alatt áll – egyrészről megszünteti a külön feladatellátási terv készítésének kötelezettségét, másrészről az „Új Tudás Műveltség Mindenkinek” Cselekvési Tervhez kapcsolódik.
A módosítás hatályon kívül helyezi a feladatellátási terv készítésére vonatkozó szabályt, az ide tartozó feladatok, kötelezettségek előírása munkatervi szabályozásba kerül, ezzel jelentősen csökkentve az adminisztrációs terheket. Az „Új Tudás Műveltség Mindenkinek” Cselekvési Tervhez kapcsolódik a pedagógusok jobb megbecsülését megalapozó ösztönző-rendszer kialakítása, amelynek célja, hogy megteremtse a pedagógus-hivatás vonzóvá tételét a legtehetségesebb és legalkalmasabb fiatalok számára, a legnehezebb pedagógiai munkát végző pedagógusok fokozottabb, jobb megbecsülése, valamint a munkájukat magas színvonalon végző, kimagasló teljesítményeket elérő pedagógusok teljesítményének valódi elismerése.
2009-től – pályázat útján – kiegészítő illetményben részesülnek az Integrációs és Képességkibontakoztató Támogatás rendszerébe bekerült közoktatási intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását végző pedagógusok. Az összeg a garantált illetmény 10-100%-áig terjedhet, amelyről az intézmény vezetője dönt. A rendelet rögzíti a döntésnél figyelembe veendő szempontokat.
A pályakezdő pedagógusoknak kiegészítő illetmény jár, amelynek összege az egyetemet végzetteknél havi 32 000 forint, főiskolát végzetteknél havi 20 000 forint. A kiegészítő illetmény 21 éven keresztül illeti meg a pedagógusokat, amely 3 évenként fokozatosan csökkenve közelít a középkorosztály garantált illetményéhez. Kiegészítő illetményt kapnak a tervezet szerint a közoktatási intézmények vezetői havi 20 – 40 000 forint összegben. A kiegészítő illetményt az intézmény nagyságától függően, differenciáltan – a mindenkori közalkalmazotti pótlékalap százalékában – határozza meg a
jogszabály.
A rendelet meghatározza, mely időpontoktól kell első ízben alkalmazni az egyes kiegészítő illetményekre vonatkozó rendelkezéseket, és megállapítja a pályakezdő pedagógusok kiegészítő illetményének összegét az első hét fizetési fokozatban.
Kategória: Jogszabályváltozások
