A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
A kultúra fontos eszköz, amelynek segítségével lényeges üzeneteket lehet közvetíteni az országról – mondta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a magyar kultúra napja alkalmából. A diplomata emlékeztetett: 25 évvel ezelőtt a magyar kultúra napját Fasang Árpád zongoraművész, későbbi Unesco-nagykövet vezette be, ami jól jelzi, hogy ennek a napnak kezdettől fogva volt egy “nemzetközi kisugárzása”. A kulturális diplomácia nem azt jelenti, hogy “a kultúra pusztán bokréta a kalapunk mellett”, hanem a mai nemzetközi rendszerben egy olyan fontos eszköz, amely nagyon lényeges üzeneteket továbbít az országról – fogalmazott. Úgy vélte, hogy “manapság, amikor erre nagy szükségünk van, a magyar kultúra sokszínűsége, a nemzetiségek kultúrájába is lenyúló gyökerei, nemzetközi sikerei” jelentős mértékben hozzájárulnak az ország érdekérvényesítő képességének javításához.
Prőhle Gergely felidézte: az elmúlt évben rendezték meg a magyar-olasz kulturális évadot, amelynek keretében egyebek mellett a Budapesti Fesztiválzenekar fellépett Rómában, fotókiállítást rendeztek Robert Capáról, a firenzei Uffizi-képtárban pedig magyar festők önarcképeiből tartottak kiállítást. Emellett rengeteg más koncertet és kiállítást is szerveztek – tette hozzá. A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy 2013-ban közép-európai év volt a magyar külpolitikában, hiszen az ország töltötte be a Közép-európai Kezdeményezés elnöki posztját, júliustól pedig a visegrádi csoport (V4) élén áll egy évig. Ehhez kapcsolódik, hogy a Berlinale kísérőrendezvényeként tartott Cinema Total középpontjában idén a visegrádi együttműködés áll.
Azzal kapcsolatban is több programot szerveztek, hogy tavaly a szlovákiai Kassa viselte az Európa kulturális fővárosa címet – mondta. Hozzátette: a magyar V4-elnökséget pedig világszerte kulturális programok kísérik, aminek az a lényege, hogy minél hatásosabban mutassák be a régió kultúráját. A diplomata közölte: a magyar kulturális diplomácia egy másik iránya a keleti nyitás politikájával függ össze. Ez nem új dolog, ahogyan azt Vámbéry Ármin és Stein Aurél tevékenysége is bizonyítja – mutatott rá. Megjegyezte: a keleti vonatkozásban is igyekeznek javítani a magyar külpolitika hatékonyságát és eredményességét kulturális eszközökkel.
Forrás: Wikipédia, MTI
[product id=”228″ sku=””]