- A mappa-portfólió
Az alábbiakban bemutatott mappa-portfólió rendszerre tekintsünk ötlettárként, gondolatébresztőként, amelyet használhatunk pályázati vállalásként vagy önálló fejlesztésként, saját elképzeléseinkre szabva.
A mappa-portfólió rendszer felépítése az óvodában[1]
[1] Az ábrát Hujber Tamásné dolgozta át jelen tanulmányhoz, 2013-ban. Eredeti változata a következő helyen található: Hujber Tamásné: Portfólió és egyéni fejlesztési terv használata az Arany János Tehetséggondozó Programban. In: Új Pedagógiai Szemle, 2010. 8–9. szám, 105. p.
A felsorolással ötleteket kívántunk adni a mappák „végtelen” számához.[2] A mappákat összefoglaló táblázat információiból látható, hogy az egyes óvodai években más és más prioritással készülnek/egészülnek ki a portfóliók. Ezekkel összhangban van a mapparendszer, amelynek alap hármas tagozódását a következő ábra mutatja be.
A mappa-portfólió rendszer 3 alapja[3]
[3] Hujber i. m. (26. j.) 102. p.
Gyűjtőmappa:
Funkciója központi, innen indul ki minden tartalmi mappa összerendezése. Ha az alap gyűjtőmappa hiányos, akkor a belőle építkező mappák sem mutathatnak a gyermekről teljes képet.
Az információk tárházát jelenti az elektronikus rögzítőfelület által adott formátumok felhasználásával:
- Dokumentumok: a gyermek rajzai, események, történések bemutatása; jellemzések, esetleírások, személyes feljegyzések, vidám mondatok
- Képek: a gyermek játékáról, kapcsolatairól és tevékenységeiről, szocializációs törekvésekről; gyermekmunkák szkennelése; hangulatok, érzések megörökítése, a 3-4 év folyamatos dokumentálása
- Videofelvételek/hangfelvételek: az évenkénti felvételt javasolunk, nagyon élvezik a gyerekek, amikor nagycsoportban visszahallgatják, illetve visszanézik magukat. A szülőknek is különös értékkel bír. Lehetőséget biztosít a gyermekek külső fejlődésnek nyomon követésére, segíti az integritás megvalósulását.
Fejlődési mappa: alapvető célja a gyermek fejlődését, előrehaladását bemutatni, az adatok összehasonlító elemzését tartalmazhatja.
Folyamat-mappa: bármilyen nevelési folyamatra aktualizálható, az egy-egy területhez tartozó minden kis építőelem bekerül ide.
Bemutatómappa: a gyermek optimális személyiségfejlődését mutatja, eredményekkel, részletekkel, az óvodai időszak zárásaként, készülve az iskolába. Fontos prioritásokat élvez benne a különböző készségek, kompetenciák bizonyítása, a gyermek személyiségének összetettségét, sokszínűségét mutatva. Ezt nem csak elektronikus, hanem nyomtatott formátumban is elkészítik a gyermekek (családok), hiszen viszik magukkal életük következő állomására.
Bemutatótabló: időben egyszer, záró bemutatótabló funkcióval, kiállítás készítése. Az egyénenként elkészülő tabló 50×70 cm-es, keretezett formátumú. A tablók, poszterek alkalmasak arra, hogy a válogatás után egy egyedi design-nal (képpel, rajzzal, fotóval) minden gyermek a saját arculatát mutassa be. A gyermek közösen dönt az óvodapedagógussal és a szülőkkel arról, hogy mire büszke, mi kerüljön a tablóra az óvodai 3-4 év anyagából.
Értékelőmappa: szerepe kiemelkedő az egyéni fejlesztési tervek készítésében, a gyermekekkel való egyéni törődés tekintetében.
Speciális mappa lehet:
- „Mi leszek, ha nagy leszek?” című mappa: a távolabbi jövőképhez kötődő elképzelések, rajzok, fogalmazványok, interjúk, videofelvételek stb.
- „Iskolába készülök” című mappa: segíthet áthidalni az óvoda–iskola átmenet feszültségét, hiszen a gyermeknek alkalma van beszélni róla, készülni rá, mappát rendezni (például: mit vinnél magaddal, mire vagy büszke, mit jelentett számodra az óvodában eltöltött 3-4 év; tehetséges területek bemutatása, mérési eredmények, pedagógiai jellemzések, szakmaiteam-értékelések, visszajelzések, visszatükrözések a gyermekről, családjáról).
- táblázat: A mappa-portfólió rendszer elemeinek megjelenése az óvodai időszakban (ajánlat)[4]
| Óvodai időszak | Prioritások | Mappa | Tartalom |
|
A gyermek bemutatómappájának létrehozása – legfontosabb történések, események. | Bemutatómappa: 0–3 éves időszak legszebb pillanatai (szülők készítik a gyermekkel közösen válogatva) – elektronikus.
Értékelőmappa az óvoda első évéről. |
Legfontosabb események, legszebb pillanatok, alkotások, fotók, videofelvételek stb.
Családlátogatás megfigyeléseinek eredménye, játékmegfigyelés adott szempontsor alapján. Korai rajzok; játékhelyzetben fotózás; fotózás egyénileg, csoportos környezetben; családlátogatás tapasztalatai. |
| folyamatosan | A teljes gyűjtőmappa anyagának összerendezése. | Gyűjtőmappa, amibe év közben folyamatosan kell elemeket elhelyezni. Ennek megértetése a családokkal fontos lépés. | Különböző életterek bemutatása, központban az ÉN áll.Portré, videofelvétel, hangfelvétel készítése mindenkiről. |
|
3-4 éves korig az első óvodás év történéseinek összegyűjtése, a mappa véglegesítése. | Tematikus tartalmi mappák:
|
A fenti tartalmi elemeken kívül berakhatók például eseményleírások, a családdal kapcsolatos standardizált mérőanyagok és eredményeik, tesztek, óvodapedagógusi visszajelzések, szereplések, szülői interjú, családlátogatás tapasztalata, videós önreflexiók (1-3 kérdésre adott válasz felvétele). |
| folyamatosan | A 2. óvodai év anyagának folyamatos gyűjtése. | Gyűjtőmappa a 2. óvodai év anyagához. | Különböző életterek bemutatása, központban az ÉN áll.A gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok szöveges értékelése az aktuális évben végzett tevékenységekről. |
|
A bevált algoritmus szerint a 2. óvodai év anyagának összerendezése, véglegesítése. | A tematikus tartalmi mappák bővítése a 2. óvodai év anyagával. | Önreflexiók elkészítése, óvodapedagógusi és szülői visszajelzések gyűjtése, szöveges értékelések.Szülőkkel végzett megbeszélések feljegyzései.
Egyéni fejlesztési terv aktualizálása. Az óvodai csoport munkájának értékelése, produktumok (fotók), szereplések. |
| folyamatosan |
|
Gyűjtőmappa véglegesítése a nevelési év végén.
A gyermek óvodás ballagása kapcsán bemutatótabló készítése.
Bemutatómappa készítése az óvodától való búcsú alkalmából, az iskola 1. osztályára. |
Minden tartalmi elem kell, ami segíti a gyermek bemutatótablójának és mappájának létrehozását.
Kiállítás rendezése a bemutatótablókból: a 3 év óvodai sikertörténéseiből, eredményeiből, legszebb pillanataiból, 50×70 cm-es tabló elkészítésével.
Bemutatómappa összeállítása a szülővel, óvodapedagógussal, gyermekkel közösen. Tartalma: amit a gyermek meg szeretne mutatni, amire büszke. |
| Közben bővülhetnek a tematikus tartalmi mappák: pl. sport, társas kapcsolatok / barátok, iskolába készülök | |||
| Közben más szempont alapján válogathatunk a gyűjtőmappából (pl. „Iskolás leszek” c. mappa; „Mi leszek, ha nagy leszek?” c. mappa) | |||
[4] A táblázatot Hujber Tamásné készítette jelen tanulmányhoz, 2013-ban.
Szülői együttműködés kidolgozása
További feladat: szülők bevonásának éves terve – esetleg rendszerszintre való beemelése.
- táblázat: Szülők bevonódásának éves terve (ajánlat)[5]
| Tartalmi elem | Tervezett időszak | Cél |
| Fejlesztő szakmai team megbeszélések | 2 havonta 1-1 alkalom(2. óvodás év tavaszától) | A szülő legyen szerves része a gyermeke fejlesztésének. |
| Gyermek portfóliójának elkészítése | Minden nevelési év őszi és tavaszi időszaka | A családon belüli összetartás, a gyermekkel való közös munka öröme hasson pozitívan a családokra. |
Közös program a csoporttal – óvodán kívül:
|
Évente ősszel és tavasszal | Az óvodán kívüli, idegen helyzetben az összetartás, a segítségnyújtás, a szülők egymásra figyelése. |
| Szülői konzultáció | Negyedévente | A csoportban dolgozó szakemberek számára (dajka, fejlesztőpedagógus, óvodapedagógus, szülő stb.):
|
| az óvodapedagógusnak, pedagógiai asszisztensnek, dajkának | Évente ősszel és tavasszal | Szülői bevonódás tartalmi megújítása;Szülői érdekeltség növelése, az elfogadás erősítése. |
| Kommunikációs tréning | 2 hetente | Anya-gyermek kommunikációs helyzetgyakorlatok:
|
[5] A táblázatot Hujber Tamásné készítette jelen tanulmányhoz, 2013-ban
Az átmenet fokozatossá tétele
További feladat lehet: a nagy életkori különbségek kezelésére terv készítése.
Intézményi mentálhigiénés tervek készítése
További feladat: az intézményi mentálhigiénés terv koncepciójának bemutatása, ajánlott struktúra – esetleg rendszerszinten az intézményi dokumentumok körének – törvényben szabályozott – kiegészítése.
Az intézményi mentálhigiénés terv koncepciója – ajánlott struktúra:
- Mentálhigiéné a köznevelésben
- A köznevelés szereplőinek mentálhigiénés állapotfelmérése
- Cél a prevenció
- Tananyagba beépíthető mentálhigiénés tartalom
- Mentálhigiénés tanácsadás színterei
- Megajánlott tartalmak / Gondolkodjunk közösen!
- Eszközök, módszerek a hatékony munkavégzést elősegítve
7.1 Mozgósítható humánerőforrás, javaslat
7.2 Tárgyi erőforrás igénytervezés
7.3 Módszerek bemutatása
- Folyamatszabályozás
- Glosszárium
- Felhasznált irodalom
Mellékletek:
- Ajánló bibliográfia az iskolapszichológia, mentálhigiéné témaköréhez
- Mérőanyagok
- Pedagóguskonzultáció előrejelző lapja
Egységesített adatközlést kezdeményezni a további kutatások támogatása érdekében
A gyermekkor pedagógiai és pszichológiai sajátosságainak megértése – tudatos megismerésre törekvés
A bemutatott országok gyakorlatában kettő központi témára fűzzük fel ajánlásainkat:
- A gyermek életkori sajátosságainak és iskolaérettségének figyelembevételével történő fejlesztési protokoll (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Ez tartalmazza az egyéni fejlesztés dokumentációját érintő formai és tartalmi javaslatokat is.
További feladat: a fejlesztési protokoll fő elemeinek rögzítése.
A fejlesztési protokoll fő elemei (ajánlat)[6]:
- Diagnosztikai mérőanyag használata, fejlesztése, a nem standardizált mérőanyagok mérési szakemberrel történő ellenőrzése – hivatalos igazolással rendelkezzen az intézmény
- Mérési ütemterv készítése – partnerek munkájának beemelése itt szükséges (pl. Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, óvodapszichológus, utazó szakemberek – logopédus, mozgásterapeuta, fejlesztő szakemberek
- Egyéni fejlesztési terv készítése – általános, átfogó adatok; havi fejlesztési koncepció, éves célkitűzés
- Szakmai team működtetése: folyamatos konzultáció a gyermekről, családdal való szoros kapcsolattartás, fejlesztésben részt vevő szakemberek esetmegbeszélése
- Azonosság, a pedagógusok és egyéb szakemberek jelenléte, a velük való interakciós lehetőségek élét vennék a mostani átmeneti problémák nagy részének.
Az általunk ajánlott másik területhez kapcsolódóan a vizsgált nemzetközi példák többféle gyakorlatot követnek. Az előiskolázás, az óvodai szakterületek kötelező jellege mind az iskola hatását hozná életkorban előrébb. Ha ezzel kevésbé, az átívelő célok megjelenésével viszont annál inkább egyetértünk. Ez Svájc gyakorlatára jellemző, ahol nem fizikailag, hanem szellemiségében próbálják meg feloldani a gyermekekben és családjaikban meglévő, átmenethez kötődő feszültséget.
Az átívelő célok módszertani kategóriája kidolgozásra kerülhetne az óvodai és az iskolai pedagógusok együttműködése által. Ez enyhítené a jelenleg fennálló együttműködési anomáliákat, az egymás kompetenciahatárait vizslató szemléletet, mert közös cél kell az attitűd megváltoztatásához. Ha az intézményi szintű elemzést alkalmazzuk a vizsgált jó gyakorlatok terén, akkor várható, hogy az általunk itt felsorolt lehetőségek némelyike megerősítve, némelyike háttérbe szorulva kerül ki.
[6] Az ábrát Hujber Tamásné készítette jelen tanulmányhoz, 2013-ban.
(Szent-Gály Viola)
[product id=”344″ sku=””]
