Melyek a természetes mozgáskészségek?

„A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó” mozgásfeladatok a differenciálásra épülő pedagógiai gondolkodás elemi feltételét jelentik. Mit jelent azonban az egyéni fejlettségi szinthez igazodás? Hogyan lehet jól megvalósítani? Már régóta tudjuk, hogy a gyermekek biológiai életkora között nagy eltérések lehetnek már az óvodába lépés pillanatában is. Ez természetszerűleg igaz lehet a kognitív, az emocionális és a szociális szféra fejlettségére egyaránt. A vegyes életkorú csoportok esetében még nehezebb a helyzetünk. A szomatikus fejlődés során mind az idegrendszer, mind az izomrendszer és csontrendszer, mind a keringési rendszer folyamatosan és megállíthatatlanul érik és növekedik. Ezzel párhuzamosan egyre szélesebb mozgásrepertoárt tanul meg az óvodás. Ezt a folyamatosan felépülő mozgásrepertoárt a természetes hely- és helyzetváltoztató, valamint finommotoros (másként: manipulatív) mozgások mindennapokban állandóan jelen lévő felfedezése, megtapasztalása, próbálkozásokon keresztüli gyakorlása jelenti (lásd táblázat). 

Ahogy a gyermek próbálkozik a különböző természetes mozgásainak változó körülményekhez történő igazításához, fokozatosan fejlődik a mozgáskoordinációja. Például a különböző típusú mászókákon általában különböző a lépcsőfokok távolsága. Ha az óvodás fel akar mászni ezekre, akkor igazítania kell a fellépést a távolsághoz, vagyis szabályoznia kell a mozdulatot.

Az alábbi táblázatban számba vettük a természetes mozgáskészségeket. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes mozgáskészségek csoportosítása csak elvi, és nem teljes körű. Csak a testnevelés szempontjából hangsúlyos alapkészségeket tartalmazzák. A stabilitási készségek között tipikusan találhatók olyanok, amelyek lehetnek hely- és helyzetváltoztató mozgások, illetve azok kombinációja is. 

 A fundamentális (funkcionális, természetes) mozgáskészségek*
Lokomotoros (helyváltoztató) mozgáskészségek Stabilitási (helyzetváltoztató) mozgáskészségek Manipulatív (finommotoros) mozgáskészségek
•    járások
•    futások
•    oldalazások
•    irányváltások, megállások
•    menekülés és üldözés
•    szökdelések
•    ugrások és érkezések
•    kúszások, csúszások
•    mászások
•    lendítések, körzések
•    hajlítások és nyújtások
•    fordítások, fordulatok
•    tolások és húzások
•    emelések
•    testsúlymozgatások és támaszok
•    gurulások és átfordulások
•    dőlések és esések
•    egyensúlyozások
•    függések és lengések
•    gurítások
•    dobások
•    elkapások
•    rúgások, labdaátvételek lábbal
•    ütések
•    ütések eszközzel
•    labdavezetések kézzel, lábbal
•    eszközök megállítása, átvétele
•    egyéb eszközhasználati formák



Az óvodáskor a természetes mozgáskészségek (másként: alapkészségek, fundamentális mozgások) tanulásának, fejlődésének, formálódásának időszaka. Ha a természetes mozgások fejlettségi (szabályozottsági) szintje nem alakul ki kellő mértékben, akkor a későbbiekben (iskoláskorban) bizonyosan jelentős nehézségek várhatók a különböző sportmozgások tanulásakor. Ennek egyszerű oka, hogy minden sportági mozdulat visszavezethető egy vagy több természetes mozgásra, illetve azok kombinációira. A fentieken túl tudományosan is igazolt, hogy a mozgásügyesebb gyermekek már óvodáskorban is többet mozognak, fizikailag aktívabbak, mint kevésbé ügyes társaik. 
További érdekes információkat, játékötleteket talál a Testnevelés, testmozgás című kiadványunkban. Részletek itt>>