- Személyiségi jogok a munkahelyen
Kérdés
Mi a teendő, ha a munkahelyemen négyszemközti beszélgetést folytatok egy kollégámmal, és ő azt ellenem felhasználja, pletykákat indít, a beszélgetést telefonon rögzíti, másoknak mutogatja, és nekem ebből kellemetlenségem származik?
Válasz
A kérdéses esetben a munkavállaló személyiségi jogait (itt: jó hírnévhez, hangfelvételhez való jog) egy másik munkavállaló sérti meg. A munkavállalók egymással szembeni felelőssége nem munkajogi, hanem polgári jogi kérdés. Ezért a választ a Ptk. alapján kell megadni, és a jogvitára az általános hatáskörű (polgári) bíróság rendelkezik hatáskörrel. A Ptk. a személyiségi jogok megsértése esetére háromféle szankciót tartalmaz: felróhatóságtól független szankció, sérelemdíj és kártérítési felelősség.
A felróhatóságtól független szankciók körében, akit személyiségi jogában megsértenek, önmagában a jogsértés ténye alapján, az eset körülményeihez képest követelheti:
- a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint [Ptk. 2: § (1) bek.].
Emellett akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy: a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékéről a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel egy összegben határozza meg (Ptk. 2:52. §). A jogsértéssel okozott hátrány tehát a fizetendő sérelemdíj mértékében kerül értékelésre.
A fentieken túl, amennyiben a személyiségi jogok megsértése miatt valaki kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését (Ptk. 2:53. §).
A háromféle szankció a jelen esetben jelentheti azt, hogy a személyiségi jogaiban megsértett munkavállaló kéri a bíróságtól, hogy kötelezze kollégáját a hangfelvétel megsemmisítésére, a munkatársak előtti nyilvános bocsánatkérésre, ezenfelül bizonyos pénzösszeg sérelemdíjként való megítélésére. Ha az incidensből kára is származott, ezt is érvényesítheti, a kár bekövetkezését és mértékét viszont a károsultnak kell majd bizonyítania.
(Munkaügyi levelek 2014. 05. 19.)
(Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária)
[product id=”334″ sku=””]
