Vészhelyzetek gyermekkorban 1. rész.

Minden szülő tart attól, hogy gyermeke egyszer nagyot esik a biciklivel, félrenyel egy mogyorót, vagy súlyos fertőzést kap el. A kérdés az, hogyan lehet felismerni, hogy nagy a baj, hogyan állapítható meg gyorsan, milyen állapotban van a kicsi? Mikor kell hívni a háziorvost, mikor a mentőt?  Dr.Krivácsy Péter gyermekgyógyász, a Léghajó Program elnöke, mentőorvos, a Gondolkodj Egészségesen! Program Biztonság rovatának Arca most csokorba gyűjtötte a legfontosabb gyermekkori vészhelyzeteket, és a legfontosabb, akár életmentő fogásokat, melyeket szülőként vagy óvodapedagógusként jó, ha elsajátítunk. Elsőként az eszméletvesztéssel kapcsolatos tudnivalókat szedtük össze.

 
 

A gyermekkori betegségek jelentős része hirtelen kezdetű, és gyorsan változnak a tünetek. Ezért előfordul, hogy a döntést időközben felül kell bírálni, pl. azt a hasmenéses gyereket, aki a délelőtti orvosi viziten még otthon ápolható állapotban volt,  délutánra kórházba kell vinni.

Néhány gyakran előforduló helyzetről olvashatnak az alábbiakban, olyanokkal, amikkel bármikor találkozhatunk akár otthon, akár oviban, akár a játszótéren. Kérjük tekintsék ezt egy első merítésnek a gyermek elsősegélynyújtás terültén.

Eszméletvesztés

Az eszméletvesztés mindig ijesztő. Számos okból kialakulhat, esetenként nem is nyilvánvaló, hogy miért. Gyakori az ájulás és a lázgörcs, viszonylag gyakoriak a balesetek, ritkábbak a mérgezések, a hőguta, az agyhártya- agyvelőgyulladás, cukorbetegség, és az agy különböző betegségei. Bármilyen okból is alakult ki eszméletvesztés, a hétköznapi ájulás kivételével komolyan kell venni és azonnali teendőket igényel. Különösen az elhúzódó és/vagy légzészavarral járó eszméletvesztés veszélyes.

Első teendők.

– Ha nem fekszik, akkor helyezze óvatosan vízszintes, nem puha felületre.
– A légzés ellenőrzése. Ha nem lélegzik, haladéktalanul kezdje meg a befújásos lélegeztetést. Ha baleset    következtében   alakult ki az eszméletvesztés, figyeljen a nyaki gerinc védelmére.
– Ha nem sérülés miatt történt az eszméletvesztés, akkor fektesse stabil oldalfekvő pozícióba. Ne hagyja magára, figyelje meg folyamatosan.
– Rángógörcs esetén lazítsa meg a ruhát a nyaka körül, hogy ne akadályozza a légvételt, elszürkülés, nyilvánvalóan súlyos légzészavar esetén végezzen befújásos lélegeztetést, amíg fenáll.
– Hívjon mentőt. Abban az esetben, ha hétköznapi ájulás történt, akkor ne.

Amit nem szabad tenni.

– Ne akarja megállítani a rángatózást. Csak sérülést lehet vele okozni.
– Ne dugjon a görcsölő gyermek szájába semmit. Hátratolhatja a nyelvet és elzárhatja a levegő útját.
– Ne pofozgassa, ne tartsa víz alá. Ezek is csak fokozzák a sérülés esélyét.

Lázgörcs.

6 hónapos és 5 éves kor között fordul elő ez a kórálapot. Eredetét illetően megoszlanak a vélemények, de elsősegély szempontjából ugyanúgy kell eljárni, mint egy epilepsziás görcsnél (ld. fent). A lázgörcs alapvetően jóindulatú betegség, a görcsroham majdnem mindig néhány percig tart és gyorsan rendeződik a gyerek állapota. Ettől persze ez egy ijesztő jelenség. Fontos, hogy a lázgörcs jelentkezése esetén nem a lázcsillapítás fogja megoldani a problémát, legfontosabb a biztonságba helyezés és a légzés biztosítása, leginkább óvatos oldaltfektetéssel. A lázgörcs ismétlődhet, de szerencsére ez csak kb. 30%-ban következik be. A lázgörcs ismétlődését nem lehet korai lázcsillapítással megakadályozni.

Ájulás.

Többnyire tartós egy helyben állás alkalmával vagy hirtelen felálláskor fordul elő. Sokszor émelygés, hányinger, szédülés, verejtékezés előzik meg. Az eszméletvesztés néhány percig tart, majd gyorsan szűnik. Oka a véreloszlásváltozás miatt létrejött vérnyomáscsökkenés és pulzusszámcsökkenés következtében kialakuló csökkent agyi véráramlás. Megelőzhető, ha hosszabb ideig tartó álláskor időnként megmozgatja magát, vagy ha kerüli a fekvő helyzetből való hirtelen felállást. Serdülőkön, lányokon gyakoribb. Az elájult gyermeket óvatosan vízszintbe kell fektetni, lábait kissé megemelni.

Stabil oldalfektetés

Alapelvek.

– A száj alul legyen, hogy a folyadék szabadon távozhasson.
– A testhelyzet legyen stabil. Csecsemőnél ehhez szükséges lehet pl. egy kispárna, hogy megtámassza a hátát.
– A légzést semmi ne akadályozza.
– Figyeljen a gerinsérülés lehetőségére.

Affektív apnoe.

Kiskorban, általában 3-4 éves korig fordul elő. Hirtelen ijedtségre, érzelmi ingerre a gyerekek egy része ilyen reakcióval reagál. Mintha bentakadna a levegő, sokszor meg is merevednek egy pillanatra, van aki el is ájul. Erős ingerek, pl. ráfújás, hideg víz megszakíthatják a folyamatot. Ijesztő, de veszélytelen jelenség.

Hívjon mentőt minden esetben:

– ha a gyermek nem lélegzik vagy nehézlégzése van vagy lilásszürke a bőre,
– bármilyen baleset után eszméletlenség, zavartság, hányás, nagyobb nyílt seb, folyamatos és/vagy – lüktető vérzés lép fel, erős fájdalma van. Nyaksérülés után, ha fájdalmat, merevséget észlel a sérülés helyén.
– láz, fejfájás, hányás, nyaki merevség előfordulásánál,
– hirtelen kialakult rángógörcsnél, eszméletlenségnél,
– mérgezés esetén.

Hat ötlet, amely sürgős helyzetben segítség

1. Készítsen listát a vészhelyzetben használható telefonszámokról (a könyv végén segítünk összeállítani), és tartsa magánál. Külföldön a helyi számokról is tudakozódjon.
2. Tartson otthon elsősegélydobozt, amely tartalmazza a legfontosabb gyógyszereket, kötszereket, eszközöket.
3. Helyezzen el jól látható házszámot otthon, hogy ha szükséges, a mentő könnyen megtalálja.
4. Rögzítse gyermekéről a következőket: 

– Az eddig megkapott oltások (oltási könyv).
– A korábban lezajlott, vagy jelenleg is fennálló fontosabb betegségek listája, dokumentációja.
– Ha szed gyógyszereket, akkor mit, mennyit, miért.
– Van-e allergiája, és ha igen, mire.
– Mi a vércsoportja.
– Magassága, testtömege.

5. Tanítsa gyermekét arra, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
6. Tanuljon meg újraéleszteni.