A népi játékok közel állnak a gyerekekhez és szívesen vesznek benne részt. A természetes versengések is sokkal vonzóbbak számukra, mint a leültetős fejlesztések.
A néptánc fejlesztőpedagógiai hatása.
Az óvodás érzelmi, értelmi és szociális érettsége egyaránt fontos az iskolaérettség eléréséhez.
Egy gyermeknél, ha valamelyikből hiányosságot tapasztalunk, akkor szakember segítségét kérjük.
A fejlesztőpedagógusoknak komoly szervezésre, átgondolásra van szükségük, hogy személyre szóló feladatsort állítsanak össze a részképességek fejlesztéséhez.
Egyre többször fordul elő az is, hogy egy 6 éves képességei kitűnőek, de az érzelmi és szociális éretlensége miatt nem képes beilleszkedni, érvényesülni. Sok esetben ez felnőtt korra is hatással van.
A szociális éretlenség fejlesztése még a sokat tapasztalt pedagógusoknak is nehézséget okoz.
A néptánc és a népi játékok mindent átfogó, összetett fejlesztősorként hatnak a kicsikre. Spontán fejlesztik a következő képességeket: figyelmet, emlékezetet, szerialitást / mozgások sorrendje/, taktilis /érzékelő/ csatornákat, ügyességet, ritmusérzéket, érzelmi és szociális érettséget.
Egy jól kiválasztott játéksor tanítása örömet okoz felnőttnek, gyermeknek egyaránt. Nem utolsó sorban, észrevétlenül fejlesztenek.
Játékba hívó körjáték.
Milyen szempontokat vegyünk figyelembe az éves terv összeállításakor?
- A gyermekek létszáma: 15-20 főnél több ne legyen egy csoportban. Több jelentkező esetén két csoportot alakítsunk ki.
- A gyermekek kora: 5-7 éves. Az idegrendszer éretlensége miatt a fiatalabbak nem képesek a keresztmozgásokat, tánclépéseket megérteni és utánozni.
- A csoport nemi összetételét is vegyük figyelembe a tervezéskor. A lányos csoporttal virágos, lepkés, gyümölcsös dalokat, a fiús csoporttal katonás, botos betyáros táncot tanítsunk. Vegyes csoport esetén lakodalmast, párválasztóst csúfolódóst, pünkösdölőt válasszunk.
Honnan és milyen dalokat válogassunk?
- Lehetőleg a saját tájegységünk dalaiból válogassunk. Ezek mindenképpen közel állnak a majdani nézőközönséghez is.
- Hangterjedelme, magassága, tartalma igazodjon a gyerekek életkorához.
- Ne keverjük műdalokkal!
- Források lehetnek:
Kiss Áron: Magyar gyermekjáték gyűjtemény
Dr. Barsi Ernő gyűjtései
Forrai Katalin: Ének az óvodában
Mire figyeljünk tánc tanítás közben?
- A fej ne lógjon!
- A lányok csípőre, a fiúk hátuk mögé tegyék a szabad kezüket.
- A dalokhoz, játékokhoz kapcsolódó arckifejezéseket, hangerőt tudatosan tanítsuk.
- csúfolódók- hangosak
- nőiesség – a szerény kacérság,
- férfiasság – határozottság és erő kifejezése,
- kedves, parancsoló, hívogató, mérges arc mimikája,
Hány műsort tanítsunk évente?
Az éves tervben mindig több dal és mondóka szerepeljen, de csak annyit tanítsunk meg, amennyi az adott csoport képességeihez igazodik.
Célszerű már év elején két-három műsort összeállítani.
Az őszi játékcsokrot András-napi táncházon mutathatjuk be. Lezárhatjuk az őszt egy közös tánccal, melybe bevonhatjuk az óvoda minden tagját.
A téli játékcsokrot farsangkor, melynek témája lehet egy humoros lakodalom.
A tavaszi játékcsokrot májusban mutathatjuk be a szülőknek.
A közös fellépésekre mindig adjunk szép ruhát, szép cipőt. Fonjuk be a lányok haját.
A közös izgalmak, sikerek is erősítik az összetartozást.
Milyen legyen egy-egy részfoglalkozás?
Az ad biztonságot, ha strukturáltan tanítjuk a gyermeket. A foglalkozásoknak legyen eleje, közepe és vége.
Eleje: Lehet egy állandó nyitódalunk pl.:”Szedtem szép rózsámat”
Közepe: Hallás-, és ritmusérzék fejlesztés. Játék, mondóka, vagy tánc tanítás, ismétlés.
A végén játszhatunk egy népi gyermekjátékot is.
A népi játékok közel állnak a gyerekekhez és szívesen vesznek benne részt. A természetes versengések is sokkal vonzóbbak számukra, mint a leültetős fejlesztések.
BÁTRAN TANÍTSUK!
András-napi táncház
(Forrás: Óvónők kincsestára)
[product id=”348″]
