A Varázslatos maszkabál című mese lehetőséget teremt az óvodás gyermekek és a pedagógusok számára, hogy maguk is pillanatok alatt hallgatóságból valódi szereplővé lépjenek elő a történések során.
A jelmagyarázat ikonjai segítségével könnyedén „átszabható” a történet, mindössze annyi a teendő, hogy a jelölt helyeken el kell végezni az útmutatásnak megfelelő kiegészítéseket.
Hol volt, hol nem volt, talán igaz sem volt, de történt egyszer, hogy egy szép napon kopogtattak a 
óvoda
csoportjának az ajtaján.
– Ki kopog? – kérdezte
, az óvónéni.
– Hát én vagyok az! Eltévedtem… – válaszolta egy titokzatos, törékeny hang.
néni kitárta az ajtót és besétált rajta egy töpörödött nénike. Olyan icike-picike volt, hogy ilyen apró nénikét még nem is láttak az óvodások soha. A nénikének mindene gömbölyded volt, az arca, mint egy érett cseresznye, a dereka, mint egy ropogós alma, a karja, mint két vekni kenyérke.
– Szervusztok, drágáim! – köszönt nyájasan. – Mondjátok csak, kedveskéim, hova csöppentem én?
– Hát hozzánk, az óvodába! Mihozzánk – kiabáltak egyszerre az óvodások.
– És hogyan jutok el innét a „dolgozóba”?
– A „dolgozóba”? – a gyermekek kórusban elmagyarázták a picinyke néninek az útvonalat.
-Köszönöm, kedveskéim – hálálkodott a nénike, és tenyerét végighúzta
hajkoronáján. És most figyeljetek csak!
haja abban a pillanatban ragyogni, világitani kezdett, mint a nyári szentjánosbogár. Közben a néni a legnagyobb nyugalommal beszélt tovább.
– Tudjátok, így farsang idején megörvendeztetem a szüleiteket,hiszen én magam egy tündér vagyok.
– Tündér vagy? Milyen tündér? Igazi? – álmélkodtak a gyermekek.
– Bocsánat, még nem is mutatkoztam be: én a Jó Tündér vagyok.
– Személyesen? – kérdezték csodálkozva a gyermekek.
– Személyesen! És hálából, mivel útbaigazítottatok, ma az alvásidő alatt azzá változhattok, amivé csak szeretnétek!
– Jaj de jó! Én varázsló leszek! Én balerina! Én pedig boszorkány!
– Én pókember! Én tigris! Én szörnyeteg! Én bohóc! Én nyuszi!…– harsogták a csöppségek.
– Mindenki tudja már, hogy mivé szeretne változni? – kérdezte a Jó Tündér.
– Igen! Tudjuk! – válaszoltak az ovisok. – néni legyen a királynő és néni az ő első udvarhölgye!
A Jó Tündér felemelte a kezét, és sejtelmes hangon ezt duruzsolta:
Dínom-dánom, tulipánom,
Teljesüljon minden álom,
Míg a hajnal be nem takar,
Az légy, mit a szíved akar!
És abban a pillanatban minden kisgyermek átváltozott… Csupa maskarás csemete lepte el a csoportszobát. A Jó Tündér elégedetten körülnézett, és tapsolt egyet:
– Kezdődjék hát a maszkabál!
Abban a pillanatban titokzatos, vidám zene csendült, és a gyermekek a tündér vezetésével énekelni és táncolni kezdtek.
néni a szomszéd csoportszobából átjött a nagy hangzavarra, és csodálkozva látta, hogy minden gyermek varázslatos jelmezben van.
-Te legyél török basa! – kiáltották a gyermekek. – Mindjárt megkérdezzük a Jó Tündért…
– Ám a Jó Tündér eltűnt. Volt-nincs! Csak az emlék meg ez a mese maradt utána. Így volt, vagy nem így volt, talán soha igaz sem volt!
Óvoda neve
Pedagógus, illetve pedagógusok nevei (hiszen számos szereplője van a történetnek)
Gyermekek nevei
Csoport neve
(Forrás: Óvónők kincsestára)
[product id=”17310 “]
