A húsvéti népszokások közül az egyik ma is élő népszokás a locsolkodás. A locsolkodáskor mondott locsolóversekből számos változat létezik.
A magyar nyelvterületen a locsolóversek sok változata ismert máig, a mágikus jellegű szövegektől a félnépi rigmusokig.
Csákváron (Fejér vm.) így köszöntöttek:
„Ennek a háznak udvarában,
Szép kis bimbót láttam.
Vizet hoztam a tövére,
Szálljon áldás a fejére!
Szabad–e locsónyi?”
Medvesaljáról, Vecseklőről (Nógrád vm.) való az alábbi öntözővers, amelynek elmondása után piros tojást és pénzt kaptak jutalmul:
„Nem vagyok én török,
Öntözködni jövök.
Ha száz koronát nem adtok,
Mindent összetörök.”
Régies, mágikus jellegű a locsolóvers orosházi (Békés vm.) változata:
„Szépen kérem az anyját,
Adja elő a lányát,
Hadd locsolom a haját,
Hadd nőjjön nagyra,
Mint a csikó farka,
Még annál is nagyobbra,
Mint a Duna hossza!
Szabad-e locsolni?”
A hajdúhadházi (Hajdú vm.) református húsvétköszöntők népies, félnépi alkotások.
„Húsvét másodnapján
Mi jutott eszembe:
Üveg rózsavizet
Vettem a kezembe.
Elindultam vele
Piros tojást szedni.
Adjatok hát lányok,
Ha nem sajnáljátok,
Nagyon megbánjátok,
Licskes, lucskos lesz az
Ünneplő ruhátok.”
A kalotaszegi Magyarvalkóról (Kolozs vm.) való az alábbi locsolóvers:
„Erdő mélyén jártam,
Bivalyokat láttam,
Meg akartak döfni.
Szabad–e öntözni?”
A sepsiszentgyörgyi (Háromszék vm.) köszöntővers tréfás fenyegetést tartalmaz:
„Ajtó megett állok
Piros tojást várok,
Ha nem adtok lányok,
Mind a kútba hánylak.”
Ákom-bákom, berkenye,
szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
visszük már a kalácsot.
/Háromszék/
***
E háznak van egy rózsája,
rózsának van egy bimbója.
Én a bimbót megöntözöm,
a tojáskát megköszönöm!
***
E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam,
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?
***
Én kis kertész legény vagyok,
virágokat locsolgatok.
A minap, hogy erre jártam,
egy szép rózsafát találtam.
Ki akart száradni,
szabad-e locsolni?
***
Fakadó rügy, szellő hozta,
madár szállt az ablakunkra.
Nagy vidáman azt dalolta:
itt nyílik a legszebb rózsa.
Jó szagú a rózsavizem,
eljöttem, hogy megöntözzem.
Nesze, nesze, rózsaszál,
soha el ne hervadjál!
(Forrás: Fejlődés és fejlesztés az óvodában)
[product id=202]
