Az érzelmi intelligencia, a környezeti ingerekre adott érzelmi válasz, már egészen kiskortól fejleszthető.

Az érzelem kontra racionalitás ellentét nagyjából megfelel a fej és a szív hétköznapi különválasztásának. Mélyebb a meggyőződésünk akkor, ha valamit a szívünkkel is tudunk, mintha csak a racionális elménkkel. Minél áthatóbb az érzés, annál kevésbé hatékony a racionalitás, annál inkább hatalomra jut az érzelmi agy.

Kétféle elménk, az érzelmes és a racionális – amelynek alapja két, homlokegyenest ellentétes agytevékenység – általában szoros együttműködésben, a kétféle tudás egymásba fonódásával igazít el minket az élet dolgaiban. Általában egyensúlyban vannak: az érzelem segíti a racionális elme műveleteit; a racionalitás pedig árnyalja, olykor gátolja azt, amit az érzelmek betáplálnak. Az érzelmek hatnak a racionalitásra, pillanatnyi döntéseinket a racionális elmével együttműködve az érzelmi képességünk vezérli – segítve vagy akadályozva a formálódó gondolatot. Vagyis az IQ-n túl az érzelmi intelligencia is számít,az intellektus nem tudja a legjobb formáját nyújtani az érzelmi intelligencia nélkül, ezért a kettő megfelelő egyensúlyára törekszünk.

Az iskolai nevelésben, oktatásban elsősorban a racionális agy fejlesztésére fókuszálunk, így valójában nem készítjük fel a gyermekeket az életben adódó feszültségekre, viszontagságokra. Pedig azok, akik érzelmileg rátermettek, tehát jól ismerik a saját és mások érzelmeit, tudják kezelni azokat, minden téren előnyt szereznek, akár személyes kapcsolatokról, akár társadalmi érvényesülésről legyen szó. Nagyobb esélyük van a kiegyensúlyozott, boldog életre, mert biztosítják azokat a lelki szokásokat, amelyek fokozzák a teljesítőképességet, könnyedén, magától értetődően teremtenek kapcsolatokat, képesek azokat kiegyensúlyozottan, örömteli módon fenntartani.

  mosolygo lany3

 

Az érzelmek felismerése

Az érzelem felismerése, tudatosítása az érzelmi intelligencia alapja. Érzelmeink nyomon követése, tudatosítása döntő jelentőségű a lélektani belátás és önmagunk megértése szempontjából. Ha nevesítjük érzelmeinket, kevésbé vagyunk kiszolgáltatva nekik. Minél biztosabbak vagyunk az érzelmeinkben, annál határozottabban irányítjuk az életünket. Az érzelmek tudomásul vétele az alapja a többi érzelmi készségnek, például az önkontrollnak.

 A gyermekek sajnos kevés hiteles mintát látnak. Tapasztalataink szerint sok esetben az őket nevelő felnőttek sem tudják nyomon követni, nevesíteni érzéseiket, néhány közhelyre szorítkozva képesek csak kifejezni azokat, például: „ideges vagyok”, „szörnyen érzem magam”, „gyomoridegem van”. A 3–7 éves korosztálynál nehezíti a helyzetet, hogy a gyerekek sokszor nehezen fejezik ki magukat, keresik a szavakat még a megszokott kommunikációs helyzetekben is. Mint tanulmányainkból és tapasztalatainkból is tudjuk, az óvodás gyermekek életében az érzelmek alapvető fontosságúak, és az ebben a korban szerzett benyomások, ismeretek döntő jelentőségűek a későbbi életszakaszokban, ezért fontos ezzel minél többet foglalkoznunk.

 

Az érzelmek kezelése

Az öntudatunkon alapul az, hogy hogyan tudunk az érzelmeinken igazítani. Az óvodáskor a nagyfokú emocionális ingerlékenység, az érzelmi labilitás, a polarizált érzelmek kora. Ennek befolyásolására segítségünkre van az individuális pszichológia, amellyel elősegíthetjük a gyermekek érzelmeinek a differenciálódását, megnövelhetjük az érzelmi állapotuk tartósságát, csökkenthetjük az érzelmi labilitásukat. Ahhoz, hogy ezt szeretetteljes pedagógiai folyamatokkal befolyásoljuk, szükség van a pozitív megerősítésre, illetve az élmények oldott légkörben történő megbeszélése mellett a feszültségoldó, lazító, önfegyelem-erősítő játékokra is.

 mosolygo gyerek

 

Az érzelmek kezelését fejlesztő (feszültségoldó, lazító, önfegyelem-erősítő) játékok

Kinyíló virág

Terpeszben állunk, előreejtett vállal és fejjel. Belégzés közben kitárjuk a két karunkat, magastartásba emeljük őket, majd a fejünket is felemeljük. Kilégzés közben visszaengedjük a karjainkat,a törzsünket és a fejünket a kiinduló tartásba.

Zsák búza

Képzeljük el, hogy egy zsák búza vagyunk. Belélegzünk, ezzel jelképezzük a tömött zsákot. Játsszuk el, hogy jön egy egér, megrúgjuk a zsákot, kifolyik a zsákból a búza, vagyis kilélegzünk.

Hóember

Képzeljük el, hogy hóemberek vagyunk. Süt a nap, olvad a hóember, a végén csak egy tócsa marad belőle,   állásból lassan görnyedünk, majd guggolunk, a végén pedig a talajon fekszünk.

Léggömb

Képzeljük el, hogy léggömbök vagyunk. Felfújatlanul heverünk a földön. Ahogy felfújnak bennünket, lassan felállunk, majd sz hangot hangoztatva újra visszafekszünk a talajra, ahogy lassan leengednek bennünket.

Szoborjáték

A gyermekek szabadon mozognak, adott jelre mozdulatlanná dermednek, majd az újabb jelre megelevenednek. Amelyik szobor megmozdul, az kiesett.

Változatok

A gyerekek adott szabályok szerint alkothatnak szobrot:

  • párokban
  • fiúk-lányok külön
  • haj- és szemszín vagy bármilyen közös tulajdonság alapján

(Forrás: Fejlődés és fejlesztés az óvodában)

[product id=17166]